Az államfő egyetemi professzorrá nevezte ki a komáromi Czirfusz Attilát
Huszonhét egyetemi tanárt nevezett ki november 18-án Zuzana Čaputová államfő. A kinevezési dekrétumokat Branislav Gröhling oktatási miniszter jelenlétében, az Elnöki Palotában adta át a tudományos elit új tagjainak, köztük a komáromi Czirfusz Attila doktornak, a pozsonyi Szent Erzsébet Egyetem és a komáromi Selye János Egyetem eddigi docensének.
Sajnos, a felvidéki magyarság nem bővelkedik a professzori titulus birtokosaiban, ezért egy-egy újabb magyar egyetemi tanár kinevezése az egész közösségünket örömmel töltheti el.
Czirfusz Attilát pedig nem csak a két említett egyetemről, hanem az általa Komáromban alapított és működtetett Semmelweis Ignác Egészségközpontból is sokan ismerik - kedvelik.
„Dunaszerdahelyen születtem, a középiskolai tanulmányaimat a komáromi magyar gimnáziumban végeztem, s a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán szereztem orvosi diplomát, ahol később a Farmakológiai Tanszéken tanársegédként 19 évig dolgoztam. Közben három évig a Freiburgi Egyetem Élettani Tanszékén vendégdocensként tevékenykedtem. Immár tizennyolc éve a pozsonyi Szent Erzsébet Egyetemen tanítok, tizenhárom éve mint docens. Három éve részmunkaidőben a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán is oktatok egészségügyi tantárgyakat“ -- foglalta össze röviden az eddigi szakmai pályáját Czirfusz doktor.
Kérdésünkre, hogy milyen lépések előzték meg a kinevezését, ismertette a hosszadalmas folyamatot.
„E tudományos-pedagógiai titulus megszerzésének megvan az állam által előírt és többletként az adott egyetem saját kritériumrendszere.
Továbbá bizonyos titulusokkal kell rendelkeznie, amelyek közül esetemben a legfontosabb a tudományok kandidátusa (CSc.), illetve a filozófia doktora (PhD.) cím, valamint habilitáltnak, azaz docensi kinevezésének is lennie kell, amivel 13 éve rendelkezem. Ezenkívül bizonyos számú lediplomázott és különféle titulusokat elért, saját tanítványt is fel kell mutatnia, azaz saját „iskolával“ kell rendelkeznie. Nos, nekem csak PhD. végzettségű saját növendékből eddig 16 van, hatan már meg is szerezték a PhD. fokozatot. Továbbá tudományos munkákat kell publikálnia bel- és külföldi szaklapokban. Eddig 152 különböző munkám jelent meg, s az is mérvadó, hogy azokból részleteket többnyire külföldi adatbázisokban, illetve folyóiratban 105-ször idéztek. A feltételként megszabott 1-2 saját monográfia helyett már 12-t írtam, amelyekből 10 külföldön jelent meg. Természetesen 1-2 tankönyvet is „illik“ írni. Előadásokat is kell tartani, főleg nemzetközi kongresszusokon, s én ezt eddig 87-szer tettem“ -- sorolta az alapvető kritériumokat és azok túlteljesítését interjúalanyunk.
Mindezeket hivatalos dokumentumokkal kell alátámasztani, s az iratokból keletkező, súlyos csomagot le kell adni azon az egyetemen, ahol az adott szak kapcsán a kinevezési folyamat elindítható, azaz az egyetemnek „akkreditációjának“ kell lennie a professzori kinevezéshez.
„Esetemben ez a folyamat, amit inaugurációnak hívunk, közegészségügy szakon a Szent Erzsébet Egyetemen indult el. Az intézmény illetékes bizottsága a beadványom átvétele után a tudományos tanácsának javasolta, hogy nevezzen ki egy speciális bizottságot, amelyben az egyetem saját professzorain kívül többségében más egyetemekről további szakembereknek, esetemben a közegészségügy professzorainak kellett helyet foglalniuk. Nos, e bizottság tagjai között amerikai, lengyel- és csehországi, valamint kassai egyetemi tanárok is voltak. Az általam benyújtott anyagot három opponens vizsgálta meg, akik az eddigi munkásságom alapján javaslatot dolgoztak ki a kinevezésemre. Ezután következett az első bizottsági meghallgatás, a „grillezés“, ahol a rendes tagok és az opponensek „elbeszélgettek“ velem szakmai kérdésekről, miután itt egy előadást is tartanom kellett. Végül
titkos szavazással eldöntötték, hogy a kinevezésemet javasolják a több mint félszáz fős egyetemi tudományos tanácsnak,
amelyben már más szakok képviselői is megtalálhatók voltak“ -- ismertette a hosszadalmas folyamatot Czirfusz Attila.
Az egyetemi tanács előtt inaugurációs, azaz beiktató beszédet kellett tartania a szakterületével kapcsolatos témában.
Mindezek után az egyetemi tanács is titkos szavazással döntött a sorsomról. A tanács által kiadott határozat előbb az oktatási tárcához, majd annak több hónapig tartó értékelése és az oktatási miniszter általi aláírása után került Čaputová államfő irodájába, ahol további ellenőrzések történtek. Majd megkaptam a kinevezési dekrétum átvételére felszólító meghívót“ - magyarázta.
Végül a szerdai pozsonyi ünnepség után a terveiről elárulta:
Természetesen, az jól kiegészítené a missziológiára és a szociális munkára történő felkészítést, hiszen például egy missziológusnak is tudnia kell elsősegélyt nyújtania, s előnyére válik, ha mélyebb egészségügyi ismeretekkel is rendelkezik“.
