Egy év telt el Nadežda eltűnése óta. Mindent megpróbáltam, a sámánt is, vallotta be a férje
Nagy port kavart tavaly ilyenkor a médiában az oroszvári (Pozsony külvárosi része) 40 éves háromgyermekes fiatalasszony, Nadežda váratlan eltűnése. Mindent – pár hónapos csecsemőjét is – hátrahagyva, távozott otthonról és hiába keresték nagy erőkkel hosszú ideig, nem bukkantak a nyomára. Az eltelt év maga volt a pokol a férje és három gyermeke számára. A megtört férj bevallotta, minden lehetséges módszert kipróbált már, ami segíthetné, hogy megtalálják a feleségét és ezt a küzdelmet sohasem adja fel. Három gyermeke tartja benne a lelket.
2019. január 14-én reggel még senki sem sejtette, hogy pont ezen napon fordul fel fenekestül egy oroszvári család élete. Délután 15.00 tájban ment el otthonról az akkor 39 éves nő. Nem vitt magával semmit, se mobilt, se kulcsot, sem az iratait és üzenetet sem hagyott a család számára.
A fiatal nőt rögtön keresni kezdték. Nemcsak a rendőrség, hanem a család és a barátok is. Olyanok is bekapcsolódtak a keresésébe, akik sohasem találkoztak vele. Mindez azonban nem vezetett eredményre. Férje, Ľuboš, aki két nyolcéves iker fiukat és 16 hónapos kislányukat neveli, bevallotta, naponta millió kérdés fordul meg a fejében, amelyekre próbál választ találni… Hogy látja ennyi idő elmúltával a történteket?
A férj arra a megállapításra jutott, hogy a rendőrség több olyan lépést is tett, ami benne vegyes érzelmeket keltett. Az egyik ilyen, hogy a kutyás rendőröket nem azonnal, hanem csupán három nappal az eltűnés után vetették be. „Utána azt mondták nekem, hogy a kutya 24 órán belül fog nyomot” – mondta.
Bizalmatlanságát csak növelte, amikor a rendőrség azt állította, hogy feleségét nem rögzítette a helyi óvoda előtt lévő kamera. Később viszont saját maga győződött meg az ellenkezőjéről.
Szomorúnak tartja azt is, hogy saját tapasztalata szerint a rendőrségi keresés úgy zajlik, hogy az eltűnt személyt „bedobják a rendszerbe”. Ezután biztosítják a hozzátartozókat, hogy a törvény őrei mindent megtesznek, amit csak tudnak. És mind arra várnak, hogy valaki jelentkezik náluk. „Tudom, hogy a törvények alapján járnak el, de ezek a törvények elég korlátozottak” – tette hozzá.
A férj bevallotta, a körülmények arra késztették, hogy ő maga is nyomozásba kezdjen. Amikor már kimerítette az összes lehetőséget, képes volt még saját meggyőződésével is szembe menni. Kolostorokban, hajléktalanszállókon kereste felségét, és még sámánhoz és kártyavetőhöz is fordult. Azelőtt az ilyen „tanácsadókon” csak nevetett volna.
– vallotta be. Nehéz helyzetben van, nem tudja, merre tovább. A rendőrség is holtpontra jutott az ügyben, egy év leforgása alatt sem sikerült előbbre jutniuk.
A három gyermek egy éve van anya nélkül. A legkisebb, a kislány még nem nagyon fogja fel, mi történt. Bár az apja bevallotta, már hallotta, mikor a kicsi azt mondta, anya.
A fiúknak az első három hónapban nem mondott semmit. Bízott benne, hogy felesége hazatér. Végül aztán felkereste a pszichológust, többször is, ahol megtudta, hogy a gyermekek az ilyesmit máshogy fogják el, és ez a későbbiekben okozhat náluk gondokat. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy mindenről beszélgessen velük.
A legborzasztóbb forgatókönyv azonban még nem került a szóba, az édesapa óvatos. De hogy hamarosan erről is beszélniük kell, arról egyik fia reakciója győzte meg. Amikor látta a tévében, hogy holtan találták a háromgyermekes anyát, nagyon megijedt.
Pedig nem az ő édesanyjáról volt szó, hanem a Nagyszombat mellett eltűnt Zuzanáról.
A férj őszintén bevallja, hogy nejének pszichés problémái voltak már a múltban is. Fiai születése után azonban úrrá tudott lenni rajtuk. Kislányuk születése után egy hónappal a boldogságot ismét a problémák váltották fel. Álmatlanság, szorongás, belső remegés.
A házaspár segítséget keresett. A feleség pszichiáterhez kezdett járni, gyógyszereket kapott. Férje azonban nem tud szabadulni a gondolattól, nem kellett-e volna mégis kórházba vinni. „Amikor indítványt nyújtottam be, hogy nem hanyagolták-e el az egészségügyi ellátást, azt magyarázták nekem, hogy a pszichiátriai betegségek esetén nem lehet előre látni a lefolyásukat. Hát gyógyszereket próbálnak ki az embereken” – tette hozzá.
Éppen ezért, felesége eltűnése után, felkeresett egy másik szakembert is. Azt akarta tudni, mit érezhetett a felesége.
Ő maga úgy véli, felesége eltűnése hátterében a szülés utáni depresszió áll. Éppen ezért üzeni minden hasonló problémával küzdő nőnek, hogy beszéljenek erről férjükkel, családtagjaikkal, kérjenek segítséget. Mert ha magukban tartják, magukat emésztik, az ilyen következményekkel járhat.
A férj rengeteget agyal azon, „mi van„ ha...” Mi van, ha feleségét elrabolták, mi van, ha problémái voltak… Amikor eltűnt, a férjet is kihallgatták rendőrök.
– közli világosan.
A válaszok tehát egyelőre váratnak magukra. De még mindig bízik abban, hogy Nadežda élve és egészségesen előkerül. Mindenkinek, aki mellette áll, segítette vagy segíti, hálás köszönetét fejezi ki.
