Célegyenesben a gombaszögi kolostor helyreállítása
Utolsó szakaszába érkezett a gombaszögi pálos kolostor helyreállítása és állagmegóvása. Nemrég a helyére került a nyolcszögletű kápolna tetőszerkezetének a vaskonstrukciója, rövidesen a tetőfedés is elkezdődik, így stilizált formában láthatóvá válik az épület eredeti sziluettje. A napokban az ásatás idei, hetedik és egyben utolsó szezonja is kezdetét vette.
Jelenleg a gombaszögi kolostor helyreállításának, konzerválásának és állagmegóvásának utolsó fázisa zajlik. Október végéig szeretnék elérni a végső bemutatási formát. Ennek részeként megvalósul a fél hektár területű kolostor legkisebb objektumának, a Kárpát-medencei különlegességnek számító középkori oktogonális kápolna tömegi re-konstrukciója. Ez azt jelenti, hogy a romfalakra egy fedett vasszerkezet kerül, amelynek elsődleges feladata, hogy megóvja a kápolnában fennmaradt középkori freskótöredékeket, ugyanakkor stilizált formában láthatóvá tegye az épület eredeti tömegét, eredeti sziluettjét is.
Néhány héttel ezelőtt a helyére került a vaskonstrukció, amely Szabó Krisztián építészmérnök tervei alapján készült, a kivitelező a nyitrai AB Stav, illetve a rozsnyói Auranum vállalat.
– Azért is volt ez nagy nap számunkra, mert tulajdonképp az egész felújításnak ez volt a leglátványosabb pillanata, hiszen az eddigi munkák legnagyobb részét kézzel végeztük – mondta Orosz Örs, a Sine Metu Egyesület elnöke. Hozzátette, a kolostor területéről 1100 teherautónyi földet távolítottak el, s azt tűzték ki célul, hogy minden egyes követ, ami az ásatások során előkerült, visszaépítik a kolostor falaiba, felhasználják a konzerválásra. Ez a munka is zajlik, reményeik szerint őszre ezzel is végeznek.
A napokban elkezdődik az oktogonális kápolna tetőfedése, majd rövidesen az oldalfalak borítása is elkészül, perforált pléhlemezből. Emellett járószintet alakítanak ki, olyan különleges padlótéglákból, amit kifejezetten ide gyártanak a csehországi Kadaň téglagyárában.
A kápolna rejtegethet még titkokat, ugyanis csak a közelmúltban fedezték fel, hogy a déli falán van egy befalazott falfülke. A fennmaradt freskók a lábazati zónában találhatók, geometrikus, kazettás jellegű festések, a sarkokban rozettákkal. Amikor a falfülkét befalazták, annak eredeti, vakolt felületét is elzárták, így az esetleges freskókat is.
– mondta Orosz.
A napokban az idei gombaszögi ásatás is elkezdődött, ez a 7. szezon, egyben az utolsó is. A területet korábban nem destruktív módszerekkel vizsgálták, georadarral, illetve elkészült a fotogrammetriai bemérés, ami az idei szezon előtti állapotot mutatja. A legmagasabb falszakasz kivételével a többi falat a feltárási állapotában rögzítettek, digitálisan, 3D-ben.
Mielőtt nekivágtak volna a feltárásnak, eltemették azokat a földi maradványokat, amelyek az elmúlt évek ásatásai során kerültek felszínre. A pálos atyák, kegyurak, kolostori jobbágyok, a későbbi gombaszögi uradalom zselléreinek a csontjai a nyolcszögű kápolna szentélyének közelében nyugszanak, azon a helyen, ahol a középkorban a barátok temetkeztek.
Az ásatás során, amely Bali Henrietta, a Barsi Múzeum igazgatója, valamint Kamil Švaňa és Balogh Árpád, a Kassai Műszaki Egyetem munkatársainak vezetése mellett zajlik, a kolostor egyik legrégibb, a 14. századból származó részét tárják fel. Itt található egy folyosó, illetve egy nagyobb közösségi tér, amely egykor konyha lehetett. Az ettől északra fekvő termek, tulajdonképp a teljes északi szárny feltárását, a műemlékhivatallal való megállapodás alapján, meghagyják a jövő nemzedékek számára.
Az önkéntesek jól haladtak a hétvégén, jelentős területet sikerült feltárni, és érdekes leletek is akadtak. Előbukkant a föld alól az eredeti padlóborítás egy darabja, de számos szög, üveg-, kerámia- és cseréptöredék, emellett egy kisebb kulcs, több könyvveret, köztük egy szép példány öntött bronzból, sőt, még egy hangszer is, egy doromb. Találtak olyan kályhacsempéket is, amelyekhez hasonlók korábban még nem kerültek elő. Ezeket tobozok, tölgylevelek, virágmotívumok, geometrikus minták díszítik.
Egy ilyen nagy objektumban több cserépkályha volt, főleg azokban a helyiségekben, amelyeket közösen használtak a szerzetesek, mutatott rá Balogh Árpád régésztechnikus.
– A gombaszögi kolostor azon része, amit most ásunk, konyha vagy ebédlő lehetett, mivel több kemencét, cserépkályhát is feltártunk. Úgy néz ki, még egy vaskohót is találtunk. Ez feltehetően a kolostor megszűnése után épülhetett, amikor a Bebekek megerősítették az objektumot. A kohó elég nagy kiterjedésű, beleépítették a falba. Vasat olvasztottak benne, bár azt egyelőre nem találtunk, csak salakot, illetve kőből készült kéményelemeket. Bár még nem értünk az aljáig, folyamatosan tárjuk fel, mert instabil a környezete. Rádőlt ugyanis egy fal, ez pusztította el magát a kohót is, ugyanakkor meg tudjuk belőle állapítani, hogy milyen magas volt a belső tér. Úgy tűnik, legalább 3,5 méter volt a belvilág, tehát egy komoly, magas épület lehetett – magyarázta.
A körülbelül harminc önkéntes nemcsak az ásatáson munkálkodott, egy részük az egykori, a pálosok által is használt darázskő-bányában dolgozott, amely a nyári tábor ideje alatt a Szoba Chill helyszínéül szolgál. Amint Nászaly Gábor, a gombaszögi nyári tábor fő szervezője elmondta, úgy döntöttek, az idén ezt a helyszínt fejlesztik. Egyebek mellett megtisztították az egykori kőfejtő falait, valamint fából készült, állandó padlót alakítanak ki, hasonlót ahhoz, mint amilyen a közeli DH Mólónál található. Az oda vezető út is biztonságosabb lett, a korábban gyakran csúszós lejárat helyén lépcsőt építettek vasúti talpfákból.
Folyamatosan fejlesztik az internet-hálózatot, a fizető- és jegyrendszert, de ezek inkább „láthatatlan” fejlesztések.
A leglátványosabb egy határon átnyúló, az Aggteleki Nemzeti Parkkal közös Interreg-pályázat keretében valósul meg, amely során megújul két fontos középkori emlék: az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend gombaszögi és martonyi kolostora. Utóbbinál megépítik és befedik a szentélyt, Gombaszögben pedig a pályázat része a kápolna már említett befedése, az út macskaköves burkolása és parkolóhelyek kialakítása, továbbá a kolostor kerengőjének és kútjának megóvása, valamint a közvilágítás fejlesztése, illetve kiépítése.
Az idén a kolostortemplom is járószintet kap, a padlót olyan égetett téglából alakítják ki, ami bírja az időjárás viszontagságait. A kolostorépület és a kerengő falaira rákerül egy 40-60 centiméteres konzerváló réteg, ami megóvja majd a megmaradt, eredeti középkori falakat. A kápolna, a templom és a sütőház díszkivilágítását már kiépítették, a kút alját is megvilágítják búvárlámpával, valamint a csigát is visszahelyezik, tehát lehet majd belőle vizet meríteni.
Marad itt még bőven teendő, de ezeket a lehető legnagyobb mértékig előkészítjük. A nyolcszögletű kápolnán megvalósult a falkoronák konzerválása, ráfalaztunk egy 70 centis koszorút, ebben vannak elhelyezve a lábazatok, amire a vasszerkezet csatlakozik. Ugyanezt el szeretnénk végezni azon az épületrészen is, ahol a sütőház és a refektórium, a nagy ebédlő található. Most mindent elő akarunk készíteni, aztán ha egyszer találunk forrást arra, hogy megvásároljuk ide is a vasszerkezetet, akkor azonnal szerelhető lesz– magyarázta Orosz Örs.
Már a kezdetektől azt az elvet követik, hogy a kolostort a saját köveiből konzerválják. Tehát a ráfalazások, illetve a minimális mértékű visszaépítések mind olyan kövekből történtek és történnek, amelyek a kolostorból származnak. Mostanra viszont eléggé kifogytak ezekből, de ezen segíthet a mostani ásatás, sőt, akkora kőmennyiség jöhet elő a föld alól, amit nem biztos, hogy az idén vissza tudnak építeni.
– szögezte le Orosz Örs.
A kolostor ünnepélyes átadóját október 25-re tervezik. Ekkor szokták tartani a hagyományos nyílt napot Gombaszögön, s így az idei igazán különleges lenne. A Sine Metu elnöke hangsúlyozta, mindez nem azt jelenti, hogy minden tervük valóra vált volna, van még tennivaló, de megvalósították, amit a reális keretek, az adott körülmények között lehetett.
– Látni szeretnénk azt a pillanatot, amikor az utolsó épületkő is visszakerült a „helyére”. Lehet, hogy ez nem az idén lesz – mondta.
Az egyik projekt, amit felvállaltak, a beretkei Rosszgyár, az 1500-as évek végéről származó nagyolvasztó romjának megmentése.
Sikerült bérbe venni a területet, egy komoly földmunka már lezajlott, kiásták a saját törmelékéből a nagyolvasztót, a következő szezonban szeretnék elkezdeni a szanálást. A másik a történelmi Sárosban található, egy magyar vonatkozású, értékes történelmi emlék, a pécsújfalusi Péchy-vár, amit egy szlovák csapattal összefogva próbálnak megmenteni. Egyelőre a takarítás, az ásatási és az előkészítő munka zajlik.
Megjelent a Magyar7 2025/18. számában.
