Darnai Zsolt: „A mátyási örökség nem idealizált, idejétmúlt, hanem modern, hasznos és jó példára alkalmas” – KÉPEKKEL

A közel 30 éves nagymegyeri Alapítási emlékműnél (Holló emlékmű) került sor szerdán arra a hagyományos, koszorúzással egybekötött megemlékezésre, ami egyúttal az immár 17. alkalommal megrendezésre kerülő Corvin Mátyás Napok nyitányaként is szolgál. A megemlékezés ünnepi szónoka Darnai Zsolt, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum történésze volt.

+14 kép a galériában

Dr. Darnai Zsolt ünnepi megemlékezése

Fotó: Lacza Gergely

A megjelenteket Köles Bence köszöntötte, aki kifejtette, hogy az idei esztendő különleges jelentőséggel bír Nagymegyer életében, hiszen éppen 560 esztendő telt el azóta, hogy Hunyadi Mátyás király városi rangra emelte a települést.

Ez a történelmi pillanat nem csupán egy dátum a múltból, hanem identitásunk, közösségi tudatunk és fejlődésünk egyik meghatározó alapköve”,

– emelte ki Köles Bence.

Köles Bence

Fotó: Lacza Gergely

Soóky Marián polgármester is hangsúlyozta a kerek évfordulót, így idén a Corvin Mátyás Napok rendezvénysorozata nem háromnapos lesz, hanem ötnapos.

Annak ellenére, hogy itt nincsenek régi történelmi épületek, régi városközpont, mégis számtalan történelmi pillanat, történelmi emlék kötődik a mi múltunkhoz. Bízom benne, hogy amilyen gazdag a település múltja, olyan gazdag lesz a városunk jövője is”,

– fogalmazott a polgármester.

Soóky Marián

Fotó: Lacza Gergely

Az esemény fő szónoka előtt a helyi Bartók Béla Alapiskolai diákjai léptek a jelenlévők elé. Lajtos Anna Aranka A kolozsvári bíró című népmesét adta elő, Csölle Dorka pedig Kántor Péter: A könyvespolc előtt című versét mondta el. A tanulókat Forró Dániel és Sörös Angéla készítették fel.

Lajtos Anna Aranka

Fotó: Lacza Gergely

Darnai Zsolt mondandója elején kiemelte, hogy ezen a napon a magyar történelem egyik legismertebb uralkodójára emlékezünk, arra a királyra, aki egyedülálló apai örökséggel indult, továbbá az országot és Európát védő Hunyadi János példáját követve, Magyarországot erős állammá tette. Azt is látnunk kell azonban, hogy udvarában a hódító kard mellett a lant és a könyv, avagy a művészetek, az oktatás és a tudomány is fontos szerepet kapott. A szónok azt is aláhúzta, hogy Megyer lakosaira is emlékezünk, akik 560 éve bátran összefogtak és közös akarattal fordultak a királyhoz.

Tanárként hadd tegyem első helyre Mátyás királynak a kultúra és az oktatás, vagyis a művelődés terén megmutatkozó kvalitásait. Az ifjú Mátyás humanista nevelőitől sok mindent megtanult a művészetekről, a tudományokról, de az egyházi és államjogról is. Kitűnően beszélt, kommunikált több idegen nyelven is. Az ilyen kompetenciák bírtokában nem csoda, hogy felnőtt korában is bőkezű mecénásként adakozott és igényes – előre elnézést kérek a modern kifejezésért – »kultúrfogyasztóként« élt”,

mondta Darnai, aki szerint Mátyás a neveltetésének is köszönhetően ráeszmélt arra, hogy értékek nélkül nincs kultúra, bőkezűen támogatott kultúra és oktatás nélkül pedig nincs jövő.

560 év elteltével vajon mit is üzen számunkra Mátyás király ide a mába? Példáján keresztül úgy látom, hogy a nemzetéért és a közösségért cselekvő felnőtt emberfő kiművelésének feltétele a megbecsült és fenntartott oktatás-nevelés és a kultúra megléte. Éppen ezért példáját követve nekünk, csallóközi magyaroknak is erre kell törekednünk. Az elmúlt két évtizedben tanárként és munkavállalóként is azt tapasztaltam, hogy ennek a mátyási örökségnek a lényegét elsőként azok a választott vezetőink értették meg, akik maguk is az oktatás és a kultúra világából érkeztek”,

emelte ki a szónok, aki úgy látja, hogy a mátyási örökséget Nagymegyeren értik, sőt, a fiataloknak átörökítik.

Dr. Darnai Zsolt

Fotó: Lacza Gergely

Az elmúlt percekben több olyan kifejezést is alkalmaztam, amelyek egy 15. századi személlyel összefüggésben talán meglepőnek tűnhetnek: kompetencia, kvalitás, kommunikáció, tudatosság. Mátyás királlyal összefüggésben nem szokták hangoztatni a 21. századi neveléstudomány modern kifejezéseit. Mindezzel viszont”

azt szeretném bizonyítani, hogy az említett mátyási örökség nem egy idealizált, régi, idejétmúlt, esetleg avítt dolog. Éppen ellenkezőleg! Igencsak modern, jó példára alkalmas, továbbá hasznos, akár anyagi értelemben is. Mert milyen képességekkel rendelkezett Mátyás király? Olyan készségekkel, mint kezdeményezőképesség, idegen nyelvi kommunikáció, természettudományos és vállalkozói kompetencia (utóbbi az elesettek felé mutató szociális érzékenységgel párusolva).

Továbbá ott van az esztétikai-művészeti tudatossága, a stratégiai gondolkodásában is tetten érhető matematikai kompetencia, illetve a hatékony és önálló tanulás képessége. Ez mind-mind a mátyási örökség része, vagyis modern és 21. századi. Alkalmazzuk hát sikerrel a fiatalok és a közösség, tehát a felvidéki nemzetrészünk javára.”

A szónok Mátyás erényeit említve kiemelte az országépítő tetteiből kiolvasható stratégiai gondolkodást és tervezést is. Darnai Zsolt az Alapítási emlékművel kapcsolatban is időszerű gondolatokat osztott meg a közönséggel.

Van az emlékműn egy másik évszám: 1996. 30 évvel ezelőtt a megyeriek emlékhelyeket létesítettek itt a jövőnek. És ma éppen az egyik mellett állunk. Tudni való, emlékhelyet az készít, aki a múltbéli eseményre kívánja felhívni a figyelmet, tanulságképpen, hogy a jövőben is okuljanak belőle. A jövő egyik napja pedig ma van, 30 évvel később. Önök akkor is példát mutattak nemzetünknek, pedig nem volt az éppen egy egyszerű időszak. Mi, akik egy kicsit hosszabb ideje vagyunk már fiatalok, élénken emlékszünk ezekre az évekre, de”

talán érdemes még fellapozni ehhez a korabeli sajtót, hogy helyzetképet kapjunk arról, 1996 augusztusában milyen napok is voltak: A szlovákiai magyar pártoknak az összefogását sürgették. A magyar miniszterelnök egyeztetésre hívta a külhoni magyar pártok vezetőit. A magyar kormány a környező országok vezetőivel kívánt egyeztetni. Közben növekszik az infláció, lassul a gazdasági teljesítmény, nő a munkanélküliség, visszaesik a növekedés, de emelkednek az árak. Aggodalmat keltő és tiltakozásokat kiváltó átalakítások folynak az oktatás és a kultúra terén. Keleten pedig ott van az orosz–csecsen háborús konfliktus, Washington pedig a Közel-Keleten éppen békét kíván teremteni, és mindezzel együtt Európában elszaladnak a benzinárak.

Ugye mindezek mindannyiunk számára ismerősen csengenek. Mintha napjaink eseményeivel együtt rezonálna, pedig 30 évvel ezelőtti helyzetet ismertetek. Nem voltak éppen pozitív hírek, a megyeriek mégis emlékhelyeket terveztek, közösséget szerveztek, és jeleket adtak a jövőnek. Bennem az önök példája azt erősíti meg, hogy reálisan kell látni a körülöttünk lévő világot, ám nem csüggedni kell, hanem éppen ellenkezőleg: nagyot cselekedni a mában, tervezni a jövőbe. Mindezt az említett mátyási örökség szellemében. És így lesz közösségünk hű Mátyás királyhoz, így lesz Megyer, továbbra is nagy, vagyis Nagymegyer.”