Együttgondolkodás nemzetünk sorskérdéseiről
A Mécs László Szabadegyetem lehetőséget teremt arra, hogy együtt gondolkodjunk nemzetünk sorskérdéseiről, kultúránk értékeiről és jövőnk építésének lehetőségeiről – mondta Gris Emese Diána, Magyarország kassai főkonzulátusának elsőbeosztott konzulja a 27. Mécs László Szabadegyetem megnyitóján Jászón.
Az idén immár huszonhetedik alkalommal rendezték meg a Mécs László Szabadegyetemet, amelynek megnyitóján Gris Emese Diána kiemelte, ez a különleges helyszín nemcsak természeti szépsége, hanem történelmi és szellemi kisugárzása révén is méltó keretet ad a közös gondolkodásnak, az ismeretek bővítésének és a magyar közösség megerősítésének. Rámutatott, a Csemadok már évtizedek óta hidat épít a múlt és jelen, fiatalok és idősebbek, a helyi közösségek és az egész felvidéki magyar közösség között.
– mondta.
Hozzáfűzte, a rendezvény a találkozásról, a találkozás öröméről is szól, amely megerősít bennünket abban, hogy összetartozunk. A közösségi élmény, az identitáserősítés és a kulturális értékek ápolása évről évre megerősíti és összekovácsolja a résztvevőket.
Mint mondta, a jászói szellemi műhely olyan közönséget szólít meg, amely nyitott a magas színvonalú történelmi és társadalomtudományi párbeszédre, büszke magyar identitására és kulturális örökségére, és elkötelezett a közös gondolkodás mellett.
– Fontos, hogy az együtt gondolkodás közös, egyirányú cselekvésre is sarkalljon – húzta alá a konzul, hozzátéve, a szabadegyetemen elhangzó gondolatok, beszélgetések, kérdések nemcsak napokra, hanem akár évekre is útravalót adhatnak.
Gergely Papp Adrianna megyei képviselő, Debrőd polgármestere felidézte, egykor maga is aktív résztvevője volt a somodi táboroknak. Ezek és a hasonló rendezvények azért voltak fontosak, mert lehetőséget nyújtottak a kötetlen, szabad és nyílt beszélgetésre bármilyen témáról, legyen szó aktuális dolgokról, közéletről vagy a történelemről.
– Minél több ilyet kell szervezni, hogy tovább tudjuk adni az értelem lángját. Ezt pedig csak úgy tudjuk megtenni, ha közösségben élünk és gondolkodunk, és megtartjuk egymást – fogalmazott.
Az egyhetes rendezvény, amelynek jelmondatává a 100 éve született Nagy László sorait választották: „... hogy az emberárulók szutykát erővel győzze a szív, szép szóval a száj!”, gazdag programmal várta az érdeklődőket. Megemlékeztek többek között Mécs Lászlóról, Duray Miklósról, Nagy Lászlóról, Mács Józsefről, Máté Lászlóról és Duncsák Attiláról, volt szó felvidéki és világpolitikáról, a magyar iskolák jövőjéről, családpolitikáról, a szovjet rabságba elhurcoltakról, a magyar–lengyel testvériségről, az országos kerékpártúrákról vagy a csillagászatról, s nem maradtak el a könyvbemutatók, filmvetítések és a hagyományos gyalogtúra sem a debrődi Szent László-forráshoz.
A szervezők nevében Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmány elnöke rámutatott, a szabadegyetem egy hosszú hagyomány folytatása. Éppen 60 éve szervezték meg az első nyári ifjúsági táborozást, Rozsnyóhoz közel, Kőrösön. Aztán épp 50 évvel ezelőtt elindult a vándortábor, a Honismereti Kerékpártúra, majd nem sokkal később a nyári művelődési táborok is, amelyek helyszíne idővel Örsújfaluból Somodiba, majd Jászóra került. A névválasztás sem véletlen, Mécs Lászlót ugyanis Jászón szentelték pappá, ugyanakkor szellemisége előtt is tisztelegnek, vállalva magyar és keresztény gyökereinket, folytatva és erősítve azokat.
– A tábor egyik legfontosabb küldetése a közösségépítés, lehetőséget teremteni arra, hogy a különböző vidékekről érkező emberek találkozzanak, kapcsolatokat, barátságokat építsenek, segítsék egymást – mondta Mihályi Molnár László hozzátéve, azon igyekeznek, hogy a közösen eltöltött idő minőségi legyen.
– Azt a lelkiséget próbáljuk megőrizni, megtartani és tovább vinni, amely magyar népünk eredendő lelkületéből fakad. Ezt képviseli Petőfi Sándor, József Attila, Ady Endre, Illyés Gyula, Mécs László vagy a száz éve született Nagy László is.
Mint mondta, a szervezés egyre nehezebb, főleg anyagi szempontból, a sikeres pályázást követően nemhogy az idei táborra ígért összeg, de még a tavalyi rendezvényre elnyert támogatás sem érkezett meg. – Az alap nevében is benne van a nemzetiségi kultúra támogatása, de mintha épp a nemzetiségi kultúra felszámolása céljával működtetnék, azzal, hogy elvegyék a szervezők kedvét az ilyen rendezvényektől.
A nehézségek ellenére sem adják fel.
– Amikor dönteni kell, hogy a többekhez vagy a jobbakhoz akarunk tartozni, mi úgy gondoljuk, inkább az utóbbiakhoz. Igyekszünk a jobbak számára megfelelni. Aki idelátogat, érezheti, hogy ide tartozik, hogy összetartozunk. Ez a hely egy hétre a felvidéki magyar szabadság szigete.
Megjelent a Magyar7 2025/33. számában.
