„Egy percig sem bántuk meg”
Nagy Veronika és férje, Géza Gútán élő vállalkozók. Tíz éve úgy döntöttek, hogy a borászatukat kecsketenyészettel, tejfeldolgozó műhellyel és saját bolttal bővítik ki. A házaspár a Béke utcai vállalkozását az elsőszülött lányáról Georgina farmnak nevezte el. Egyre sikeresebbek, és a kínálatuk is folyamatosan bővül. Nagy Veronikával beszélgettünk.
Ha jól tudom, borászattal kezdték a vállalkozásukat.
A férjem 2003-ban kezdett borokat készíteni. Az évek során ugyanazoktól a gazdáktól vásárolt kürti és muzslai szőlőt. Ezt azóta is folytatja. A tavalyi év nem volt sikertörténet, hiszen a korábbi évi 15 ezer palackkal szemben tavaly a koronavírus-járvány miatt csak 6 ezer palack borunk lett. Én magyar–szlovák szakos pedagógusként egy ideig gyermekgondozási szabadságon voltam, korábban pedig a Mackókuckó elnevezésű magánbölcsődénket vezettem, amely elsőként alakult meg a Komáromi járásban. Időközben a bölcsőde megszűnt.
Aztán következett az állatsimogató.
A szomszédunktól kaptunk egy jókora gyomos telket. Mivel régi tervem volt egy állatsimogató létesítése, kaptam az ajánlaton. Először vettünk három, majd további két gödölyét, amelyek a gyomot szépen lelegelték. A férjem kitalálta, hogy ha már kecsketejünk is lesz, készítsünk kecskesajtot. Persze az ahhoz szükséges tudás nem volt a birtokunkban. Sőt, akkor még azt sem tudtuk, hogy a gödölyéknek csak azután lesz tőgyük és tejük, ha már ellettek.
Hogyan sikerült fejlesztenie a sajtkészítéssel kapcsolatos tudását?
A sajtkészítés mesterségét előbb a nehezen fellelhető internetes szakirodalomból, majd külföldi tanfolyamok, tanulmányutak révén gyarapítottam a tudásom, tapasztalt gyártóktól tanulhattam. Magyarországi, szlovéniai és francia sajtkészítő műhelyekben lestem el a kulisszatitkokat. Mivel a testvérem Hollandiában él, az ottani farmokat is megtekinthettem. A sajtgyártáshoz eleinte csak 15-20 literes fazekakra volt szükségem, aztán a növekvő kereslettel párhuzamosan eljutottam a 200 literesekig. Fokozatosan érlelő- és feldolgozóhelyiségeket is ki kellett alakítanunk. Ezt követte a saját bolt nyitása, s ezzel egy időben fesztiválokon, vásárokban is árusítani kezdtük a termékeinket.
Négy évvel ezelőtt építkezésbe fogtak, ami még nem ért véget.
Banki hitelből korszerűbb borászatot és sajtműhelyt hoztunk létre, ezekhez a hét hat napján nyitva tartó boltunkkal összekötött, 50 főt befogadó bemutatóterem és kóstoló fog tartozni. Az ide látogatóknak tehát bor- és sajtkóstolásra, állatsimogatásra, műhelymustrára és termékvásárlásra is lehetőségük nyílik. Sajnos, az építkezéshez pályázati támogatást nem kaptunk, de korábban a magyar kormány támogatásának köszönhetően sajtérlelő boxokat, hűtőkamrákat tudtunk vásárolni. Emellett a Nyitra Megyei Önkormányzat két évvel ezelőtt a Dunamente védjeggyel rendelkező vállalkozók berendezésvásárlását jelentős összeggel támogatta.
Azt hihetnénk, hogy a Georgina farmot és boltot népes kollektíva működteti, pedig ez nincs így.
Időközben a kecskéink száma ötvenre nőtt. A napi 12–14 órás műhelymunkán kívül már nem maradt időnk a fejésre és a termékeink hétvégi árusítására. Ezért a nagy legelőkkel és saját kecskékkel is rendelkező martosi barátunkhoz költöztettük át az állatainkat. Az állattartásért cserébe megvesszük tőle a kecsketejet (a tehéntejet kezdettől fogva vásároljuk). Gútán csak mutatóba hagytuk meg a négy legidősebb kecskénket. Az ottani boltunkban Deni kolléganőnk segít, a műhelyünkben pedig egy munkaerőt alkalmazunk. A munka oroszlánrészét azonban továbbra is a férjemmel együtt végezzük, ővé a borkészítés. Időnként a két saját és az örökbe fogadott, ám sajátunkként szeretett harmadik kamaszlányunk is bekapcsolódik bizonyos munkákba, például a sajtok viaszozásába, a parenyicanyújtásba, a műhely takarításába és a vásári árusításba. Mire felnőnek, persze, nem biztos, hogy ők is ezzel szeretnének foglalkozni, hiszen látják, mennyire megerőltető ez a munka.
Az élelmiszerboltok a járvány alatt is nyitva tartanak, ezért az elmaradt fesztiválok és vásárok helyett újabban mozgóboltban is árusítják a termékeiket. Péntekenként például a komáromi kispiacon vevők kígyózó sora várja az érkezésüket.
Rendszeresen járunk a tallósi, a csiliznyáradi és a komáromi piacra. Sajnos a többnapos rendezvények elmaradása miatt mi is megérezzük a bevételkiesést, de ebben a nehéz időszakban is próbálunk talpon maradni. A boraink ugyan egyes szállodák itallapjára is felkerültek, de tíz év alatt bebizonyosodott, hogy a legjobb megoldás, ha magunk árusítjuk a termékeinket, amelyekről a személyes kapcsolat révén tájékoztatást is nyújtunk a vevőnek.
Mit kínálnak a vevőknek?
A 30-féle borunkon kívül lágy, félkemény, rántani való, alpesi jellegű, nemes penésszel bevont sajtokat, parenyicát, különféle ízesített sajtokat gyártunk. A kecskesajtjaink szezonálisan március végétől decemberig találhatók meg a kínálatunkban, de a kecsketejből készült joghurtjaink is népszerűek. Tehéntejből is sokszínű és friss az áruskálánk: a túrókrémektől a joghurtokon, vajon, tejfölön át a népszerű ricottakrémig mindenből rendelkezünk limitált mennyiséggel. A boltunkban hazai őstermelők másféle portékáit (chilit, tésztaféléket, kovászos cipót, mézet stb.) is árusítjuk.
Mik a terveik a közeljövőre nézve?
Mi a folyamatos fejlődés hívei vagyunk. Tudatosítjuk a hibáinkat és a javítanivalókat, s igyekszünk ezeket korrigálni. Áruházláncokkal továbbra sem akarunk együttműködni, nehogy elvesszen a termékeink egyedi varázsa. Bár nem könnyű manapság ilyen téren vállalkozni, mi ezt nagyon szeretjük csinálni. Egy percig sem bántuk meg, hogy belefogtunk.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/6. számában)
