Egy zsinagóga a megújulás küszöbén
Királyhelmec múltja időről időre előlép, s megmutatja magát. Néha egy kastély falai mögül, máskor a Csonkavár kövei közül, egy régi templom csendjéből, vagy éppen egy múzeumi kutatásból, amely egyszer csak arra emlékeztet: ez a város jóval több történelmi réteget őriz, mint amennyit első pillantásra megmutat magából. Támogatásból indulhat el Királyhelmecen a zsinagóga állagmegóvása, amely új esélyt adhat az épületnek.
Az utóbbi időben ismét többször előtérbe került Királyhelmec történelmi jelentősége. A Mailáth József Regionális Múzeum most például egy négyszáz évvel ezelőtti főúri lakodalom felidézésére készül, amelynek nyomán Nyáry Krisztina, Thurzó Imre és a korabeli főúri világ kapcsolódik össze a várossal. Ez a múlt látványosabb, ünnepibb oldala. Királyhelmec történetéhez azonban a csendesebb, fájdalmasabb helyszínek is hozzátartoznak, amelyek nem a pompáról, hanem a veszteségről, az eltűnt közösségekről és a felelősségről szólnak. Ilyen a királyhelmeci zsinagóga épülete is, amely évtizedek óta üresen áll, és megóvásának feladata most fontos fejezetéhez érkezhet.
Kassa Megye Partnerségi Tanácsa a napokban jóváhagyta a Királyhelmec városa által benyújtott, a zsinagóga felújítását célzó tervezetet. A támogatási összeg 367 ezer euró. Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere és Kassa megye alelnöke lapunknak elmondta, a forrásból első körben az épület állagmegóvását szolgáló munkákat végeznék el: a szigetelést, korszerű fűtési rendszert alakítanának ki, valamint kicserélnék a tetőszerkezetet és a nyílászárókat.
– mondta a város első embere.
Pataky Károly szerint lényeges, hogy a zsinagóga úgy újulhat meg, hogy közben a város tulajdonában marad.
"Korábban volt érdeklődő, aki megvásárolta volna az épületet, és olyan befektetői elképzelés is felmerült, amely hosszú távú bérlettel számolt. A környező parcellák tulajdonjogi viszonyai és a megközelíthetőség kérdése azonban nehezítette volna a megoldást. A mostani forma ezzel szemben lehetővé teszi, hogy az épület városi tulajdonban maradjon, és így újuljon meg" – mondta.
"Most viszont elérkezhetett a pillanat, amikor a zsinagóga megóvása is elindulhat" – fogalmazott.
A zsinagóga építésének pontos idejét a források eltérően jelölik meg: egyes adatok az 1840-es éveket említik, másutt 1850 vagy 1851 szerepel. Az azonban biztos, hogy az ortodox közösség klasszicista stílusú imaháza a város egyik fontos történelmi épülete. Falai a királyhelmeci zsidóság egykori jelenlétét őrzik.
Aztán mindez néhány hét alatt történelemmé vált. 1944 májusának végén 11 ezer bodrogközi zsidót hurcoltak el a sátoraljaújhelyi gettóból Birkenauba. Közülük mintegy 970-en kötődtek Királyhelmechez, és alig százan tértek vissza. A holokauszt túlélői a második világháború után újra élettel töltötték meg az imaházat, ám a közösség lélekszáma folyamatosan csökkent. Az 1956-os kivándorlások után az 1960-as évekre már nagyon kevesen maradtak. Az ortodox zsinagógában 1968-ban tartottak utoljára vallási szertartást, a hitközség megszűnésével pedig az épület is elveszítette eredeti funkcióját.
A zsinagóga ma nem látogatható, állapota régóta beavatkozást sürget. A most jóváhagyott projekt révén egy régi szándék válhat valóra, hogy a zsinagóga ne csupán emlék legyen Királyhelmec múltjából, hanem megőrzött, gondozott része a város történelmi örökségének.
Megjelent a MAGYAR7 28. számában.
