Bővül a Nógrádi Múzeum és Galéria képtári részlege
A pályázatírás ma már nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különféle intézmények és szervezetek anyagi támogatáshoz jussanak. Nincs ez másként a múzeumok és galériák esetében sem. A losonci Nógrádi Múzeum és Galéria is évi rendszerességgel nyújt be pályázatokat, melyeknek köszönhetően olyan alaptevékenységeket tudnak teljesíteni, mint a műtárgy-gyűjtemény bővítése, vagy a műtárgyak restaurálása.
A Nógrádi Múzeum és Galéria képtári részlegét is igyekeznek folyamatosan bővíteni, tekintettel az intézmény specializációira. A kortárs kerámia és akvarell gyűjteményen kívül fontos profilja a régióból származó, itt valamennyi ideig élő, illetve valamilyen módon a régióhoz kapcsolódó művészek alkotásainak gyűjtése.
– nyilatkozta portálunknak Németh Bozó Andrea, az intézmény munkatársa.
Az elmúlt néhány évben számos alkotást sikerült megvásárolniuk. A 2021-ben a Művészeti Alaphoz (FPU) beadott sikeres pályázatuknak köszönhetően négy festőművésztől vásárolhattak képeket. A már jól ismert nevek – mint Gyurkovits Ferenc (1876 – 1968), Cseh Lajos (1888 – 1946) és Rudnay Gyula (1878 – 1957) alkotásain kívül sikerült hozzájutniuk egy viszonylag ismeretlen losonci, illetve Losoncon is élő festő, Molnár László Géza három olajképéhez. Ezek azért is számítanak különlegesnek, mivel ennek az alkotónak a képei csak igen ritkán bukkannak fel a műtárgypiacon.
„Molnár László Géza életéről ma annyit tudunk, hogy Losoncon élt és alkotott, ahol a 30-as években kiállítása is volt, majd feltehetően a bécsi döntést követően Salgótarjánba költözött, onnan Budapestre, s 1973-ban halt meg. Műveit plain-air stílusban festette impresszionista hatásokkal, tájképeit és faluképeit pasztózus ecsetvonások, gyorsan odavetett festékfoltok alakítják, kerülve a részletes kidolgozást. A három olajfestmény közül kettő („Falusi utca”, „Házikó galambdúccal”) falusi veduta. „Aratás” c. képe viszont műfajilag egy zsánerkép, ahol nem annyira a tájban zajló jelenet részletes leírása a lényeges, hanem az impresszionistákhoz hasonlóan sokkal inkább az adott hangulat, a fény-árnyék viszonyok, festői színfoltok együttes harmóniájának visszaadása” – részletezte a művészettörténész.
Gyurkovits Ferenctől „Szénakazlak” c. olajképét és „Holdsütés Besztercebányán” c. pasztellrajzát illesztették be a pályázatba, amelyek közül az utóbbi azért is érdekes számukra, mivel a kép hátulján információk vannak többek között a „Szlovenszkói Festőművészek Egyesületéről” (Jednota Výtvarných umelcov Slovenska), amely 1920 és 1930 között működött, s amelynek Gyurkovits is tagja volt.
„Cseh Lajos műveinek gyűjteményi kollekcióját szépen kiegészíti a figurális témájú „Bacsó“ (Bača) c. festmény, amely bár restaurálásra szorul, sérült állapota ellenére is értékes darab, s nemcsak azért, mert Cseh Lajos műveihez is csak ritkán sikerül hozzájutni. A kép autentikusan ábrázolja a bacsó figuráját, annak profilból megfestett arcvonásait, öltözékét, vállán a fokosával, amely mintegy attribútuma ennek a szlovák népi karakternek. Végül, de nem utolsó sorban pedig meg kell említenünk Rudnay Gyula „Tájkép társasággal“ c. olajképét, amely a művész azon festményei közé tartozik, amelyeket a Losoncon való tartózkodása idején festett“ – avatott be Andrea.
A nógrádi művészek képeinek akvizícióján kívül egy másik pályázat keretében a történelmi arcképek restaurálását célozták meg. Ennek első fázisa 2021-ben kezdődött, ezidáig három férfi-portrét - két magyar nemes és egy hivatalnok képmását sikerült felújítatniuk, nagyrészt a Művészeti Alap, kisebb részt pedig a Besztercebányai Megyei Önkormányzat anyagi támogatásának jóvoltából. 2022-23-ban további két képet restauráltatnak, köztük egy reformkor-béli kékruhás kislány portréját, valamint egy férfi képmást, szintén reformkori öltözetben.
