„Csak erős, működő közösségben tudjuk átvészelni…” - a Lévai járás képviselőit kérdeztük
Közeledik a helyi és a megyei önkormányzati választások időpontja, 2022. október 29-e. A voksolásról, valamint a kormány önkormányzatokat érintő várható döntéseiről és a már érzékelhető gazdasági válságról a Lévai járás képviselőit kérdeztük.
A jelöltek legkésőbb hatvan nappal a voksolás előtt, vagyis augusztus 30-áig léphetnek elő igényükkel. Bő másfél hónap áll tehát a rendelkezésükre azoknak, akik indulni akarnak, azt azonban már most egyértelműen látni, hogy a tágabb régióban bárkik is ülnek be a településvezetői székekbe, nem lesz könnyű dolguk.
Egyrészt a települések fő bevételi forrását képező jövedelmi adó csökkentésének veszélyével kell szembenézniük, másrészt az infláció okán számítani lehet az árak további elszabadulására, ami maga után vonhatja az intézmények rezsiköltségeinek nagymértékű növekedését, így az épületfenntartás is egyre nagyobb feladat lehet.
Köpöncei Péter, Palást polgármestere szerint, ha marad a jelenlegi állapot, s az idei költségvetéshez hasonló büdzsével kellene dolgozniuk az elkövetkező években is, az az önkormányzatok leépüléséhez és kivéreztetéséhez vezetne:
– Az önkormányzatnak nemcsak az a feladata, hogy a polgárok ügyes-bajos dolgaiban segítsen, hanem – fenntartó szerepkörben – például az alapiskolák és az óvodák sorsát is a kezében tartja. A szakszervezetek munkájának köszönhetően évente néhány százalékkal emelkedik az iskolákban dolgozó alkalmazottak bére. Az alapiskolák terén a finanszírozást az oktatási minisztérium többé-kevésbé rendezi is, az óvodák azonban a község költségvetéséből élnek; márpedig a fizetéseken kívül az energia- és az étkezési költségek is nőnek.
Az önkormányzatokra átruházott kompetenciák és az alapvető szolgáltatások kerülhetnek veszélybe, mint a közvilágítás, a kaszálás, a hulladékgazdálkodás.
Könnyen előfordulhat, hogy nem fog pénz jutni a fejlesztésekre, sőt félő, hogy ha az önkormányzatok az alapvető szolgáltatásokat továbbra is biztosítani akarják, csak kölcsönök segítségével fogják tudni azt megvalósítani – amíg el nem adósodnak, vagy csődbe nem jutnak.
– Van egy harmadik alternatíva is, mely szerint az alapvető szolgáltatások ugyan megmaradnának, s többé-kevésbé fejlesztések is megvalósulnának, a kultúra és a sport azonban nem részesülne támogatásban – tette hozzá.
Mindig a képviselő-testület felelőssége jóváhagyni az adott éves költségvetést. Ipolyság önkormányzati képviselő-testületének tagja, Zachar Pál ezért is kért az illetékesektől egy áttekintést arról, hogy jelenleg hogyan alakulnak az energiaárak, illetve, hogy mit lehet tudni azokról a szerződésekről, amelyeket a város kötött az energiaszolgáltatókkal.
– Meg kell vizsgálnunk, hogyan fog változni a törvényi keret, s e feltételek szerint kell majd megkeresnünk a legjobb megoldást. A jogszabályok eddig – sok más mellett a közbeszerzések, az építkezések és természetesen az energiaárak tekintetében – nem tudták biztosítani kellő gyorsasággal és rugalmassággal az önkormányzatok zavartalan működéséhez szükséges feltételeket.
Az egyértelmű, hogy a városi kasszából sokkal több pénzre lesz szükség a villamos energiára és a gázra. A kérdés valójában csak az, hogy mennyivel lesz ez az összeg több. Mindez a beruházásoktól veszi el a pénzforrást, ezért is kell majd olyan stratégiát választani, ami lehetővé teszi, hogy a magas energiaárak miatt ne álljon le a fejlődés.
El kell gondolkoznunk a városi cégek és szolgáltatók működésének a hatékonyságán – fogalmazta meg Zachar Pál.
A fejlesztés és a hatékonyságnövelés most is fontos szempont, tette hozzá, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a képviselő-testület hozzájárult a városi hőszolgáltató technológiai fejlesztéséhez.
– Éppen a közelmúltban kezdődött meg a hőszivattyúk beszerelése. Véleményem szerint nem a spórolást, hanem a hatékonyságnövelést kell választanunk, tehát hatékonyabbá kell tennünk a hőtermelést, a cégek és az intézmények működését; csak így tudjuk biztosítani, hogy a lakosok ne érezzék meg a negatív hatásokat.
Mint mondta, a 2021-re vonatkozó adatok alapján kijelenthető, hogy romlott Ipolyságon a hulladék szelektálása. Egy képviselői interpelláció keretében Zachar kérte az illetékeseket, hogy számoljanak be az okokról, s hogy készítsenek konkrét intézkedési javaslatokat. Biztos benne, hogy amennyiben ezzel kapcsolatban nem tesznek lépéseket, az önkormányzatnak sokkal többe fog kerülni a hulladékgazdálkodás.
S hogy miképpen lehetne pótolni a kiesést? A helyi adók és illetékek növelése, netán a lakosságnak nyújtott szolgáltatások korlátozása megoldást jelentene?
Köpöncei szerint az ősszel mandátumhoz jutó polgármesterek elfelejthetik azt a viszonylagos pénzügyi biztonságot, amely az elmúlt tíz-tizenkét esztendőt jellemezte. Véleménye szerint konkrét pótlásról csak akkor lehet majd beszélni, ha számszerűsítve is látni fogják a kiesés mértékét. Azt állítja, hogy minden felelős településvezető a legutolsó alternatívaként fog a helyi adók emeléséhez nyúlni.
– Hozzá kell tenni, hogy a lakosok is tudnának segíteni a valószínűsíthetően rémisztő helyzeten. Az egyik ilyen lehetőség az, hogy felelősen állnak hozzá a hulladékgazdálkodás kérdéséhez, hiszen minél kevesebb kommunális hulladék fog keletkezni, annál kevesebbet fog erre költeni a település. Márpedig megfelelő hozzáállással itt ezreket lehetne spórolni. Amennyiben a támogatás mértéke nem fogja követni az inflációt, településeink, beleértve a miénket is, stagnálni fognak. Sarkítva úgy fogalmaznék, hogy munkába fogunk járni, és ennyi.
Csenger Tibor Nyitra megye alelnökeként és Zselíz önkormányzati képviselőjeként több oldalról látja az önkormányzatok helyzetét. Osztja is Köpöncei véleményét, amely szerint egyértelmű, hogy a helyi adóemelések nem tudják kompenzálni a forráskiesést.
Mint mondja, minél kisebb egy település, annál kisebb költségvetéssel dolgozhat, így sokkal kisebb a mozgástere is.
– Az ezer lakos alatti települések vezetői szinte kivétel nélkül azt mondják, hogy beruházásokról, sajnos, szó sem lehet. Saját forrásokból egy pályázathoz szükséges projektdokumentációt sem tudnak előkészíteni. Az esetleges önrész finanszírozását sem tudják vállalni. Még problémásabb lehet az uniós források felhasználása, ugyanis az előfinanszírozást sok esetben hitelből kell megoldani, amire természetesen további kamatot is számolnak. Erre eddig rendelkezésre állt némi pluszforrás, de most ezekkel minden bizonnyal nem lehet majd számolni. A 2014–2020-as időszakból sem sikerült minden uniós forrást kihasználni; hogyan tudunk így nekikezdeni a 2021–2027-es időszaknak? – teszi fel a kérdést Csenger, aki szerint jelenleg is folyamatban van a megye jövő évi költségvetésének előkészítése, s már most látják, hogy az üzemanyagárak változása miatt csak a buszközlekedésre hozzávetőlegesen 10 millió euróval többet kell költeniük, mint az előző évben – 23 millióról 32-33 millió euróra nőhetnek ezek a kiadások.
– Az energiaköltségek növekedéséről még szó sem esett, márpedig a megye 120 oktatási, kulturális és szociális intézményt tart fenn. Előreláthatóan jövőre legkevesebb 100 százalékkal fog növekedni az energiaköltség.
Bögi Pathó Melinda szerint, aki ősszel is pályázni fog a mintegy 140 lakosú Zalaba polgármesteri tisztségére, a kisebb települések a múltban is hátrányos helyzetben voltak.
– Mindent megteszünk azért, hogy ne az emberek zsebéből kelljen kihúzni a pénzt. Azon leszek, hogy ne kelljen korlátozni az eddig nyújtott szolgáltatásokat, és ahogy eddig se, ezután sem veszek fel prémiumot. A kormányok jönnek-mennek, az emberek maradnak. Vannak nehéz időszakok, néha belefásulunk, elfáradunk, de semmiképpen nem adjuk fel. Egy erős, működő közösségben könnyebben tudjuk átvészelni a ránk váró nehéz időszakot.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/28. számában.
