Csemadok – 75 év a kultúra szolgálatában
A Csemadok Lévai Területi Választmánya és a Csemadok Lévai Alapszervezete szervezésében 2024. november 16-án került sor a 75 év a kultúra szolgálatában című ünnepi rendezvényre.
– hangzott el a bevezetőben.
A helyi Junior Kultúrközpont mozitermében, a Csemadok megalakulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett műsorfolyam a Szózat eléneklésével vette kezdetét, melyben az 1997-ben alapított ipolysági Musica Aurea Vegyeskar közreműködött. Miután Török Tamás elszavalta Ady Endre Ifjú szívekben élek című költeményét, néhány kórusművel ismét a Béres Gábor által vezetett Musica Aurea lépett pódiumra.
Miután a megjelentek emlékeztek az elmúlt időszakban elhunyt Csemadok-tagokra, a Csemadok Lévai Területi Választmánya és a Csemadok Lévai Alapszervezete elnöke, Török Alfréd fejtette ki ünnepi gondolatait. Rövid történelmi összefoglalója végén kiemelte, a lángot nemcsak őrizni kell, hanem tovább is kell tudni adni.
– fogalmazta meg, majd hozzátette: „A mi hazánk az anyanyelvünk. Éljünk nyelvünk használati jogával!”
A vendégek között jelen volt Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó is, aki szintén beszédet mondott. Méltatta a Csemadok szerepét a helyi magyar közösségben. Amint azt megfogalmazta, 1949-es létrejötte óta ez a szervezet biztosította a felvidéki magyarságnak a megtartó erőt.
– mondta, majd így folytatta:
A miniszterelnöki főtanácsadó rámutatott, a Csemadok a nyelv, a hagyományok és a kultúra megőrzésének nem kicsi munkáját rendszereken átívelően teljesítette a területi- és alapszervezetein keresztül. Mint mondta, az itt élő magyarok hisznek saját közösségeikben, az egyenjogúságukban, de mérhetetlenül csalódottak is tudnak lenni, ha jogaikat nem érvényesíthetik. Rámutatott, hogy a Csemadok most és a jövőben is arra hivatott, hogy erősítse a helyi magyar közösséget nemzeti elkötelezettségében és hitében.
Szili Katalin beszédében megemlítette november 15-ét is, amelyet az Országgyűlés 2015-ben nyilvánított a magyar szórvány napjává, majd kijelentette: ez a nap fontos felhívás arra, hogy segíteni kell a szórványban élő magyar közösségeket és megmaradásukat.
A műsorfolyam a kitüntetések átadásával folytatódott. Mézes Rudolf és Török Alfréd országos kitüntetést adott át a százdi Gazdagné Nyúl Katalinnak, a sárói Kajtár Évának, a lévai Halász Erzsébetnek, a farnadi Nagyné Baka Ellának és a palásti Szarka Katalinnak.
A magyar kultúra érdekében végzett ádozatos munkájáért járási kitüntetést kapott a lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad, a lévai Garam Menti Néptánc Együttes, az ipolysági Musica Aurea Vegyeskar, a palásti Búzavirág Folklórcsoport, a garamszentgyörgyi Rozmaring Menyecskekórus, a csatai Rozmaring Éneklőcsoport, az érsekkétyi Pacsirta Éneklőcsoport, a nagyölvedi Rozmaring Népdalkör, a farnadi Rozmaring Asszonykórus, az ipolyviski Csórésok és a lekéri Nosztalgia Éneklőcsoport is.
A továbbiakban az ünnepi műsorra került sor. A Sándor Ágnes vezette Juhász Gyula Irodalmi Színpad Versvarázs címmel Weöres Sándor-versekkel és feldolgozásokkal készült, a Hajdú Árpád irányította Érsekkétyi Pacsirta Éneklőcsoport Domaházi népdalokkal szórakoztatta a megjelenteket. Hugyec Zsófia a Pletykás asszonyok című népmesét adta elő, s Borka László irányításával a Százdi Citeraegyüttes is fellépett. A kéméndi dallamokat követően Bohák Emese gyimesi népdalokat énekelt, a Mézes Árpád vezette Pengő Zenekar pedig széki muzsikával állt elő. A műsorfolyamot a Garam Menti Néptánc Együttes zárta. A Gömöri táncok című programjuk koreográfusa Halász Gyula, annak betanítója Kramár Tibor volt. A Pengő Zenekar kísérte a csoportot.
