Borsi ismét Zemplén gyöngyszeme lett
Borsi egy átlagosnak mondható bodrogközi település. Ezeregyszáz lakójának nagy része magyar, igaz, a falunak már évtizedek óta nincs magyar iskolája. A falu büszkesége, a várkastélya az országhatártól 3 kilométernyire, Sátoraljaújhely közvetlen szomszédságában található.
A mára ismét impozánsnak nevezhető épület nemcsak egy a történelmi épületek sorában, hanem a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születési helye. A reneszánsz épületet az 1500-as évek második felében építették, és 1638-ra alaposan kibővítették. Fénykorát az 1600-as évek közepén élte, amikor I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna innen intézte a birtok ügyeit. Előszeretettel foglalkozott a kastély szépítésével is, amely akkor vált igazán gyönyörű reneszánsz épületté. A kastély házasságkötésük révén lett Rákóczi-birtok.
A Rákócziak elsősorban Munkács felé tartva időztek el itt. 1676-ban, amikor Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre igyekezett, szintén itt szállt meg, és március 27-én itt adott életet fiának, II. Rákóczi Ferencnek. Sokáig azt tartották, hogy mindez a véletlennek köszönhető, a legújabb kutatások azonban már azt támasztják alá, hogy Zrínyi Ilona tudatosan választotta a kastélyt fia szülőhelyéül.
A szatmári békét követően a birtok gyakran cserélt gazdát, de látványos változásokat nem élt meg. A 20. század elején a kastély keleti szárnyát lebontották, majd az 1940-es években a neves, műemlékekkel foglalkozó építész, Lux Kálmán a fiával együtt helyreállította az épületet. A 2. világháború után lakóháznak, iskolának, munkásszállónak, illetve raktárnak használták. A 20. század végére aggasztóan rossz állapotba került, a teljes pusztulás fenyegette.
Lelkes lokálpatrióták ugyan minden követ megmozgattak, hogy megmentsék az épületet, ám az anyagi forrásaik szűkösnek bizonyultak. Végül 2013-ban a magyar és a szlovák államfő, Áder János és Ivan Gašparovič találkozóján született meg az egyezmény, hogy a két ország együttműködik a felújításban. 2017-ben a Teleki László Alapítvány kapta feladatul, hogy kidolgozza a kastély újjáépítésének a leghatékonyabb módját. Az alapítványról köztudott, hogy fő tevékenysége a határon túli magyar vonatkozású műemlékek felkutatása, dokumentálása és felújítása.
Az újjáépítés 2018 szeptemberében ténylegesen el is kezdődött a magyarországi Wittinger Zoltán és a kassai Pásztor Péter építészek elképzelései alapján. A kastély érdekessége, hogy sok eleme épen megmaradt, így például a reneszánsz kőkeretek és a lépcsőmaradványok.
Idén januárban az építkezést befejezte a kivitelező, a sárospataki Építő- és Szerelőipari Zrt. Ottjártunkkor éppen egy műszaki bejárás történt. A szakterületek kivitelezői, a működtetésért felelős vezető, a műemlékvédelmi hivatal dolgozói és az alapítvány igazgatója, Diószegi László bejárták a kastély minden zegét-zugát, és megbeszélték, mit lehet még finomítani, észszerűsíteni a kivitelezésen. Közben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által megálmodott interaktív Rákóczi-kiállítás kivitelezése folyt a New Age nevet viselő budapesti cég jóvoltából.
A bejárás közben a Teleki László Alapítvány igazgatójának feltettünk néhány kérdést:
Mire számíthatunk, milyen lesz a Rákóczi Ferenc alakját és korát bemutató kiállítás?
Nem hagyományos múzeumi tárlat lesz, hiszen a 21. század eszközeivel egy rendkívül mozgalmas, látványos, fiatalos kiállítást állítottunk össze. Egyrészt bemutatjuk, hogyan épültek a kastélyok és az udvarházak, másrészt közelebb hozzuk a látogatókhoz a kiterjedt Rákóczi-családot.
Külön hangsúlyt kap a fejedelem születése, amely valószínűleg a ma már nem létező női szárnyban esett, mi azonban megőriztük a legendát, és ott helyeztük el a szülőszobát, ahol a legenda tartja. II. Rákóczi Ferenc: a fejedelem, a nemzeti hős, a szabadságharcos, illetve a legenda – ezt az utat járjuk végig az emeleten, több mint 1000 négyzetméteren. Készül egy virtuális valóságszoba, amely modern eszközökkel tükrözi a fejedelem korát, éle-tének fontos pillanatait, a kastély történetét, ráadásul úgy, hogy ennek a látogató aktív részese. Lesz továbbá egy szabadulószoba, hiszen Rákóczi kalandos módon szabadult ki a bécsújhelyi börtönből.Hogyan tud kiszabadulni a kastély fogságába esett látogató?
A harmadik komoly attrakció a körpanorámás filmvetítés, amely a környék, sőt a teljes Kárpát-medence Rákóczi-emlékhelyeit mutatja be. A kiállítás utolsó szobájában a Rákóczihoz kötődő emléktárgyakat állítjuk ki. Elsődleges célunk, hogy a fiatalok a korszerű technika segítségével ismerjék meg a történelemnek ezt a fejezetét. Kiegészítő programként Borsi és Sárospatak között indítunk egy kishajójáratot, valamint kerékpáros és kajak-kenu táborhelyet hozunk létre a Bodrog partján. A családosokról sem feledkezünk meg, őket egy tematikus játszótér is várja.
Ejtsünk szót az anyagiakról is, hiszen a hatalmas épület felújítása nem lehetett olcsó mulatság. Mennyibe került mindez Magyarországnak, illetve mennyivel járult hozzá a felújítási költségekhez Szlovákia?
Magyarország közel 3 milliárd forintot fordított a felújításra, illetve az objektum berendezésére. Szlovákia a régészeti kutatásokban és a restaurátori munkákban vett részt. Ezenkívül Kassa megyétől egy uniós pályázaton nyertünk 100 ezer eurót, ez fedezi majd a tájépítészeti tervek kivitelezését a Bodrog partján. A Nyaralóhajó program keretében kikötőt építünk. A költségvetés egy kisebb nyaralóhajó megvételét is lehetővé teszi, ennek segítségével Borsi és Sárospatak között hajótúrákat tudunk szervezni. Folyamatosan olyan fejlesztésekben gondolkodunk, amelyekkel bekerülhetünk a zempléni turizmus vérkeringésébe. Addig is igyekszünk nyílt napokat szervezni a turisztikai ügynökségek, illetve a kulturális szervezetek számára, hogy felkeltsük az érdeklődésüket. Nem elég csak újjáépíteni egy épületet, fontos, hogy működőképes és önfenntartó is legyen.
A felújított kastély egyik szárnya is a turizmust fogja szolgálni. Szeretnénk, hogy az ide érkezők hosszabb időt is eltöltsenek a vidéken. Ezt szolgálja a 60 személyes étterem, illetve a 16 vendégszoba. Készül a borospince is, amelyben egy borozó kap helyet, a Szlovákiába átnyúló Tokaj-hegyvidék boraival. Mindent megteszünk azért, hogy minél többen megismerhessék azt a sok szép látnivalót, amiket ez a vidék kínál.
Tudják már, kik lesznek a kastély alkalmazottai?
Természetesen. Sokan jelentkeztek a vidékről, és a háromfordulós állásinterjúkra már februárban sor került. Tudjuk azt is, ki felel majd a kastély működtetéséért és a kiállítás szakmai részéért, de hadd maradjon ez az átadásig titokban. Azt viszont elárulhatom, hogy az alkalmazotti gárda 29 főből áll. Még meg kell vásárolnunk a kastéllyal szemben lévő családi házak valamelyikét az adminisztráció számára.
Mikorra tervezik az átadást?
Ez egy hatalmas projekt volt, a Teleki László Alapítvány esetében is az eddigi legnagyobb. Ezért megvárjuk, amíg a járvány lehetővé teszi, hogy három év munkájának eredményét méltó módon mutathassuk be a nagyközönségnek. Reményeink szerint részt vesz rajta a két ország államfője is, szeretnénk, ha ők nyitnák meg a kastélyközpontot. Minderre terveink szerint június második felében kerülhet sor.
Miért éri meg az anyaországnak, hogy egy másik állam területén ennyi pénzt beruházzon?
II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő történelmi személyiség volt, ezért számunkra fontos, hogy a határon innen és túl megismerjék az életét, a tevékenységét, az érdemeit. Számunkra ez egyetemes magyar ügy!
Aki látta, milyen állapotban volt a borsi kastély az utóbbi évtizedekben, most nem hisz a szemének. Kívül-belül pazarul megújult a fejedelem szülőhelye, a várárok megtelt vízzel. A színek harmóniája, a precízen elvégzett munka, Szabadics Anita környezeti terveinek az életre kelése szemet gyönyörködtető látványt eredményezett.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/20. számában)
