Egy médiakonferencia margójára
A minap „jött velem szembe” a neten a Marketing Commando egyik videója, mi szerint a ChatGPT képszerkesztőjével már a Photoshop is majdhogynem zárójelbe tehető. Vajon lesz-e munkája a közeljövőben a számítógépes grafikusoknak, esetleg tarthatunk-e attól, hogy bizonyos szakmák kihalnak?
A világ és benne az emberiség fejlődése természetes folyamat (még akkor is, ha manapság a szellemi szféra hanyatlását tapasztaljuk, de volt már ez így a történelem folyamán más időszakokban is), azonban mindig a fejünk felett lebeg Damoklész kardja a tekintetben, hogy jól sáfárkodunk-e a tudomány legújabb és mindenkori vívmányaival, azaz az emberiség szolgálatába állítjuk-e őket, vagy épp ellenkezőleg. Sajnos mindkettőre volt már példa a történelem folyamán, azonban a tudomány fejlettsége a 20. század közepéig nem érte el azt a szintet, hogy az emberiség világviszonylatban veszélyes lehessen önmagára. Sajnos az orosz–ukrán háború kapcsán a közhangulat olyan szintre jutott, amilyen a nyolcvanas évek eleje óta nem volt, és egyre inkább az ötvenes-hatvanas évek hidegháborús időszakára kezd „hajazni”. Azt gondoltuk, hogy a vasfüggöny leomlásával ezt az időszakot végképp lezártuk, de a nagyhatalmak, háborúzó felek „izmozásai” egy militáris világ rémképét vizionálják, elég csak a sorkatonaság visszaállítására gondolni számos nyugat-európai államban. Ehhez párosul az a szociális média, amely lényegében konrollálhatatlanul képes véleményt formálni és befolyásolni, és az utóbbi néhány évben ezt a mesterséges intelligencia is tetézheti, amely – ha nem vigyázunk – elszabadult hajóágyúként is működhet.
A szociális hálóról és a politikáról újat nem igazán lehet mondani, azonban a mesterséges intelligencia egy fiatal „jelenség”, ami ráadásul hihetetlenül gyorsan fejlődik. Mint a legtöbb új találmány vagy gyógyszer, segíthet is bennünket, azonban a vesztünkre is törhet, mindez attól függ, kinek a kezébe kerül és mire használja... S vajon elérkezhet-e az a pillanat, amely oly sok disztópikus regényben vagy/és filmben felbukkan, mikor a gépek átveszik a hatalmat az emberiség fölött? Bár amikor ma a mesterséges intelligenciának nevezett entitással „kommunikálunk”, az valóban azt az érzetet kelti, mintha egy humorral és érzésekkel felvértezett személlyel csevegnénk, de mint ahogy Ákos is énekli, „nem lehet soha mesterséges, ami intelligencia”. Persze azt is mondhatjuk, hogy végeredményben ezt is az ember alkotta, de akkor azt minden gépre mondhatnánk...
Még november második felében került sor Csallóköz szívében a II. Dunaszerdahelyi Médiakonferenciára, amelynek szintén a mesterséges intelligencia volt a témája. A médiakonferencia tavaly indult, kollégánk, Rajkovics Péter kezdeményezésére, aki idén is a városi tulajdonú Perfects Rt. Médiavállalat égisze alatt szervezte meg a rendezvényt a Közös Igazgatású Iskola konferenciatermében. Bevezetőjében leszögezte, csalódás számára, hogy olyan felvidéki médiák képviselői nincsenek jelen az eseményen, amelyeknél több mint tízen is dolgoznak. Fontos tartja továbbá azt, hogy a MI ne „zabálja” fel az emberi gondolkodást. Emiatt azonban újságírásnak is át kell alakulnia, és tudatosítanunk kell, hogy a regionális tartalmakért felelős médiák súlya, szerepe fel fog értékelődni.
Rajkovics Péter kifejtette, hogy
a felvidéki médiák világa nem átlátható terület, ugyanis nincsenek adatok a nyomtatott sajtótermékek példányszámáról, s így a célzott reklám szempontjából sem lehet pontos adatokat adni. A statisztikai számok adatok pedig torzítanak.
Egy 2022-es kutatás szerint a szlovákiai lakosság nagy része még mindig a televízióból informálódik, bár az azóta eltelt három év alatt ez némiképp változhatott. A felvidéki magyarok körében a Csallóköz számított a legolvasottabb regionális lapnak akkor, amikor meg sem jelent. A felvidéki magyar médiatermékek összehasonlíthatatlanok, ám mégis fontos lenne őket összehasonlítani, szögezte le Rajkovics.
foglalta össze a médiakonferencia célját a szervező, aki azt is aggályosnak tartja, hogy
a szlovákiai magyar újságíróknak nincs közös érdekképviseletük.
Nagy Krisztián, a Perfects Rt. elnöke bevezetőjében kifejtette, hogy a Perfects küldetése a lakosság, a közösség összekötése, s e rendezvény is ennek a tükre.
nyomatékosította.
Hájos Zoltán polgármester gondolatai is erre rímeltek. Mint mondta, egy szakmai konferenciát nehéz úgy megszervezni, ha vannak olyanok, akik ezt ignorálják. Hangsúlyozta, hogy mivel kevesen vagyunk, ebben az esetben félre kellene tenni azt, hogy ki milyen ideológiát képvisel, és őszintén sajnálja, ha egy újságírók számára meghirdetett konferenciára pont az újságírók nem jönnek el.
Emiatt a médiának felelőssége is van, mondta Hájos.
Toót-Holló Tamás, a NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóság médiapiaci tanácsadója prezentációjában mindjárt bele is vetette magát a központi téma sűrűjébe, és vizuális példákkal szemléltette a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak hatását, jelentőségét és etikáját. Előadása során is felmerült az a kérdés, hogy a MI a közeli vagy a távolabbi jövőben helyettesítheti-e az újságírást, illetve hogy emiatt az újságírók állása veszélybe kerülhet-e? A MI vajon segítség-e, konkurencia vagy végveszély? Kifejtette, hogy ugyan kísérleti jelleggel már léteznek olyan portálok, amelyek csupán a MI által generált híreket jelentetnek meg, azonban ezeket még fenntartással kell kezelni, ugyanis
téves információk és pontatlanságok jelentős esetben előfordulhatnak a MI által feldolgozott szövegekben. Tagadhatatlan tény, hogy a MI nagyban tudja segíteni az újságírók munkáját, azonban nem helyettesítheti őket, mert az újságírók nemcsak összegyűjtik, hanem kiértékelik, rendszerezik és ellenőrzik is az adatokat és a híreket.
húzta alá Toót-Holló Tamás. Kifejtette, hogy jelenleg az MI nem veszélyezteti az újságírók munkáját, azonban a vágók, az infografikusok, a fordítók vagy feliratozók bizony már joggal reszkethetnek, a végső veszély meg az lehet, ha azt az üzleti struktúrát tenné tönkre az MI, amelyen nyugszik egy média.
Ami a téma etikáját illeti, fontos figyelembe venni a kép, hang és videó esetében, hogy a MI által módosított tartalmat (legyen szó elemek hozzáadásáról vagy elvételéről) nem szabad nyilvánosan közölni, kizárólag akkor, ha azt feltüntetjük (pl. humoros tartalom esetén), ám akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni a MI által érintett egyének személyiségi jogait. Ellenkező esetben ugyanis a generált információ fake news-nak minősül és jogi következményeket vonhat maga után.
Amennyiben egy MI által generált illusztrációs tartalom (alapvető esetben kép) a hír tárgya, akkor azt megfelelő módon kell jelölni, mondta az előadó. Mivel a MI megkönnyíti a hamis, manipulatív tartalmak, vagyis a dezinformáció terjesztését, így különleges körültekintés szükséges ahhoz, hogy kiszűrjük ezeket a módosított információkat. A hitelesítéshez mindenképpen szükség van forrásellenőrzésre, visszakeresésre (pl. reverse image search) és megbízható médiumokkal való összehasonlításra. Amennyiben kétségünk támad az információ bizonyosságát illetően, úgy jobb elkerülni a tartalom felhasználását, figyelmeztetett Toót-Holló.
Gyakorta előfordul, hogy a MI-t arra utasítják, hogy foglaljon össze egy hosszabb tartalmat. Még ilyen esetben is ellenőriznünk, szerkesztenünk kell az összefoglalót, és szükséges a jóváhagyásunk, ugyanis nem közölhetünk nyilvánosan ellenőrizetlen MI-tartalmat. Bármilyen gyanú eloszlatását segítendő már különféle MI-detektorok is rendelkezésünkre állnak, már magyar nyelven is (pl. Isgen, Smodin, Pontbot, Getmerlin, Cudekai, Neuralwriter, Textflip).
A MI fejlődése annyira gyors, hogy léteznek már ún. MI-humanizerek is, amelyek képesek „emberivé” tenni a gép alkotta szöveget.
Nyilván ennek is lehetnek árnyoldalai, mivel így nehezebben tudjuk felismerni a szöveg mesterséges voltát, azonban segíthetik is annak befogadását, mert „áthidalhatják a mechanikus kimenetek és az megnyerő beszéd közi szakadékot”.
Az internetes keresés (legyen szó szövegről, képről, videóról vagy egyéb tartalmakról) világába is befurakodott a mesterséges intelligencia, hiszen az utóbbi időben például egy Google általi keresés után is megjelenik a MI alkotta válasz (gyakran az első helyen), mely általában röviden próbálja összefoglalni a kért tartalmat. Amíg a hagyományos SEO keresőmotor a kulcsszavakra épít, az AEO (MI-s válaszoptimalizátor) a kérésekre épít, és arra, hogy a bizonyos kérdés pontosan és relevánsan jelenjen meg a mesterséges intelligenciával működő keresési rendszerek válaszaiban. Ezeknél a kulcs az információ pontos és strukturált formázása, ami hang- és kérdés alapú keresésekre fókuszál, továbbá társalgási nyelvezetet használ. Ezzel együtt azonban egyre gyakoribb jelenség, hogy amíg pár éve rengeteg találatot kaptunk egy-egy internetes keresés alkalmával, manapság megesik, hogy pár tíz, vagy még annál is kevesebb találat jelenik meg képernyőnkön. Mivel a MI már összefoglalja nekünk a választ a kért kérdésünkre, így a többi megkeresést általában nem is tekintjük meg. Azonban
ha az emberek egyre kevesebbet kattintatnak a linkekre, mert a keresőben a mesterséges intelligencia minden lényegeset összefoglal számukra, az a médiatermékek jövedelmezőségét fenyegető tendenciát erősít fel. Felmerülhet a kérdés ezek után, hogy egyáltalán van-e értelme így a tartalomgyártásnak, hiszen a kattintás hiányában az üzemeltető nem jut bevételhez, de ismertebb sem lesz,
pedig munkát fektetett bele, világított rá a problémára az előadó. Ezt a jelenséget nevezzük zero click search-nek, amelyet már a magyar sajtó is érzékel. Ha egy mondattal kívánjuk összefoglalni a jelenséget, akkor elmondhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia nekiállt tönkre tenni az internetet, jegyezte meg Toót-Holló.
Mivel egyre több tartalomgyártási folyamat során lehet nélkülözni az emberi munkaerőt, így oda jutottunk, hogy
egyre értékesebbé válik a teljesen humán módon előállított tartalom.
Elmondhatjuk tehát, hogy már nemcsak kézműves hamburger vagy kézműves sör létezik, de kézműves újságírás is, amelynél az USA-ban már az emberi szerző által készített tartalom (Human Authored) nevű minősítést is ki lehet érdemelni. Ezt a hivatalos tanúsítási rendszert az Amerikai Írók Szövetsége hozta létre annak érdekében, hogy bizonyítsák, az adott művet valóban ember hozta létre. A Human Authored nevét és logóját az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala regisztrálta és támogatja, ám meg kell említeni, hogy a MI használatát a nyelvtani és helyesírás-ellenőrző szoftverek tekintetében, illetve a kutatómunka során nem tiltja.
A médiakonferencián az is elhangzott, hogy jelenleg a mesterséges intelligencia az egyik leggyorsabban fejlődő automatizmus és tudományág, és nem csak az informatika területére értendően. Szinte lehetetlen tartani vele a lépést, mivel a szektorban heti szinten mérhető változásokat, fejlődést lehet regisztrálni. Például az egy évvel ezelőtti állapothoz képest drasztikus a fejlődési szintje.
Második előadóként Asztalos Zoltán geofizikus lépett az újságírók elé, aki már évtizedek óta az informatika terén dolgozik. Interaktív prezentációja során a Thomas Reuters Foundation által 2025-ben készített több országot átfogó kutatásra támaszkodott, amelynek során újságírók véleményeire és szokásaira voltak kíváncsiak bizonyos kérdésekkel, eszközökkel és azok felhasználásával kapcsolatban. A felmérés alapján a megkérdezettek mintegy 81 százaléka használja a MI-t munkája során, azonban szerkesztőségi, belső felhasználási irányelvek szinte nem is léteznek ezzel kapcsolatban. Ez az arány a konferencián helyet foglalók között is hasonló volt. A jelenséget az előadó nemzetközi és helyi viszonylatban sem értékelte pozitívan.
A jelenlévők a MI-val kapcsolatos kérdésekre is válaszoltak. A MI legnagyobb előnyeként a gyorsaságot jelölték meg.
Summa summarum: mint minden fejlesztés, innováció, vagy tudományos vívmány esetében lenni szokott, az alapigazság most is ugyanaz: a mesterséges intelligencia segítheti munkánkat, ha jól használjuk. Azonban nemcsak élhetünk, hanem vissza is élhetünk vele, és ha rossz célokra használjuk, bizony nagy kalamajkát okozhat.
