Egy hiteles ember – Duka Zólyomi Árpád Emléknapok
Duka Zólyomi Árpád kiemelkedő felvidéki magyar politikus, atomfizikus és egyetemi tanár évtizedeken át meghatározó alakja volt a szlovákiai magyar közéletnek. A 2013-ban elhunyt politikus életművét a tudomány és a nemzetiségi jogok védelmének ötvözése jellemezte. Születésének meg nem élt 85. évfordulójáról emlékezett meg a Csemadok Taksony község önkormányzatával együttműködve Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének és a Liszt Intézet Pozsony támogatásával egy rendezvénysorozat keretében.
A Duka Zólyomi Árpád Emléknapok részeként Németh Rezső, pozsonyi római katolikus lelkipásztor mondott szentmisét a Duka Zólyomi család lelki üdvéért és sor került a 2024-ben állított taksonyi emléktáblájának a megkoszorúzására is. A koszorúzási ünnepségen Taksony polgármestere, Mészáros Márta köszöntötte az egybegyűlteket.
– mondta köszöntőjében Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke. A köszöntő után Kaszás Kornél olvasta fel Duka Zólyomi Árpád gyermekeinek levelét, amelyet az emléknapok szervezőinek és résztvevőinek küldtek.
Neszméri Tünde, Pozsony megyei képviselő rövid összeállítását tekinthették meg a résztvevők Füri Erzsébet korábbi dokumentumát alapul véve. Füri Erzsébet nyugalmazott reaktorfizikus, sugárvédelmi szakértő, orvos-fizikus a kiváló atomtudós és politikus Duka Zólyomi munkatársa volt abban az igyekezetében, hogy Pozsonyban, a rákkórházban létrejöjjön a pozitron-emissziós diagnosztikai központ.
– Duka Zólyomi Árpádban ötvöződött a magyar ember, a történeti múltat lelkében eleganciával és méltósággal hordozó ember, a tudós, a politikus, a közéleti szereplő, a csemadokos… egy igazi polihisztor – fogalmazott a beszélgetés elején Kiss Beáta. Mint mondta, Duka Zólyomi Árpádot még egyetemista korában ismerte meg, amikor a testvére, Duka Zólyomi Emese a nyitrai tanárképzőre került oktatni, és egy alkalommal a diákjainak bemutatta Duka Zólyomi Árpádot, aki akkor nem közéletről vagy politikáról beszélt nekik, hanem családtörténetről, arról a mentalitásról, arról a polgári és félig-meddig arisztokrata értékrendről, amit az egész Duka Zólyomi család képviselt.
– Diákként nagy hatással volt rám az az emberi tartás és méltóság, amit ők a testvérével képviseltek. A későbbi évek során aztán édesanyám, Dolník Erzsébet és Duka Zólyomi Árpád kollégákká váltak az Együttélés politikai mozgalom pozsonyi központi irodájában.
A pályatársak több történettel is emlékeztek Duka Zólyomi Árpád emberi tartására. Csáky Pál, aki évekig frakcióvezető-társa volt a szlovák parlamentben, elmondta, kiváló volt az együttműködés köztük.
– Meg tudtuk beszélni, hogy mit hogyan fogunk csinálni, és a megbeszéléseink után mindig úgy mentem haza, hogy száz százalékig biztos voltam abban, úgy lesz, ahogy megbeszéltük – mondta Csáky, hozzátéve, annak ellenére, hogy olyan rázós kérdések voltak akkor terítéken, mint Csehszlovákia megszűnése, a függetlenségi nyilatkozat, az első szlovák alkotmány, a köztársasági elnök megválasztása vagy Mečiar megbuktatása – mind olyan ügyek, ahol egyetlen képviselő sem ugorhatott ki.
– Nagyon hasznos együttműködés volt ez, amiben kulcsfontosságú volt az is, hogy a csapata abszolút elismerte Duka Zólyomit – fűzte hozzá Csáky. Azt is elmesélte, hogy Duka Zólyomi több alkalommal vezérszónokként a szlovák történelemből vett példákat is felhozott, s kiderült, hogy többet tud a szlovák történelemről, mint a szlovák parlament akkori elnöke Ivan Gašparovič. A táblatörvény parlamenti vitája során Gašparovič Duka Zólyomitól tudta meg azt is, hogy Ľudovít Štúr, akiről Párkányt szlovákul elnevezték – a másik 12 magyar településhez hasonlóan, amelyeket egy-egy szlovák nemzetébresztőről neveztek el –, sohasem járt "Štúrovóban".
– Egy alkalommal pedig frakcióvezetőkként egy nemzetközi delegációt várva a parlament előcsarnokában ültünk, s Árpád szokás szerint pipázott. Egyszer csak azt vettük észre, hogy a parlament fotósa Árpádot célkeresztbe véve kattogtatja a gépét, amit nem nagyon értettünk akkor. Aztán néhány hét múlva megjelent a parlament lapja, benne az elegáns füstbe burkolózott Árpád fotójával, alatta pedig a felirattal: Egy magyar gróf a szlovák parlamentben – mesélte Csáky.
Duka Zólyomi Árpád, aki jó ideig a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke is volt, európai képviselőként is támogatta a szervezetet. Görföl Jenő ennek kapcsán elmondta, rendszeresen támogatta a városi választmány rendezvényeit is.
– Anyagilag segítette a Petőfi-szoborbizottság működését, magának a szobornak a helyreállítását, illetve az apácapályai Petőfi-emléktábla elhelyezését is. Érzékeny volt minden közösségi ügyre – fűzte hozzá Görföl.
– Duka Zólyomi Árpád rendkívül karizmatikus személyiség volt, azok közé az általam nagyra tartott felvidéki politikusok közé tartozott, akiknek a külhonba szakadt magyarságszolgálata életük végéig tartó elhivatottság volt, fogalmazott Czimbalmosné Molnár Éva a beszélgetés során. Bauer Edit, akivel az első európai parlamenti képviselői voltak az akkori MKP-nak, úgy fogalmazott, Duka Zólyomi Árpád rendkívül hiteles politikus volt, akinek a véleményét nem kérdőjelezte meg a szlovák politika sem. S ilyen hiteles politikusnak bizonyult az Európai Parlamentben is.
– mondta Bauer Edit, hozzátéve, így volt ez az EP-ben is, ahol Duka Zólyomi sokoldalú tudása óriási előny volt.
– Ilyen példa volt, amikor a néppárti frakciót a kazettás bombák milyenségéről oktatta ki, amikor a parlament azt a döntését tárgyalta, hogy betiltja a kazettás bombákat – említette Bauer Edit, hozzátéve, Árpádon kívül senki nem értett közülük igazán a témához.
Orosz Örs szerint Duka Zólyomi Árpád még az ő generációjára is rendkívül nagy hatással volt.
– Az utolsó nyilvános szereplése éppen Gombaszögön volt, ahova meghívtuk egy előadásra a fukusimai atomkatasztrófával kapcsolatban. Olyan előadást teremtett, hogy a nagyjából 350 fős résztvevőből 207 ember hallgatta végig az előadását. Merem mondani, hogy annak az évnek a legsikeresebb előadója volt – tette hozzá Orosz Örs, aki azt is elmondta, idén a Gombaszögi táborban július 17-én felavatják Duka Zólyomi Árpád bronz mellszobrát.
– Vannak olyan hőseink, akiknek a pozíciója megkerülhetetlen. Ha az a nemzedék, amely még ismerte ezeket a személyeket, nem fogja az emlékezetük gondozását a kezébe venni, könnyen meglehet, hogy lemaradunk a 20. század legnagyobb példaképeiről – fűzte még hozzá Orosz Örs.
A Csemadok a Duka Zólyomi Árpád Emléknapokkal a kezébe vette a kezdeményezést, és folytatni is kívánja emlékezetének gondozását. Mert szükségünk van a példaképekre. Az olyan emberekre, akik számára a magyarság iránti hűség, a tisztességes politizálás és az alázat olyan erények, amelyek mindenek fölött állnak.
Megjelent a Magyar7 2026/20. számában.
