Éljen soká a Pro Kultúra Füleki Férfikar!
„Zene nélkül nincs teljes ember” – vallotta Kodály Zoltán, és tudják ezt a Pro Kultúra Füleki Férfikar tagjai is, akik hisznek a kóruséneklés közösségformáló erejében. A kórustagok zenét és közösséget, valamint kultúrájukat szerető emberek, akik büszkén képviselik Füleket, és tesznek is a zömében magyarlakta kisváros folyton gazdagodó kulturális hagyományainak tovább éléséért.
Megérte a centenáriumot a Felvidéken egyedülinek számító férfikar, amely meghatározó szerepet tölt be a város és a régió zenei, művészeti életében. Összesen 244 tagjuk volt, több mint 110 településen léptek fel, 120 kórusmű volt és van a repertoárjukon.
1920. december 5-én, tehát 101 esztendeje alakultak. A kórus tagjainak zömét zománcgyári munkások alkották. A Csemadok megalakulása után Munkásdalárda néven szerepeltek egészen a 80-as évekig. A létszám 50-60 fő között mozgott. Repertoárjukon Bartók, Kodály, Karai, Bárdos művei, munkásdalok, népdalfeldolgozások, napjainkban pedig szakrális művek szerepelnek.
Fehér Miklós, a kórus jelenlegi karnagya 29 éve dirigálja az arany diplomás együttest. Így emlékszik a kezdetekre.
– gondoltam magamban. És ebben a világban elvarázsolódtunk. Arra is emlékszem, hogy megérkezésemkor már mindenki ült a helyén, senki nem késett, és nagyon szerettek volna sikeresek lenni – osztotta meg emlékeit a karnagy.
A siker nem maradt el. A közel három évtized alatt eredményeik egyre rangosabbak lettek. A karnagy és a kórus között kialakult gyümölcsöző munkakapcsolat a Galántai Kodály Napok minősítő rendszerében 8 ízben arany diplomát eredményezett, kétszer a zsűri dicséretét nyerték el, a Szerencsi Férfikari Találkozón pedig egy alkalommal arany minősítésben volt részük. Fülek város nagydíja mellé kétszer kaptak polgármesteri elismerést.
A szakmai eredményesség számtalan bel- és külföldi meghívást hozott számukra.
– emlékezett a karnagy.
További különleges élményekkel folytatja, hisz Budapesten a Parlamentben, a Zeneakadémián, a Vigadóban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában is énekeltek, vagy Debrecenben, a Református Nagytemplomban, Kossuth Lajos szobrának avatásán. De felléptek Pécsett, a Bordalfesztiválon, Salgótarjánban, Egerben, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, illetve számos sikeres belföldi szereplést tudhatnak maguk mögött. Szoros szakmai és baráti kapcsolatot tartanak fenn több hazai és külföldi férfi- és női kórussal.
A fülekiek egyik legrégibb barátja a Lampart Budafok Vegyeskar, amellyel több mint 40 éves kapcsolatot ápolnak.
– mondta Vorel Ferenc, a Lampart Budafok Vegyeskar titkára, aki a centenárium apropóján a barátság fájával, egy kislevelű hárssal ajándékozta meg a férfikart.
A 100 év alatt sok sikeres időszakot és hullámvölgyet élt meg a kórus, ma mégis itt van, eleven, aktív résztvevője Fülek szerteágazó kulturális életének.
Bár a pandémia miatt hosszú ideig nem tudtak próbálni, és a jubileumi ünnepségre is egy év csúszással került sor, mégis méltó, lélekemelő programot állítottak össze a szeptember 11-én megvalósult hangversenyre, amelyre az elmúlt 30 év dalterméséből készítettek válogatást. Repertoárjuk legjavát blokkokban adták elő. Népdalok, egyházi énekek, műzene, nemzeti énekek és klasszikus slágerek is felcsendültek a férfikar előadásában. Az est különleges színfoltja volt a Hűség-himnusz, amely Simon Jánosnak, a füleki római katolikus templom kántorának, a férfikar tagjának a szerzeménye. Elmondta, a 2004-es kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás ihlette meg, s azóta több kórus is elkérte a Hűség-himnusz szövegét és kottáját, hogy megtanulhassák és énekelhessék. Köztük az erdélyi László Attila, a Csillag születik felfedezettje is.
– hangzik a Hűség-himnusz szövege, mely bizonyítja, hogy a Pro Kultúra Füleki Férfikar tagjai nemzeti identitásunk, keresztény értékeink védelmét, erősítését szolgálják, amelyre korunkban különösen nagy szükség van.
A centenáriumi ünnepségre a kórus jubileumi kiadványt is készített, amelyet a gálaműsort követően Jakab József, a kórus tiszteletbeli elnöke, és Puntigán József társszerző mutatott be. Az „Egy (több mint) 100 éves énekkar története” című kötetet fényképekkel, idézetekkel, sajtómegjelenésekkel színesítették, és összegyűjtötték, feldolgozták a kórusról és annak elődjéről fellelhető írásos és tárgyi emlékeket.
A Pro Kultúra Füleki Férfikar egy kiállítás keretében is összegzi az elmúlt 100 évet. Ha a járványügyi helyzet engedi, a Füleki Városi Honismereti Múzeumban október 1-jén nyílik meg a kórus történetét bemutató tárlat, amely november közepéig lesz látogatható.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/38. számában.
