Elindult a füleki Koháry-kúria varázslatos újraszületése

A vár sorsa 1682-ben pecsételődött meg, amikor a törökök és Thököly Imre seregei lerombolták azt a várossal együtt. Ekkor ejtették fogságba a várkapitányt, II. Koháry Istvánt.

Fülek vára

Fotó: Wikipédia

Gróf csábrági és szitnyai Koháry István (Csábrág, 1649. március 12. – Csábrág, 1731. március 29.) magyar országbíró, hadvezér, politikus, költő egy olyan ősrégi magyar nemesi családból származik, akiknek neve a magyar történelemben előkelő helyen szerepel. Füleknek pedig egy olyan meghatározó személyisége volt, akiről érdemes megemlékezni.

Koháry István (1649-1731)

Fotó: Wikipédia

Miután Thökölyék fogságba ejtették, Koháry három évig raboskodott Regéc, Ungvár, Munkács és Sárospatak váraiban. Nagyon nehéz éveket töltött börtönben. Thököly olyan cellákba záratta, melyeket nem ért a napfény, nedvesek voltak, a ruhája lerohadt, mezítelen testén bogarak mászkáltak. Megöletni viszont nem merte őt, mivel Kohárynak rengeteg kapcsolata volt. Maga a lengyel király érdeklődött hogyléte felől. Ezért Thököly azt remélte, hogy a börtönben leli majd halálát. Végül a császári seregek Ungvár várából szabadították ki. Szabadulását követően I. Lipót császár Speculum Fidelitasnak, vagyis a hűség tükrének nevezte Koháryt. Ince pápától pedig egy díszkalapot kapott, amit abban az időben csak a királyoknak adtak. A fogságból hazatérve az eredetileg 1513-ban épült ferences templom újjáépítéséhez kezdett. Volt miből, hiszen a király iránti hűségéért jelentős vagyonhoz jutott, aminek egy részét jótékonysági, egyházi- és oktatási célokra fordította. A barokk stílusban újjáépült ferences templom és kolostor ma is híres búcsújáróhely, ünnepe Nagyboldogasszonykor van (augusztus 15.), mivel Szűz Mária mennybemenetelére szentelték föl.

Koháry a törökök által felrobbantott várat viszont már nem építette újjá. Helyette a városban kastélyt építtetett, az ún. Koháry-kúriát, mely jelenleg Fülek egyik leghíresebb nevezetessége. A barokk stílusú épület ráépült a 17. századi késő reneszánsz nemesi udvarház, a Báthory-kúria alapjaira. A Koháry-kúria a 18. század első harmadában, feltehetően 1720–25 körül épült fel téglány alaprajzú, tömbszerű, egyszintes intézői lakóhelyként, még tulajdonosa, Koháry István halála előtt, aki maga is nem egyszer megfordult az épületben. A földszintes, teljesen alápincézett épületet először a XIX. században alakították át, ennek ellenére eredeti jellegét máig megőrizte. Figyelemre méltóak a díszítőelemei és látványos a stukkós porosz boltozata. Főhomlokzatát középen íves timpanonnal záródó portikusz hangsúlyozza, belsőben középfolyosós elrendezést mutat, csehsüveg-boltozatos helyiségekkel, az egész kúria alatt pedig tágas pincehelységek találhatók lunetás boltozattal.

A füleki Koháry-uradalom később, házasság által Coburg Gothai Fülöp hercegé lett, majd az első világháború során a helyiek tulajdonába került. Tőlük, ill. utódaiktól részben ajándékozással, részben vásárlással vált az akkor erősen omladozó Koháry-kúria társtulajdonosává a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.

Az ezredforduló előtti, sokszor viszontagságos évtizedek alatt többször kellett kisebb-nagyobb felújításokat kivitelezni az épületen, annak állagának minél jobb megőrzése érdekében, ugyanakkor mire 2004-ben a cserkészekhez került az épület fele, halaszthatatlan beavatkozást igényelt annak állapota. Ha akkor a szakemberek nem avatkoznak közbe, könnyen lehet, hogy a Koháry-kúria ma már nem is áll: a cserkészek tulajdonába került részen a tető kritikus állapotban volt, de az idő vasfogának nyoma igencsak meglátszott a falakon is...

Felújítják

Fotó: szmcs

Rögtön elkezdődött a tetőfelújítás, majd ahol szükséges volt, ott az alapok aláfúrásokkal történő megerősítése és szigetelése is megvalósult. Fokozatosan sorra került a szobák felújítása is – elektromos hálózat cseréje, a kőműves munkák, a fűtési rendszer helyreállítása, stukkók újraalkotása, festés stb. Bevezették a vizet az épületbe, megtörtént az illemhelyek és mosdók kialakítása is. A cserkészek a tulajdonukba került udvarrészt is rendezték az évek során.

Sajnos az épület másik fele egészen a közelmúltig siralmas állapotban volt, az elhanyagolt kerttel és gazdasági udvarral együtt. Ez éven viszont a magyar kormánynak hála, elsősorban a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának köszönhetően új fejezet kezdődhetett. A kapott támogatásból sikerült a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségnek megvásárolnia az épület maradék részét is, miközben cserkészeink nagy lendülettel vágtak bele a munkálatokba.

Az épület külső részén mindenhol teljesen leverték a vakolatot, majd a sok port magasnyomású vízmosóval „mosták le” a falakról, ezt követően a kövek közötti habarcsréteget vájták ki precízen mindenhol, ahol szükséges volt. Elvégezték az elektromos hálózat mai kornak megfelelő bővítését, ahol még nem történt meg, ott cseréjét is, majd elkezdődött a fellelt kordokumentumok alapján az eredeti állapotok visszaállítása a történelmi hűség jegyében. A kültéri munkák oroszlánrészét elvégezve az év utolsó hónapjában immár a beltéri munkálatok is megkezdődtek.A folyamatban levő munkálatokat december során dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Czimbalmosné Molnár Éva, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Felvidékért felelős főosztályvezetője is megtekintette.

dr. Szilágyi Péter és Czimbalmosné Molnár Éva is megtekintette a munkálatokat

Fotó: szmcs

Érdemes itt is megemlíteni, hogy amióta a cserkészek tulajdonába került a Koháry-kúria jelentős része, mozgalmas élet zajlik annak falai között, amiről a helyi cserkészek a közösségi médiákon keresztül rendszeres időközönként be is számolnak. Sokan gyerekkoruk legszebb pillanatait tölthették el itt! Most ennek a támogatásnak köszönhetően az ifjúságnevelés, mondhatni a jövő építése is erőteljesebben beindult. Az ilyen ifjúsági bázis kialakítása elengedhetetlen feladat, hisz szerepe az adott közösség életében felbecsülhetetlen, különösen, ha az ifjúságnevelő tereket kellő odafigyeléssel és kitartással építik ki, majd azt folyamatosan használják a céloknak megfelelően.

A bázis így egyszerre válik közösségépítő helyszínné, de ha kell, egyfajta védőbuborékkal ellátott menedékké is, miközben a bekapcsolódó gyermekekben, cserkészekben megtaláljuk a jelen tartalékát és a jövő utánpótlását is. Ezeknek a közösségeknek köszönhetően tudjuk megőrizni a magyarságunkat, értékeinket is. Az elmúlt közel két évtized bizonyítja, hogy Füleken a felvidéki magyar cserkészetnél jó helyen van ez az örökség, hisen ezidáig szinte teljes mértékben önerőből, kisebb támogatások segítségével, számolatlan önkéntes munkaóra ráfordításával mentették meg az épületet és töltötték meg hétről hétre élettel. Az idén elindult felújításban a füleki 47. sz. koháry István cserkészcsapat tagsága és Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség központja továbbra is jelentős mértékben részt vesz, elsősorban önkéntes munkával, de anyagi, tárgyi adományokkal is segítve annak sikerességét.

A tervek szerint az épület a felújítást követően továbbra is elsősorban a felvidéki magyar cserkészetet és a régió magyar közösségét fogja szolgálni, hiszen egy igazi, sokszínű tevékenységre kiválóan alkalmas közösségi helyszínné válhat majd a meglevő cserkészotthon. Az elképzelések szerint használói továbbra is azon igyekeznek majd, hogy azt ifjúságnevelő tevékenységeink során folyamatosan élettel, rendszeres kiscsoportos foglalkozásokkal töltsék meg, és így a felvidéki magyar cserkészet erős közösségépítő és identitáserősítő bástyája lehet a gömöri régióban.

Bár a munkálatok még a következő év során is folytatódnak, a tennivalók sorakoznak, a mostanáig elért eredmények is magukért beszélnek. Hogy minden a tervek és elképzelések szerint sikerüljön, még hosszú az út, és mindenképp szükség lesz a közösség további összefogására, ahogy a további segítségre és az önzetlen áldozatvállalásra is. Hisszük, hogy Teremtőnk áldásával mindez sikeres lesz!