2021. január 18., 20:18

Egy álom: stúdió felsőfokon

Sorsdöntő kérdések előtt állva az ember hajlamos sokáig tépelődni, melyik életutat válassza: az anyagi és szakmai biztonságot, de kötöttséget jelentő jövőt, vagy a lelki szabadságot, ám bizonytalanabb ígéreteket hordozó utat. A galántai Szabó Ádám az utóbbi mellett döntött.

Valószínűleg kevesen mernének ilyen lépést megtenni: Ádám kilépett a közjegyzői kamarából, és megnyitotta álmai zenestúdióját. A Galántán található Gila zenei stúdió nem ismeretlen a neves felvidéki zenekarok és énekesek számára. A mindössze egy éve fennálló zenei műhelyben megfordult már a felvidéki zenei és kulturális élet apraja-nagyja, készíttetett itt hangfelvételt többek között Szarka Tamás, az Arizóna zenekar, a Vadkerti Imre, Derzsi György, Kovács Koppány alkotta Három Királyok Produkció, a Rómeó vérzik, az Estendon, vagy a Pósfa zenekar. Abban valamennyien egyetértenek, hogy a Gila zenei stúdió az ország egyik legjobban felszerelt helyisége. Megálmodója és működtetője, Szabó Ádám pedig kiváló és elbűvölő mestere munkájának, amit tiszta szívből szeret.

Az álmokat valóra kell váltani!

Ádámmal egy hideg téli délutánon találkozunk. Hol másutt, mint a stúdióban? A sötétzöld színben pompázó beltér jó kedvet, eleganciát sugároz, és nagy beszélgetések, szórakozások emlékét őrzi.

Az ember azonnal tudja, itt jókedvű, kreatív művészlelkek dolgoznak, hatékony energiák szabadulnak fel, kizárva a külvilág minden gondját, baját. Szabó Ádám harmincévesen váltott pályát, hogy beülhessen a keverőpult és a mikrofonok mögé, hogy a zenekarok és a szólóénekesek munkájának megfogható, hallgatható és a legmagasabb szinten élvezhető formát adjon. Beszélgetésünk elején elmondja, gyermekkorától a zene bűvöletében élt.

– Nálunk otthon mindig ment a zene. Apu gitározott, harmonikázott, zongorázott, dalokat írt és énekelt, anyu pedig furulyázott és szintén énekelt. Együtt alkottak egy kis formációt, hogy esténként minket, gyerekeket szórakoztassanak – meséli.

Ádám életének első hegedűjét a Ghymes zenekar alapítójától, Szarka Tamástól kapta még apró gyermekként. Négyéves korától járt a galántai zeneiskolába, ahol zongora és klasszikus gitár szakon végzett, Vágsellyén pedig operaéneket tanult. A zenei környezet azt eredményezte, hogy Ádám fiatal kora óta tagja volt kisebb mátyusföldi zenekaroknak, így nemcsak hangmérnökként, de zenészként is átlátja egy stúdió működését.

A sors útjai kifürkészhetetlenek

Miután elvégezte a gimnáziumot, édesapja nyomdokaiba lépve jogi pályára lépett, hogy a zenei kedvtelés mellett polgári szakmával is rendelkezzen.

Ekkor még senki sem sejthette, hogy egy meredek döntéssel a kőkemény munkával szerzett jogi diplomát és a civil szakmát hagyja el a bohém zenei világ kedvéért.

– Miközben a jogi egyetemre jártam, apu, aki szintén közjegyző volt, nagyon beteg lett – folytatja a történetet elkomorodva Ádám. – Ekkor már működött egy kisebb stúdióm az otthonunkban, de úgy éreztem, hogy a fiaként ott van a helyem mellette. Tudom, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül, hiszen tizenhat éves koromban engem is műtöttek a pozsonyi onkológiai intézetben. Szó nélkül mentem hozzá dolgozni az irodába közjegyzői koncipiensként. Két és fél év múlva apu elhunyt.

Ádám más közjegyzőknél fejezte be a fogalmazói időszak ötéves gyakorlatát, hiszen úgy érezte, édesapja emléke előtt tisztelegve kötelessége végigvinni ezt a vállalást. Majd az öt év letelte után kalapot emelt, és kilépett a kamarából.

–  Profi jogász fiaként ismertem ezt a környezetet, s láttam, mi mindent tud okozni. Ehhez más elhivatottság kell, lehetett volna erőltetni, de nem akartam. Én a stúdiós környezetben érzem otthon magam, nekem az tetszik, ahogyan az érzéseket lehet rögzíteni és közvetíteni – magyarázza Ádám. – Feladtam magamnak a leckét: ha a közjegyzőségben maradok, akkor évekig arra fogok dolgozni, hogy egyszer otthagyhassam azt a helyet, vagy nyitok egy stúdiót, és azt fogom csinálni, amit egész életemben szerettem volna, és olyan emberré is válhatok, amilyen mindig is szerettem volna lenni.

szabó
Mindaddig, amíg a zenészekben van valami…

Ádám, bár tíz éve foglalkozik zene készítésével, a Gila stúdiót Galánta egyik középületében egy évvel ezelőtt nyitotta, mégsem reklámozta. A zenészek maguktól jönnek, egymásnak ajánlják a helyet. Nem kizárólag zenei felvételek készülnek itt, hanem hangoskönyvek, felolvasások is, sőt műsorok, podcastok készítésére is kiválóan alkalmas a hely. A stúdió akusztikai tervezését azzal a magyarországi céggel végeztették, amely a Pannónia filmstúdiót és az MTVA székház stúdióit is tervezte. Így a hasonló kaliberű helyiségek közül a legmagasabb szintű zenei minőséget kínáló stúdió lehet a galántai. Ádám nevetve teszi hozzá, hogy valószínűleg az élete végéig a stúdió berendezésére fog dolgozni. A fiatal férfi csillogó szemmel mesél az élményekről, a nagy beszélgetésekről, mindarról, amit a stúdióban egy év alatt átéltek. Mint mondja, itt nem lehet nyolctól négyig tartó munkaidőt betartani.

– Nincs szívem úgy becsukni magam mögött az ajtót, hogy a zenészekben még lehet valami nem kiélt, nem közölt dolog, amit még fel lehetne venni. Ilyenkor alkalmazkodunk, és addig dolgozunk, amíg látunk. A feleségemnek bizony van néha mit tűrnie – mondja nevetve Ádám beszélgetésünk végeztével.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/2. számában)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.