Borítsuk virágba a Kárpát-medence magyar oktatását
A magányos virágokból színes tulipánmezőt varázsolt az OktOpusz projekt a Kárpát-medencei pedagógustársadalom erdejében. Tizenhat felvidéki pedagógus érkezett Szovátára, az OktOpusz II Erasmus+ projekt záróakadémiájára, hogy három év közös munkájának eredményeit összegezze erdélyi és vajdasági kollégáival.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége számára a találkozó a tudatosan épített szakértői közösség fontos állomása volt. Az erdélyi fürdővárosban október 1-je és 4-e között megrendezett Szakértői Akadémia házigazdája a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt. A szakmai megnyitón, a Teleki Oktatási Központban már a közös alkotás is helyet kapott. Üres vászon várta a résztvevők jeleit, színeit, gondolatait, és a két nap alatt formálódó képhez bárki hozzátehetett valamit. A programhoz készített személyes képeslapok ugyancsak az emlékek és a jövőnek szánt üzenetek megosztására hívták a pedagógusokat.
Az OktOpusz története 2019-ben, egy csíkszeredai megbeszélésen kezdődött, ahol azon gondolkodtak, hogyan lehetne jobban hasznosítani a pedagógiai szakértők tudását. A kérdés az volt, hogyan válhatnak a helyben, a Kárpát-medence régióiban dolgozó magyar pedagógusok maguk is a tudásmegosztás kezdeményezőivé. Az első projekt öt évvel ezelőtt indult erdélyi és észak-bácskai pedagógusokkal. A 2023-ban kezdődő második szakaszhoz csatlakozott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete. A Kárpát-medencei oktatásszakmai műhely fejlesztését és működtetését szolgáló együttműködést az Innovatív Pedagógiai Műhely részéről Mandák Csaba és Tratnyek Magdolna fogta össze.
Szakértői bázis
– Az SZMPSZ tudatos szervezet- és hálózatfejlesztési lehetőségként tekintett a csatlakozásra – magyarázta Fekete Irén, a szervezet országos elnöke. A szövetség szakértői bázisát kívánták megerősíteni, miközben a fiatal, nyitott szemléletű pedagógusokat és a tapasztalt kollégákat egyaránt bevonták a programba. A képzések a szakmai önismeretet és a felnőttképzéshez szükséges készségeket is fejlesztették. A megszerzett tudás így továbbadhatóvá vált a hazai pedagógusközösségekben.
– Egy zárt rendszerből egy nagy, szövevényes, egymást támogató szakértői – és immár baráti – hálózat alakult ki a Kárpát-medencében – foglalta össze a változást az SZMPSZ elnöke, hozzátéve, hogy a szovátai találkozó lényegében arról szólt, hogyan talál szakmai társakat a pedagógus, és hogyan tudja mások tapasztalatával gazdagítani a saját munkáját. Fekete Irén és a felvidéki csapat is úgy véli, mindannyian csak nyertek ezzel a szerteágazó projekttel, barátságokat, kapcsolatokat, szakmai inspirációt, ami igencsak fontos napjaink szétzilált felvidéki pedagógiai világában. Mindannyian bíznak abban, hogy a Kárpát-medencei barátságok és szakmai kapcsolatok a továbbiakban sem szakadnak meg. A folytatáshoz Fekete Irén egy szimbolikus ajándékot választott: tulipánhagymát ajándékozott a résztvevőknek.
– Amikor kihajt, idézze fel a közösséget, amelyhez tartozunk. Sokasodjunk, növekedjünk, és borítsuk virágba a Kárpát-medence magyar oktatását! Tavasszal a felvidéki kertekben és iskolaudvarokon is helyük lehet ezeknek a tulipánoknak. A szakmai munka folytatásához pedig már most adottak a társak, kollégák, akiket meg lehet keresni, és akiknek a saját tapasztalatunkkal mi is segíthetünk – mondta az SZMPSZ elnöke, aki szerint a projekt több pedagógus szakmai önbizalmát adta vissza.
– Az OktOpusz kiemelten foglalkozik a pedagógus pszichéjével, személyiségével, belső világával. A pedagógus megerősödése a rábízott gyerekekre is hat. Az intézmények megújulása közben a változásokat megvalósító tanároknak ugyancsak szükségük van szakmai visszajelzésre és támogatásra.
Önbizalom és használható tudás
Majer Anna, a felvidéki szakmai koordinátor elárulta, különösen fontos, hogy a szövetség akkor kapcsolódott be az OktOpuszba, amikor a szlovákiai oktatási rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül. A reformhoz kapcsolódó feladatok és képzések mellett huszonöt szakember önként vállalta a projektben való részvételt.
– Ez a nyitottság és szakmai elkötelezettség adta a program induló erejét. A megszerzett tudást azóta országos és regionális rendezvényeken előadóként, foglalkozásvezetőként, szervezőként is hasznosítják.
A más régiókban megismert gyakorlatok nyomán elindult a CSEREPED és az OVIZOOM műhely, a rimaszombati térségben pedig megkezdődött a Tanítók Tanévzáró Találkozójának helyi igényekhez igazított adaptálása. A bodrogközi térségben elindították a TAPETA közösségépítő pedagógiai kezdeményezést. A képzési kínálatban a mesterséges intelligencia, a népi játék és néptánc módszertana, a történetmesélés és mesemondás, valamint a pedagógiai közösségépítés is helyet kapott. Ezek már a projektnek a felvidéki mindennapokban érzékelhető eredményei.
Egymás tapasztalatából tanulni
Burus-Siklódi Botond, a házigazda Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a közösség megszületését állította köszöntője középpontjába. A résztvevők eltérő oktatási rendszerekben dolgoznak, mégis hamar felismerték a közös kérdéseket. Ami az egyik régióban bevált tapasztalat, abból másutt új ötlet születhet. Az elnök úgy értékelte, hogy a képzésekből és találkozókból időközben a projekt keretein túlmutató kapcsolatrendszer alakult ki. A lezárás után az lesz a döntő, születnek-e ezekből új műhelyek és együttműködések.
A fő előadó, Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár szintén az együtt gondolkodás fontosságát hangsúlyozta. Olyan oktatás mellett érvelt, amelyben a gyermek, a pedagógus és a szülő egyaránt biztonságban érezheti magát. A pedagógusok jóllétét a gyermekközpontú iskola működésével kapcsolta össze, és kiemelte a tanári gondolkodás szabadságának, az intézményi autonómiának és a szakmai párbeszédnek a jelentőségét.
A projektről született könyv személyes történeteken keresztül őrzi meg az együttműködés eredményeit. Csatlós Erzsébet szerkesztő ismertetője szerint a kötetben a sikerek mellett a nehézségeknek és a találkozásoknak is helyük van. A képzések körül lassan kialakuló beszélgetésekből közös ötletek, működő gyakorlatok születtek. Tratnyek Magdolna, az Innovatív Pedagógiai Műhely munkatársa értékelésében a legnagyobb szakmai sikerek között tartja számon a projektet, külön kiemelve az önállóan kezdeményező, saját közösségükben előadóvá és szervezővé váló kollégákat. Mint mondta, ebben a projektben érzi az emberséget, a tenni akarást és a szakmaiságot.
Megjelent a MAGYAR7 41. számában.
