Elindulni és hazatérni – Pozsonyban a Hazajárók
Pozsonyba látogatott a Hazajáró turisztikai-honismereti magazinműsor-sorozat két főszereplője, egy anyaországi és egy felvidéki fiatal, Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor, akik keresztül-kasul bebarangolták már a Kárpát-medence varázslatos tájait, s amit láttak és tapasztaltak, filmre vették, hogy a nézőkkel is megismertessék a Kárpát-medence természeti és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és Belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval haladnak vándorútjaik során.
Amellett, hogy hétről hétre nyakukba veszik a lábukat, hogy újabb magyar emlékeket, helyeket fedezzenek fel, rendre közönségtalálkozókat is tartanak, ahol az útjaik során szerzett élményeiket osztják meg a közönséggel, egy prezentációval összekötött beszámoló formájában. A pozsonyi találkozó, amelyre a Csemadok Óvárosi Alapszervezetének szervezésében került sor – mint megtudtuk – már a 747. ilyen találkozó a sorban.
A turisztikai-honismereti magazinműsor a Kárpát-medence bebarangolásának és a magyar honismeret erősítésének céljával indult 2011 őszén a Duna televízión, 2016-tól a műsor az M5 csatornára költözött, ahol jelenleg is látható. Az első rész éppen itt, Szlovákiában, a Magas-Tátrában játszódott, és a „magyar turistaság bölcsőjét” mutatta be.
– ezzel a magyar turistamozgalom egyik megalapítójától, Téry Ödön (1856–1917) orvostól vett idézettel indult az első évad első része, ami tulajdonképpen meghatározta a sorozat távlati céljait is. A sorozat azóta is töretlen lendülettel folytatódik és minden idők egyik legsikeresebb honismereti, turisztikai műsorává nőtte ki magát.
A kezdetekről, egy baráti társaság ötlete alapján megálmodott koncepció megvalósulásáról Kenyeres Oszkár, a magazin szerkesztője és szereplője mesélt Pozsonyban.
Mint elmondta, a 2026-os év lesz a Hazajáró utolsó évadja, a műsort többször is meghosszabbították az évek során, már csak az utolsó 20 rész leforgatása van hátra. Egy térkép segítségével azt is szemléltette, hova mindenhova jutott el ezalatt az évek alatt a Hazajáró stábja, s ez a térkép jócskán le volt fedve a bejárt helyeket jelző pontokkal. "Ez a térkép arról is mesél, hogy Magyarországon nem forgat a Hazajáró, mert amikor az elindult, számos olyan műsor, turisztikai magazin volt a különböző médiafelületeken, amelyek magyarországi helyszínekkel foglalkoztak.
– fogalmazott Kenyeres Oszkár.
Az első évad főleg a kirakathelyeket mutatta be a Kárpát-medencében, a Magas-Tátra, Retyezát, Gyimesek, Hargita voltak a célpontjaik, és álmukban sem gondolták, hogy még 2026-ban is a Hazajáróval fognak foglalkozni, mondta Kenyeres Oszkár, hozzátéve, többszöri meghosszabbítás után idén a 440. résszel fog befejeződni a Hazajáró. (Bár mi azért reménykedünk, hogy mégsem így lesz, s tovább folytatódik ez a remek műsor.) "A műsor három pilléren nyugszik, egyrészt a természeti szépségek bemutatása volt az elsődleges feladat, másrészt, hogy az ottlévő magyar kulturális örökségeknek is a nyomába eredünk.
Ez aztán az évek során kibővült, és turisztikai-honismereti magazinná avanzsálódott a Hazajáró, ugyanis a harmadik alappillér váltotta ki a legtöbb elismerést: a határon túli magyar közösségek bemutatása. Így lett ez a hármas: természet – kultúra – magyar közösségek a műsor alapja” – fűzte hozzá Kenyeres Oszkár.
Mint elmondta, A Börzsöny-hegység az egyik szívük csücske, itt ismerkedtek meg Jakab Sándorral is, ugyanis a Hazajárók rendezőjével, Moys Zoltánnal még 1999-ben alapítottak egy egyesületet, amely turisztikai táblákat rakott ki, jelzéseket festett, szemetet gyűjtött és túrákat is szervezett, amelyeken felvidéki fiatalok is részt vettek, köztük a tesmagi Jakab Sándor is, aki a sorozat elindulása után egy évvel csatlakozott a stábhoz.
Jakab Sándor egyebek mellett azt is elmondta, hogy az évek során rengeteget változott a stáb technikai felszereltsége, amely a hatfősből mára négyfősre csökkent. Kezdetben még a hegytetőre is fel kellett cipelniük a nagy kamerát, a technika fejlődésének köszönhetően ma már azonban sokkal könnyebb a helyzetük, és a drón is nagyban segíti a munkájukat.
Jakab Sándor több érdekes történetet is elmesélt arról, hogy a stáb egy-egy tagja milyen szerepeköröket töltött még be a Hazajárok egyes részeiben, nem egyszer statiszták is voltak. "Utóbbi időben már csak 2-5 napig forgatunk egy-egy részt, persze ez függ az évszaktól és a terepviszonyoktól is, amit egy komoly előkészítői munka előz meg. Kenyeres Oszkár, aki a műsor szerkesztője is, tervezi meg, hol fogunk túrázni, milyen szakaszokat járunk be a forgatás alatt" – mondta még el Jakab Sándor.
Az egyes részek forgatása során általában egy-egy mikrorégiót járnak be, s ahol lehet – egyfajta folytonosságot képezve – igyekeznek ezeket össze is kötni. Persze, a forgatások során megtett út azért nem mindig zavartalan, a Hazajárókkal is megesett több érdekes, de veszélyes dolog is, volt, hogy egy kisebb szakadékban landoltak a furgonjukkal, medvével azonban eddig még nem találkoztak, tudtuk meg egyebek mellett Kenyeres Oszkártól.
Az út nagy részét gyalog teszik meg, a 14. évadban például 4400 kilométert gyalogoltak. Egy-egy nap alatt nem tudnak 20 kilométernél többet megtenni a forgatás miatt, ami 1-2 kilométer megtételét jelenti egy óra alatt, ami nem sok. A szintkülönbség azonban már jelentősebb: 224 ezer métert mentetek felfele, ami már elég tekintélyes szintemelkedést jelent.
Sokszor kerékpároztak is vagy a Kis-Dunán kenuztak, de raftingolásra is volt példa és túrasíztek is – több-kevesebb sikerrel, szekereztek, sőt, kutyaszánoztak, siklóernyőztek és hőlégballonoztak is. A hegyekben többször töltötték az éjszakát sátorokban menedékház híján, ami nem volt télvíz idején túl kellemes, de volt olyan eset is, hogy két órán át kellett a menedékhely ajtaját kiásniuk a hóból, hogy bejussanak.
A műsor az évek során több elismerést is szerzett, 2012-ben Magyar Örökség díjat kapott, 2020-ban pedig Prima Primissima díjjal jutalmazták, emellett azonban több más díjnak és kitüntetésnek a tulajdonosai is. Az élménybeszámoló során több érdekes történet is elhangzott a forgatásokról és levetítésre került egy bakiparádé is – a közönség nagy derülésére.
„2015 egy fontos mérföldkő, amikor a műsor alapjain megalakult a Hazajáró honismeretei és turistaegylet, amelynek az a célja, hogyha megszűnik a műsor, tovább generálja ezt a fajta Kárpáti turizmust, tovább vigye a műsor lelkiségét, szellemiségét” – mondta még el Kenyeres Oszkár, hozzátéve, az egylet sokak ösztönzésére alakult meg.
Az est végén pedig közösen megnézhettük a Hazajárók Számvetés 5 – és mégis élünk c. részét, amely a századik epizód volt, és 2014-ben készült. A filmbe az előző másfél év 50 részéből válogattak ki tájakat, városokat és embereket történelmi hazánk vidékeiről. Sokan, sok helyről és sokféleképpen mondják el a remény üzenetét: és mégis élünk.
Mit is lehetne ehhez hozzáfűzni? Talán csak annyit, hogy több mint tíz év elteltével ennek az üzenetnek az erejére hatványozottan szüksége van a Kárpát-medence magyarságának, mindannyiunknak.
