Csend van… – Megjelent Kapusta Krisztina kötete
2025. szeptember 10-én, a Honti Kulturális Napok rendezvénysorozatának részeként mutatták be Kapusta Krisztina Csend van… – az ipolysági ortodox zsidó temetőben című kötetét.
– írja a könyv fülszövegében Hunčík Péter író, pszichiáter.
Az ipolysági zsidók történetének kezdetét 1850-re datáljuk, nagyobb számban csak ekkor érkeztek Hont vármegye székhelyére zsidó letelepülők.
Kapusta Krisztinától tudjuk, hogy a Glück Sámuel és Winter Fülöp által életre hívott hitközség alapító tagjai Nyitra és Balassagyarmat környékéről jöttek. A később Nyitrára távozó Deutsch Salamon 1851-től 1869-ig volt a hitközség és egyben Hont vármegye főrabbija. Az 1868/69-es országos zsidó kongresszus után létrejött a haladást képviselő neológ, a konzervatív szemléletű ortodox, valamint egy harmadik, jóval kisebb, status quo-nak nevezett irányzat, amely a kongresszust megelőző állapotok megtartásához ragaszkodott.
– részletezte a helytörténész, majd arról is szót ejtett, hogy a közösség rabbijának, Weisz Antalnak a síremléke a temető középső részén található, édesanyja sírköve mellett: „1876-tól 1938 szeptemberéig, azaz haláláig szolgálta híveit. Helyét Weisz Fülöp vette át, akit később Auschwitzban gyilkoltak meg.”
A holokauszt megpecsételte a virágzó, egymás mellett békében élő ortodox és status quo ante hitközségek sorsát. A koncentrációs táborokat és a munkaszolgálatot Ipolyság zsidó lakosainak kevesebb mint 20 százaléka élte túl. Amint azt Kapusta Krisztina összefoglalta, a háború után a túlélők egy hitközségbe tömörültek. Miután a közösséget összefogó Singer Fülöp 1949-ben kivándorolt Izraelbe, a kis létszámú hitközség rabbi nélkül maradt. A hitélet gyakorlásáról egy 1971-es bejegyzésben olvashatunk utoljára, a hitközség megszűnésének pontos dátuma nem ismert. Ipolyság zsidó közössége napjainkra eltűnt, de megmaradt utánuk épített örökségük. A városba látogatók átalakított formában ma is megtalálhatják az egykori zsinagógákat, a volt zsidó elemi iskola épületét, valamint a város két ellentétes végén elhelyezkedő zsidó temetőt.
A Csend van… – az ipolysági ortodox zsidó temetőben című kötet a bővebb történelmi összefoglaló mellett az 1910-ben alapított ortodox temető analízisének eredményeiről számol be, továbbá tartalmazza az elhunytak és családtagjaik a könyv megjelenéséig fellelt anyakönyvi adatait.
– zárta gondolatmenetét a szerző.
