2026. június 16., 10:10

Dunaszerdahelyen megemlékeztek a holokauszt áldozatairól – KÉPEKKEL

Június 14-én a dunaszerdahelyi zsidó temetőben található emlékműnél rótták le tiszteletüket azok, akik a holokauszt koncentrációs táboraiban értelmetlen és kegyetlen módon meggyilkolt helyi zsidókról és a soá hatmillió áldozatáról emlékeztek meg.

a-megemlekezok-02
Galéria
+25 kép a galériában
A megemlékezők
Fotó: Lacza Gergely

A rendezvény túlmutatott az emlékezésen: lehetőséget kínált arra, hogy tisztelettel adózzunk az áldozatok emlékének, levonjuk a múlt tanulságait, és ráirányítsuk a figyelmet az antiszemitizmus napjainkban ismét tapasztalható térnyerésének veszélyeire. Az eseményen arról is szó esett, hogy nem elég csak megemlékezni, hanem az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia elvét alkalmazni is kell.

csoportkep-az-emlekmu-elott
Csoportkép az emlékmű előtt
Fotó:  Lacza Gergely

A megemlékezésen többek között jelen volt Szebelédi Kata, Magyarország pozsonyi nagykövetségének első beosztottja, Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Puha György és Karaffa Attila alpolgármesterek, Baruch Myers pozsonyi főrabbi, Martin Korčok, a Szeredi Holokauszt Múzeum igazgatója és Vadász Magda, a Bét Jehuda zsinagóga világi vezetője és a MAZSIHISZ elnökségi tagja.

schwartz-jozsef
Schwartz József
Fotó:  Lacza Gergely

A jelenlévőket ifj. Schwartz József, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség vezetője és Petra Bárkányi köszöntötte magyar illetve szlovák nyelven, majd a helyi hitközség tagjai, Efraim Lieser és Feldmár Tibor mondták el az imát héberül és szlovákul.

A holokauszt nemcsak a zsidó nép tragédiája volt, hanem az egész emberiségé. Emlékeztet bennünket arra, hogy hová vezethet a gyűlölet, ha hagyjuk terjedni, ha a hallgatás automatikussá válik, és ha a közöny veszi át az együttérzés helyét. (...) Az idő múlásával egyre kevesebben vannak közöttünk azok, akik személyesen átélték ezeket a szörnyűségeket, ezért a mi felelősségünk, hogy továbbadjuk emléküket és történetüket. Emlékeznünk kell, beszélnünk kell róla, tanítanunk kell a következő nemzedékeket, és ki kell állnunk az igazság mellett.”

Emlékezni nem azt jelenti, hogy csak a múltban élünk. Azt jelenti, hogy tanulunk belőle. Azt jelenti, hogy nemet mondunk a gyűlöletre, a kirekesztésre és az antiszemitizmus minden formájára. Ma nemcsak az áldozatokra emlékezünk, hanem azokra is, akik túlélték a borzalmakat, és képesek voltak újrakezdeni az életüket. Az ő erejük és kitartásuk mindannyiunk számára példát mutat.

Legyen a mai megemlékezésünk nemcsak a múlt felidézése, hanem üzenet a jövő számára is”,

fogalmazott ifj. Schwartz József, majd felkérte Martin Korčokot, hogy mondja el beszédét.

martin-korcok
Martin Korčok
Fotó:  Lacza Gergely

A szónok arra figyelmeztetett, hogy ha az emlékműre tekintünk, akkor láthatjuk a holokauszt dunaszerdahelyi áldozatainak neveit is, és ne feledjük, hogy minden ott szereplő név egyben egy meghiúsult életet, egy meg nem élt jövőt, szétszakított szülői kötelékeket és szertefoszlott álmokat jelképez, amelyeket a koncentrációs táborok gyilkosai hiúsítottak meg. A legtöbb esetben ez a nevek az egyetlenek, amik fennmaradtak utánuk, hiszen a holokauszt legtöbb áldozatának még saját sírhelye sincs, mondta Martin Korčok. Szomorú tény, hogy a szlovák tankönyvek a régiók történelmével nem foglalkoznak, így azt is csak kevesen tudják, hogy mi történt 1944 májusában és júniusában, amikor a mai Dél-Szlovákia területéről – beleértve Dunaszerdahely városát is – 35 ezer embert hurcoltak el a koncentrációs táborokba, melyek közül a nagy többség sosem tért vissza lakóhelyére. Ezért is fontos Kornfeld Tibor könyve a helyi zsidó hitközségről, ami „élő műemlékként” az ifjabb generáció számára is fontos adalékokkal szolgál. Martin Korčok a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség munkáját is kiemelte, hiszen a tagjai lelkiismeretesen őrzik azok emlékét, akik a holokauszt áldozatai lettek.

Közös erővel kell megálljt parancsolni az antiszemitizmus, rasszizmus és az intolerancia minden formájának ott, ahol ma a világban felüti a fejét. Azért kell ezt tennünk, hogy a gyerekeinknek egy szebb és biztonságosabb jövőjük legyen”

- fejtette ki a szónok.

petra-barkanyi-es-schwartz-jozsef
Petra Bárkányi és Schwartz József
Fotó:  Lacza Gergely

Richard Duda, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni az eseményen, üzenetét Petra Bárkányi olvasta fel. A levélben elhangzott, hogy ez az emlékezés sosem csak a múlt emlékeinek felelevenítése, hanem lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk e jelenen és a jövőn. Duda hangsúlyozta, hogy

a hallgatás és az asszimiláció a könnyebb út, de ha meg szeretnénk őrizni méltóságunkat, nem félhetünk az igazság mellé állni, és hűek lenni elődeink identitásához.

a-megemlekezok
A megemlékezők
Fotó:  Lacza Gergely
A holokauszt tragédiája mai napig nem lezárt történet

Ifj. Schwartz József beszédében kiemelte, hogy hiába telt el 82 év a tragikus események óta, ma is új történetek kerülnek elő, s új adatok, adalékok látnak napvilágot. Korábban nem volt ismert például az a tény, hogy dunaszerdahelyi fiatalok Budapestre menekülve kapcsolódtak be az ellenállási mozgalomba, s hamis iratok készítésével, embereket bújtattak és életeket mentettek. Iszonyatos az a felfedezés is, hogy a haláltáborok náci katonái élő csecsemőket léggömbökként gyilkoltak szuronyos puskáikkal. Schwartz figyelmezetetett, hogy ebből is látszik, a világtörténelem egyik legiszonyatosabb fejezete a mai napig nem lezárt történet, s ne feledjük, a holokauszt nem a gázkamrákkal, a krematóriumokkal vagy a tömegsírokkal kezdődött, hanem a hazugsággal. Ezért is fontos a megfelelő tájékozódás, a kritikus gondolkodás, és az ellenőrizetlen információk megkérdőjelezése.

Ne engedjék, hogy a gyűlölet gyökeret verjen a szívükben! Ne engedjék, hogy hamis információk, propaganda, vagy előítéletek mérgezzék meg a gondolataikat. Mert amikor a gyűlölet gyökeret ereszt, nagyon nehéz kiirtani. Inkább kérdezzenek, beszélgessünk, ismerjük meg egymást. A mi hitközségünk évek óta járja az iskolákat, találkozunk a fiatal generációkkal, beszélünk nekik a zsidóságról, a hagyományainkról, vallási életünkről és a holokauszt borzalmairól. Mert tudjuk, hogy a tudatlanságból születik a félelem, a félelemből az előítélet, és az előítéletből a gyűlölet. Hisszük azt is, hogy a tudás, a párbeszéd, valamint egymás kultúrájának és vallásának megismerése a legerősebb fegyver a gyűlölet ellen”

- szögezte le a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség vezetője.

ester-es-hana-cohen-haar
Ester és Hana Cohen-Haár
Fotó:  Lacza Gergely

Az egykor Dunaszerdahelyen élt Grünfeld Margit történetét mesélte el Izraelben élő unokája, Ester héberül, és lánya Hana Cohen-Haár tört magyarsággal. A rendezvényen dunaszerdahelyi középiskolások is közreműködtek. Orvos Éva, a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Magángimnázium diákja énekelt, Csóka Ádám pedig Radnóti Miklós Töredék című versét szavalta el. Baruch Myers pozsonyi főrabbi imáját követően sor került az emlékfáklyák meggyújtására és az emlékkövek elhelyezésére a temetőben található holokauszt-emlékfalnál.

orvos-eva
Orvos Éva
Fotó:  Lacza Gergely
a-megemlekezok-01
Galéria
+25 kép a galériában
Megosztás
Címkék