2020. január 24., 13:35

Csipkés Vilmos tündérmeséi Egyházasbástban

Az egyházasbásti Pogányvár Fogadóban csütörtökön este a népmeséé volt a főszerep. Varga Norbert folklórkutató jóvoltából a 84. életévében járó arlói mesemondóval, a népművészet mesterével, Csipkés Vilmossal ismerkedhetett meg az érdeklődő közönség.

Galéria
+5 kép a galériában

Varga Norbert folklórkutató bevezetőjében a hagyományos népi kultúra szerepéről, az egyéniségkutatás fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a szlovákiai magyarság körében nem sok egyéniségmonográfia született. Ezidáig öt kötet jelent meg B.Kovács István, Magyar Zoltán, Varga Norbert és Ág Tibor jóvoltából.

És bár Csipkés Vilmos meséit még nem olvashattuk, ami késik, nem múlik, hiszen Vili bácsi családi szóhagyományból táplálkozó meserepertoárja és választékos előadásmódja több tekintetben is folklór reliktumnak számít. 10 éves korától hallgatta, ahogyan a szülei mesélnek. Legtöbbször virrasztáskor, kukoricafosztáskor és a fonóban szórakoztatták egymást mesékkel.

„Így a cigányoknál föl volt a halott téve a pitvarba. Egy szoba, egy pitvar volt, mert valamikor úgy hívták a konyhát, hogy pitvar, oszt virrasztottak. Ittak, ettek, kártyáztak, azután, mikor megunták, akkor mesélt apám. Egész kivilágos reggelig virrasztottak”- osztotta meg emlékeit a hallgatósággal.  

Vili bácsi édesapjának különleges előadói stílusa volt. „Ha sárkánnyal viaskodott vagy az ördöggel, ő azt csinálta is. Kezével, lábával, ahogy tudta. Kérték már többen tőlem is, hogy csináljam, főleg a fiam, a Vilmos, de valahogy nem megyek rája” - mondta.

Vili bácsi szakmáját tekintve kovács, de géplakatosként dolgozott. Muzsikus családba nősült, két lánya és négy fia született.

1959-ben bevonultam katonának Debrecenbe. Ott nagyon szerették a tisztek is a mesét. Minden este takarodó után összejöttünk többen a szobában, és két óra hosszat ment a mesemondás.”

Meséi java részét 25-40 perc terjedelemben előadott tündérmesék alkotják, melyek nyelvezete, képi világa és előadásmódja számos archaizmust hordoz magában. A honvédségnél pedig számos pikáns, pajzán mesét tanult társaitól. Repertoárjában több mint 60 mese található.

Csipkés Vilmos a magyar nyelvterület azon kevés mesemondói közé, ha nem az utolsók közé tartozik, akik a tündérmesék nagyon gazdag, és nagyon terjedelmes mesehagyományát képviselik és adják elő magas fokon”

- mondta Varga Norbert.

„Amitől az ő mesemondói hagyománya különleges, azon kívül, hogy még egyáltalán tetten érhető és létezik, az elsősorban az ő nyelvi megformálása, hiszen tele van mesei képekkel, hasonlatokkal, alliterációkat, nagyon szép mesekezdő, mesezáró formulákat alkalmaz” - tette hozzá.

Vili bácsi gyermekeinek is szívesen átadná a tudását, de eddig kevés sikerrel járt.

„Meghallgatják, szeretik, de egyik se tudja így elmondani.”

Tudása viszont nem merül feledésbe, hiszen Szabad Boglárka, a Hagyományok Háza népmese szakelőadója és Varga Norbert folklórkutató jóvoltából várhatóan a jövő évben egy DVD-mellékletes kiadvány jelenik meg Vilmos bácsi meserepertoárjából.

Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.