2022. december 10., 15:43

Együtt éltünk. Együtt élünk…

A helyi temetőben található zsidó sírokat újította fel és mentette meg a pusztulástól a Nemesradnóti Református Egyházközség. Az elvégzett értékmentés és az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés részleteiről egy kiadványban számoltak be.

 

Együtt éltünk - Nemesradnót
Pósa Dénes a projektzáró alkalmon
Fotó: Virsinszky Tamás

Természetes dolog, ha egy közösség megemlékezik elődeiről, és emléktáblát, emlékjelet hagy, véli Pósa Dénes református egyházgondnok. A temetőkben járva szintén természetesnek tűnik, hogy a régi, elhagyatott síremlékek kidőlnek, a földbe süppednek, bemohásodnak, de Pósa Dénest bántotta, hogy évről évre több zsidó síremlék fekszik a földön a nemesradnóti temetőben. Mint mondta, az ember ilyenkor tudatosítja, hogy a nyomtalanul eltűnt közösség már nem tudja ápolni ősei emlékét, ez a feladat tehát a ma élő generációkra hárul. 

Pályázati forrásból próbáltak meg támogatást szerezni a síremlékek megmentésére, a környezetük rendbetételére, hogy megakadályozzák azok teljes eltűnését. Az Együtt éltünk. Együtt élünk… című projektet idén a Besztercebányai Megyei Önkormányzat támogatásával sikerült megvalósítani. 

Kutatáshoz borotvahab

Pósa Dénes felidézte, hogy egyik alkalommal télen kutattak régi síremlékek után, akkor havat kentek a síremlékre, hogy a betűk és a évszámok olvashatóvá váljanak egy rövid időre. Mire elértek a zsidó sírokhoz, már nyár volt, így hó híján borotvahabot fújtak a síremlékre. Miután olvashatóvá váltak a betűk, lefényképezték a síremlékeket.

A fotók alapján egy hivatalos fordítóiroda lefordította a héber szöveget, amelynek alapján meg tudták határozni, melyik sírban ki nyugszik.

A pályázat másik részében az elérhető források, mint például a gondnoki napló, a lelkészi napló, az anyakönyvi kivonatok, korabeli újságok, katonai adatbázis alapján folytattak adatgyűjtést, s ezáltal kaptak teljes képet a Nemesradnóton élt zsidó közösségről, katonai szolgálatukról, elhurcolásukról. 

– A háború mindenkit érintett, és mindenki megszenvedte. Összegyűjtöttük, rendszereztük a katonák adatbázisát, majd hozzáraktuk a már korábban összegyűjtött első világháborús hősök névsorát. Az adatgyűjtés egyébként nem új dolog számunkra, mivel eddig is végeztünk helytörténeti kutatást. Az eredményeket publikáltuk a Muskátli magazinban, amely havonta elektronikusan, nyomtatott formában pedig évente jelenik meg – részletezte az egyházgondnok.

Az összegyűjtött adatokból és történetekből a magazin mellékleteként egy több mint száz oldalas tanulmánykötetet adtak ki, amelyben megtalálható a nemesradnóti magyar, zsidó és roma közösségek együttélésének 1945-ig feldolgozott emlékezete.

A kötetet Pósa Homoly Erzsébet szerkesztette, s több szerző írása olvasható benne a téma kapcsán. 

Projektzáró alkalom

A pályázathoz kapcsolódó projektzáró alkalomra a helyi református templomban került sor december elején. A kisebb konferenciához hasonlító eseményen Agócsné Galgóczy Tímea, a Nemesradnóti Református Egyházközség lelkésze köszöntötte a résztvevőket, majd elhangzott Radnóti Miklós Erőltetett menet című verse Homoly Krisztina előadásában. 

Rybár Mária, a Rimaszombati Zsidó Hitközség nevében köszönetét fejezte ki azért a tiszteletreméltó munkáért, amelyet a nemesradnóti temetőben végeztek, mikor rendbe tették az itt nyugvó, zsidó vallásúak síremlékeit. Rámutatott, Szlovákiában ma megközelítőleg 2000, magát zsidónak valló ember él, temetőből pedig 800 van.

Tehát nagyjából két és fél embernek kellene rendben tartania olykor sok hektárnyi, több ezer sírt őrző temetőt, ami teljességgel lehetetlen. Már csak ezeknek a területeknek az évi kaszáltatása is csaknem egymillió euróba kerül. 

Együtt éltünk - Nemesradnót
Zsidó temető Nemesradnóton
Fotó:  Virsinszky Tamás

A Rimaszombati Zsidó Hitközség mára maroknyira zsugorodott. A városból 900 zsidót deportáltak, a környező falvakban élőkkel együtt ez a szám mint-egy 1300 lehetett. A koncentrációs táborokból mindössze 90 túlélő tért haza, közülük még hárman élnek.

Szászi Zoltán író, költő, publicista elmondta, hogy a rimaszombati zsidóság történetét eddig még senki sem dolgozta fel, pedig sok adat állna rendelkezésre a történetkutatáshoz, de nincs, aki elvégezze ezt a munkát.

A város sétálóutcáján tavaly nyáron két botlatókövet helyeztek el, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a helyi zsidóság történetére, hisz Rimaszombat lakosságának egykor minden hatodik lakosa zsidó származású volt.

A szomszéd története

A tanulmányok és az előadások során kitértek a magyarság, a zsidóság és a cigányság együttélésére, amely a nehéz történelmi időkben sem volt ellenséges.

Rákos Loránt református lelkipásztor, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese a református lakosság megmaradását és helytállását három tényezőnek tulajdonítja: a felmenőkre tekintő, nemzedéksoros identitástudatnak, a kategorikus rendszergondolkodásnak és a racionális vallásosságnak. 

Huďár Zoltán magyar-történelem szakos pedagógus, a Gömöri Romológiai Kutató és Kulturális Központ vezetője szerint lényeges, hogy megismerjük szomszédaink történetét, mentalitását, életkörülményeit. Napjainkban azonban sokkal nagyobb az iskolai szegregáció, a kirekesztettség és a marginalitás a romasággal szemben, mint az 1989-es rendszerváltás előtt. 

Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója szerint a tenni akarás és az építés kiváló példája ez a kiadvány, amely nagyszerűen bemutatja a túlnyomórészt református magyar falu múltját, amelyben mindig is ott volt a helye a cigányoknak, zsidóknak és másoknak is. 

Végezetül Pósa Dénes, a nemesradnóti adatok gyűjtője hetilapunknak elárulta, hogy a munka nem fejeződött be és a kutatást szeretnék tovább folytatni.

Terveik közt szerepel, hogy georadar segítségével feltérképezzék a temetőt, és az esetleg földbe süppedt síremlékeket a felszínre hozzák.

Folytatják a kutatást az állami és katonai levéltárakban, az újabb eredményeket pedig a most kiadott melléklethez hasonlóan szeretnék publikálni.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/49. számában.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.