Csendbe burkolózott Szoroskő
Közel három évvel ezelőtt a közlekedésügyi miniszter arról beszélt, 2023-ban már munkagépek dolgozhatnak az R2-es gyorsforgalmi út Rozsnyó és Szádalmás közötti, a Szoroskő-alagutat is magába foglaló szakaszán. Ennek ellenére nagy a csend.
A Szoroskő-hágó alatt vezető alagút ötlete évtizedekre nyúlik vissza, a rendszerváltás előtt és azóta is már számtalanszor szóba került, hogy a régiónak mennyire fontos lenne a megépítése. Mindez persze Pozsonyból nem nagyon látszik, de aki próbált már télen, több teherautó mögé beragadva átjutni a hágó másik oldalára, tudja, mennyire veszélyes ez az útszakasz.
A 2010-es évek derekán úgy tűnt, valósággá válhat az elképzelés. 2014-ben meghatározták az autópálya nyomvonalát, majd elkezdődött a projekt előkészítése. Az ügy lassan haladt, a helyiek petíciót indítottak a meggyorsításáért. 2019 decemberének legvégén a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) kiírta a közbeszerzést az R2-es Rozsnyó és Szádalmás közötti szakaszára, amelynek része, megfogalmazásuk szerint, „a déli útvonal kritikus pontja, a Szoroskő-hágó” is.
A kiírás szerint az útszakasz 14,1 kilométer hosszú, félprofilú, amelynek részét képezi 12 híd, két kereszteződés és a 4,25 kilométer hosszú alagút.
A környékbeliek csak néhány hónapig bizakodhattak, ugyanis 2020 júliusában a közbeszerzést törölték, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy azt jogerős építkezési engedély nélkül írták ki, illetve hogy a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért (ÚHP) osztálya szerint a beruházás társadalmilag nem térül meg. További érv, hogy az alagútfúrás környezeti kockázatokkal jár, emellett a karszthegység geológiája miatt fennáll annak a veszélye, hogy a tervezetthez képest jelentősen megemelkednek a költségek, és meghosszabbodik az építkezés ideje.
A petíciót indító civilek, politikai szereplők, a környező települések polgármesterei 2020 augusztusában a helyszínen, Szádalmáson találkoztak Andrej Doležal közlekedésügyi miniszterrel és munkatársaival. A tárcavezető szerint a nem megfelelően kidolgozott projekt miatt állították le a közbeszerzést, de biztosította a jelenlévőket, hogy folytatódik a Szoroskő-projekt előkészítése. Úgy fogalmazott, 2023-ban már munkagépek dolgozhatnak az útszakasz építésén.
A miniszter kijelentése némileg megnyugtatta a kedélyeket, de alig több mint egy hónap elteltével a helyieknek ismét csalódniuk kellett. A pénzügyminisztérium ÚHP osztálya nyilvánosságra hozta az ország úthálózatának építésével kapcsolatos prioritások listáját, vagyis azt, milyen sorrendben kellene megépülniük az egyes útszakaszoknak. Az R2-es Rozsnyó és Szádalmás közötti szakasza az 56. helyre került.
A koronavírus-járvány idején épp elég gondja volt mindenkinek, így Szoroskő ügye, ha nem is merült feledésbe, de mindenesetre háttérbe szorult. S a csend azóta is tart. Ezt próbálják megtörni a már említett korábbi petíció kezdeményezői. Pavol Burdiga megyei képviselő és Slavomír Zubriczky, Szádalmás polgármestere most azt próbálják kideríteni, ha már a munkagépek valószínűleg az idén nem is kezdik meg a munkát, legalább az ígéret azon része teljesül-e, miszerint folytatódik a projekt előkészítése.
Ezért fordultak a különféle illetékes szervekhez, hogy megérdeklődjék, milyen határozatok születtek, ezek ellen fellebbezett-e valaki.
Az egyik ilyen szerv a Kassai Járási Hivatal környezetvédelmi főosztálya volt, mely az illetékes állami vízügyi hatóság szerepében olyan nyilatkozatot adott, miszerint az R2-es Rozsnyó és Szádalmás közötti szakasza építésének terve teljesíti a vízügyi törvény rendelkezéseit, így megvalósítható.
Négy feltételt szabtak meg, hogy mit kell bedolgozni a projektbe, mit kell teljesíteni, hogy folytatni lehessen az építkezési engedély kiadásának folyamatát.
Ezért az autópálya-társaságtól azt tudakolták, sikerült-e előrelépést tenni ezen a téren az elmúlt két és fél évben. Emellett nyílt levelet írtak a közlekedésügyi miniszternek, aki igen kedvezőtlen kijelentés tett a tavalyi év végén, az R2-es Losonctamási és Vámosfalva közötti szakaszának átadásán. Doležal ugyanis azt mondta, a következő 10 évben nem tervezik autópálya, illetve gyorsforgalmi út építését Rimaszombat és Rozsnyó környékén.
A miniszter erről nemrég a közösségi hálón, a polgárok beküldött kérdéseire választ adó, rendszeres bejelentkezései egyikében is beszélt. Úgy fogalmazott, emlékszik, mit mondott, amikor Szádalmáson járt, de az érintett útvonalon nem annyira intenzív a fogalom, ezért nehezen lehet a Szoroskő magasabb prioritás, mint a D3-as vagy a D1-es befejezése. Megismételte, nem lát reális esélyt arra, hogy a következő tíz évben bármilyen további projekt megvalósuljon a déli útvonalon Kassa felé.
Doležal hozzátette, meggyőződése, hogy a déli vonal előbb-utóbb megépül, de „tiszteletben kell tartani a szlovákiai úthálózat prioritásait”.
Ennek kapcsán Zubriczky megjegyzi, bár meghatározták az infrastrukturális fejlesztések prioritását – amelyek között a Szoroskő az 56. helyre került –, de még ezt sem tartják be, ide-oda ugrálnak a listán, illetve olyan projektekbe vágnak bele, amelyek azon nem is szerepeltek. Példaként említi a Via Carpatia közlekedési folyosó, vagyis az Európa északi és déli határát összekötő legrövidebb útvonal szlovákiai szakaszát, vagy a Kárpát-alagutat. Ez a Kis-Kárpátok alatt haladna át, a D4-es autópálya és egyben a pozsonyi nullás körgyűrű részeként.
– Úgy működik a minisztérium, mint az egész kormány. Fejetlenség uralkodik benne. Hiába mondják, hogy valami így vagy úgy lesz, semmit nem tartanak be. Két és fél éve azt mondta a miniszter, az idén elkezdik építeni a Szoroskő-alagutat, most már arról beszél, tíz évvel eltolják. Aztán előfordulhat, hogy még tízzel. Meglehet, eltelik egy fél évszázad, mire valóban nekilátnak – mondja Szádalmás polgármestere.
A 2020-as találkozó után úgy tűnt, konstruktív egyeztetés folyt és sikerült előrelépést elérni az alagút ügyében,
minden jó úton halad, de alig két hónappal később teljesen megváltozott a helyzet, teszi hozzá Burdiga Pavol.
Viszont azt mondta, 2023-ban kezdődik a munka. Mellékvágányra kerültünk, és ez nagyon bosszant minket – fogalmaz a megyei képviselő, aki szerint hiba volt leállítani a közbeszerzést, amikor a projekt előkészítése már előrehaladott állapotban volt, s a telkek 95 százalékát felvásárolták.
Végig kellett volna vinni, aztán ha nincs rá pénz, legfeljebb nem vágnak bele a megvalósításba. De akkor legalább már tudnánk, mennyibe kerülne az egész. Persze azóta eltelt bizonyos idő, az árak változtak, de legalább lenne valami elképzelésünk – fejti ki.
A petíciós bizottság tagjai hangsúlyozták, nem adják fel a harcot. Jelenleg dolgoznak az elérhető információk összegyűjtésén, amit folyamatosan tesznek közzé a közösségi hálón. Tervezik a közvélemény és a sajtó tájékoztatását a fejleményekről. Valószínűleg szerveznek a 2020-as hoz hasonló találkozót az illetékesekkel, valamint magával a közlekedésügyi miniszterrel, illetve pontosabban annak utódjával, mivel úgy vélik, a valószínű őszi kormányváltásig nem változik meg a tárca vezetésének jelenlegi hozzáállása. Nem zárták ki a tiltakozó megmozdulások, útlezárások lehetőségét sem.
Bár a minisztérium azt állítja, nem túl sűrű a forgalom az útszakaszon, azért a valóságban jó néhány személy- és teherautó megfordul itt nap mint nap. A közlekedési helyzet pedig tovább fog romlani, hisz több nagy beruházás érkezik Kassa környékére, köztük Kassamindszenten a Volvo épít autógyárat, Makranc közelében pedig egy közel 450 ezer négyzetméter alapterületű logisztikai központ létesül, amelyben a tervek szerint évi 500 ezer tonna árut fogadnak és szállítanak majd tovább.
A beruházásoknak köszönhetően, illetve az alvállalkozóknál, beszállítóknál több ezer munkahely jön létre, amire hatalmas szüksége van a régiónak,
viszont mindez nagy nyomást gyakorol majd az úthálózatra, ugyanis a tömegközlekedés állapotát figyelembe véve az emberek nagy része kénytelen lesz autóval járni munkahelyére. És akkor az árut szállító számtalan teherautóról még nem is beszéltünk.
Természetesen nem mindegyik a Szoroskőn halad majd át, de várhatóan sokan választják ezt az útvonalat,
hisz ez a legrövidebb Kassa és Pozsony között. Ha autópályán akarnak menni, akkor vagy észak felé tesznek nagy kitérőt, vagy dél felé, Magyarországon át kerülnek. Persze a kormány, szokása szerint, várhatóan erre is csak az utolsó pillanatban, vagy még azután keres majd megoldást. Amikor már ég a ház.
