Egy asszony élete Trianon árnyékában
Képzelje el a századforduló szecessziós, margaréta illatú, keringőktől és kisasszonyok kacagásától hangos világát, a boldog békeidőket a mátyusföldi Galántán. A kis polgárvárosban sétál a járásbíró szép leánya, aki után nemcsak a galántai főutcán fordulnak meg a legények, hanem életének egy későbbi szakaszában a híres párizsi Champs-Élysées-en is. Michnay Ida neve kevesek számára ismert, mégis egy egész nemzet történelmének sorsfordító pillanataiban tűnik fel – menyasszonyként, anyaként és a magyar kultúra hűséges őreként, Párizs szívében.
A Michnay Ida életét körüllengő pletykáknak, hamis vagy féligazságokat tartalmazó városi legendáknak az eloszlatása céljából állítottak össze egy izgalmas tárlatot a Galántai Honismereti Múzeumban. Az Ida – galántai lány, párizsi dáma című kiállítás egy különleges nőt állít a középpontba: Michnay Idát, aki a Mátyusföld szívéből indulva akarva-akaratlanul vált a francia politikai elit tagjává. Michel Clemenceau-val kötött házassága révén annak a Georges Clemenceau francia miniszterelnöknek lett a menye, aki az első világháború utáni Európa területi átrendezését koordinálta, és gyakorlatilag a Magyarországot darabjaira kaszaboló trianoni diktátum egyik kidolgozója volt. Közismert legenda, hogy Clemenceau annyira gyűlölte magyar származású menyét, hogy miatta büntette Magyarországot az első világháborút lezáró békeszerződés egyik kidolgozójaként.
A valóság azonban teljesen más, a családi visszaemlékezésekből, levelezésekből ma már tudjuk, hogy a francia miniszterelnök és Ida kedvelték egymást, a család nagyon is befogadta a magyar menyecskét. Éppen ellenkezőleg, George Clemenceau-nak nem a menyével gyűlt meg a baja, hanem kicsapongó, fegyelmezetlen fia okozott egyre több problémát a családnak.
– A galántai kiállítás valójában igazságot szolgáltat egy nemes lelkű, szép nőnek, akit a huszadik századi nemzeti trauma bűnbaknak kiáltott ki Trianon után. Ida elsősorban anya volt, életét gyermekeinek majd unokáinak szentelte. Sok mindent nem tudunk róla, a kutatási módszertan klasszikusai is nehezen működnek, levéltári anyagokban nem szerepel, a korabeli sajtóban pedig ellentmondásos információkat lehet találni. Sok a kérdőjel Ida életével kapcsolatban, de izgalmas dolgokra lehet bukkanni – mesél a tárlatról annak kurátora, Pukkai Judit. A múzeumnak sikerült felvenni a kapcsolatot Michnay Ida dédunokájával, Erickel. Ő szerető dédmamaként, nyugodt és okos emberként, a világra kíváncsi szemmel tekintő dámaként emlékezett vissza rá, aki élete végéig ragaszkodott magyarságához és ahhoz, hogy a dédunoka minden csütörtökön nála ebédeljen.
Michnay Bertha Erzsébet Ida 1882-ben látta meg a napvilágot a galántai járásbíró, Michnay Jenő és Birnbaum Emília leányaként. Evangélikusként Felsőszeliben keresztelték meg; ez is egy érdekes színfolt az életében, hiszen zsidó édesanyja a Michnay Jenővel kötött házasság előtt egy héttel keresztelkedett meg, a keresztapa pedig a leendő férj volt. Ida a századforduló szecessziós Galántáján születik, ahol vasárnaponként a fiataloknak a vasút figyelése volt a szórakozása.
A vasútnál volt egy kis étterem, szólt a cigánymuzsika, ott korzózott az ifjú társaság. További rejtélyes kérdés, ismerhette -e Ida Kodály Zoltánt, aki szintén 1882-ben született Kecskeméten, de ifjúságának éveit már Galántán töltötte. Elméletileg igen, sőt még a népiskolába is egy osztályba járhattak. Sajnos az iskolai dokumentumok elvesztek, így biztosat nem tudunk, de romantikus az elképzelés, hogy Ida és Kodály iskolatársak lehettek – mondta Pukkai Judit.
A lány beleszeretett a diószegi cukorgyárban vegyészmérnökként dolgozó jóképű francia fiatalemberbe, Michel William Benjamin Clemeceau-ba, akit apja, a későbbi francia miniszterelnök azért küldött barátja, Kuffner báró rendkívül modern cukorgyárába, hogy végre kezdjen valamit az életével. Ida és Michel 1901-ben kötnek házasságot Galántán, erről megvan a házassági anyakönyvi kivonat. Azt azonban nem lehet biztosan állítani, hogy az após, George Clemenceau is jelen volt a galántai házasságkötő teremben. Igazi különlegesség, hogy mivel a francia család felekezeten kívüli volt, Ida és Michel polgári szertartással kelt egybe.
Michel az egyedüli fiúgyermeke volt George Clemenceau-nak, ezért valószínű, hogy 1904-ben ő csábította vissza a családot Párizsba. Michnay Ida és Michel Clemenceau 1922-ben váltak el, Ida az életét gyerekei és unokái nevelésének szentelte.
Gyermekei még beszéltek magyarul, unokáinak is sokat mesélt a magyar létről és Magyarországról. Michnay Ida két nappal 101. születésnapja előtt, 1983. május 7-én hunyt el. A L´Aubraiei kastély parkjában nyugszik a Clemenceau család sírkertjében.
Egy nő, anya, nagymama, dédnagymama volt, aki szerette a croissant, a macaront, a margarétákat, a keringőt és Liszt Ferenc magyar rapszódiáját. Minden érdekelte, autót vezetett, kedvenc színe a kék volt, és szívesen viselte a fiától kapott gyöngysort. Egy nő volt a huszadik századi történelem forgatagában, akinek az életéről egy fésűbe tapadt hajszál, egy sor általa hímzett kendő mesél, s az illatát máig őrzi az a parfümös üvegcse, amely a dédunokának köszönhetően a többi személyes tárggyal együtt most a galántai múzeumban látható.
Megjelent a Magyar7 2025/22.számában.
