2022. július 6., 08:15
Frissítve: 2022. júl. 6. 12:18

Dunaszerdahely, a jó példa – Csak önkormányzatainkon múlik a kétnyelvű útirányjelző táblák megjelenése

Ahogy arról hétfőn videós anyagban is beszámoltunk, a dunaszerdahelyi városi képviselőtestület határozatot fogadott el, melynek értelmében a város teljes területén (azaz kül- és belterületeken egyaránt), fokozatosan kétnyelvűre cserélik a közlekedési táblákat. Az önkormányzat Kisebbségi jogi és Nyelvhasználati Bizottságát vezető Horony Ákos, illetve Karaffa Attila és A. Szabó László alpolgármesterek által benyújtott képviselői indítványt a testület egyhangúlag hagyta jóvá.

kétnyelvűség
Fotó: Horony Ákos/FB
A cikk elkészülte után érkezett a hír, hogy Dunaszerdahely példáján felbuzdulva Halász Béla gútai önkormányzati képviselő is benyújtotta a város képviselőtestületének hasonló témájú javaslatát. Halász úgy fogalmaz közösségi oldalán, reméli, "egyre többen követik majd ezt a kezdeményezést".

Horony Ákos jogász maga is részt vett a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának kidolgozásában, amely tulajdonképpen megalapozta a fentihez hasonló képviselőtestületi döntéseket. A szakember portálunknak elmondta, a januárban hatályba lépett, táblatörvényként ismert módosítás alapján az információs és irányjelző táblák szövege (beleértve a földrajzi neveket is) ezentúl már a nemzeti közösség nyelvén is megjelenhet azokon a településeken, ahol az adott nemzetiség aránya eléri a 15%-ot. A feltételes mód nem véletlen. Mindez ugyanis nem kötelező érvényű, hangsúlyozta Horony, pusztán lehetőség, nagyon fontos tehát, hogy a közeljövőben az önkormányzatok maguk kezdeményezzék a kétnyelvűsítést – véli a szakember.

Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a különböző településrészek nevét az ott élő nemzeti közösség nyelvén nem csak lehet, de fel is kell tüntetni. Például Komárom városrészének számító Örsújfaluban a kétnyelvű falutábla kötelező, nem pedig választható lehetőség.

A 30/2020-as, közlekedési táblákról szóló rendelet szabályozza a különböző közlekedési táblák típusait, ezek egyike az úgy nevezett információs tábla. Ide sorolják az útirányjelző táblákat is, például a közlekedők által jól ismert, kék alapon fehérrel írt településneveket és távolságokat tartalmazó táblákat. Ugyanide tartoznak még a járás-, illetve megyehatárokat feltüntető, sőt a folyóneveket vagy egyéb földrajzi neveket tartalmazó táblák is.

A szlovák nyelvhasználati törvény mind a mai napig megkülönbözteti egymástól a földrajzi neveket és az információs szövegeket. Az előbbieket épp a legutóbbi, januárban életbe lépett módosításnak köszönhetően lehet immár kétnyelvűen feltüntetni. Fontos különbséget tenni a veszélyekre felhívó információs táblák és a földrajzi neveket tartalmazó információs táblák között – hangsúlyozza Horony.

Az előbbieknek már a törvény korábbi változatának értelmében is kötelezően kétnyelvűnek kellene lennie azokon a településeken, ahol jelentős a nemzeti közösségek aránya, bár tudjuk, a hétköznapi gyakorlat sajnos sokhelyütt mást mutat.

Érdekes kérdés, mi van azokkal a településekkel, ahol a 15%-ot nem éri el az adott nemzeti közösség aránya, de egy jószándékú polgármester szeretne kétnyelvű útirányjelző táblákat kitenni. A teljességgel hipotetikus felvetése, tudjuk meg Horony Ákostól, a törvény erre egyelőre nem is ad lehetőséget.

Lássuk a gyakorlatot!

Váltsuk most aprópénzre a fentebb leírtakat! Nyilván az olvasót is az érdekli leginkább, mikor lehet majd Dunaszerdahelyen vagy más magyarok lakta településeken kétnyelvű táblákkal találkozni. Horony azt mondja, az első lépés a képviselőtestületnek kell megtennie. Ha az adott település rajta van a kisebbségi települések listáján (azaz leegyszerűsítve a település lakosságának legalább 15%-a nem szlovák nemzetiségű), a képviselőtestület kezdeményezheti egy a dunaszerdahelyihez hasonló határozat elfogadását. Ezzel tulajdonképpen a polgármester arra kap megbízást, hogy értesítse az illetékes hivatalokat (a járási hivatal közlekedési osztályát, a megyei útkezelőt, stb.) arról, ha a település kataszterében táblákat helyeznek ki, azok már kétnyelvűek legyenek.

Adja magát a felvetés, mi lesz a már meglévő táblákkal? Nos, ezeket pusztán a határozat miatt nem válnak csereéretté – mondja Horony. Erre sajnos anyagi okok miatt nincs lehetőség. A közlekedési hatóságok folyamatosan cserélik a táblákat, így várhatóan a még egynyelvű, cserére szoruló táblák helyére kerülnek majd ki kétnyelvű táblák, így fokozatosan jelennek meg majd településeinken a kétnyelvű, útirányt jelző táblák

Ehhez természetesen kell a dunaszerdahelyi önkormányzat által most elfogadott határozat is. Ezúton is szeretnénk tehát arra buzdítani a jelentős magyar közösséggel rendelkező települések önkormányzatait, tegyék meg ezt az egyébként formális, de a vizuális kétnyelvűség szempontjából meghatározó lépést!

A 15%-os nemzetiségi küszöböt a közérthetőség kedvéért használjuk – kissé leegyszerűsítve – a törvény ugyanis ennél bonyolultabb. Ennek részleteivel korábbi cikkünkben foglalkoztunk már, így akit bővebben érdekel a nyelvhasználati küszöb jogi háttere, annak alábbi írásunkat ajánljuk.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.