Bóna Friderika Amodája
Az irodalmi színtér idén nyáron új, magyar nyelven író füleki alkotóval gazdagodott. Bóna Friderika Amoda című első könyve a budapesti székhelyű Underground Kiadó gondozásában jelent meg. A könyv borítóját Kelemen Eszter grafikus, az alkotó barátnője tervezte. A kötet korrektora a szerző egykori tanára volt, Szvorák Zsuzsanna.
Az Amoda az elsőkötetes írót körülvevő valóság és fantáziája keveréke.
– Teljes mértékben az itteni levegő inspirálta. Különlegességére mindig akkor döbbenek rá, amikor valaki, vagy valami felhívja a figyelmemet arra, ami nekem természetes, de másnak nem – mondja első kötetéről Friderika. A fiatal lány a Füleki Gimnáziumban érettségizett, jelenleg a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar–angol tolmács és fordító szakos hallgatója. Elmondása szerint, az irodalom és az írás szeretete mindig közel állt hozzá. Alapiskolásként iskolaújságot szerkesztett és verseket írt. Ebben magyar szakos tanára, Vankó Attila segítette őt. A gimnáziumban azonban a próza felé fordult, ebben tudott igazán kiteljesedni. Jelenleg a Levél Kedvesemnek című komáromi havilapban jelennek meg novellái, és tervei szerint hamarosan novelláskötettel is jelentkezik. De ne szaladjunk ennyire előre! Hiszen az Amoda című első regényét a napokban mutatta be szülővárosában, Füleken.
A történet egy Dömök nevű kitalált faluban játszódik. A kisregény főszereplője a 21 éves Karola, akiben rengeteg kérdés merül fel az eddig ismeretlen, Nógrád és Gömör határán fekvő kis faluban élő nagymamával való találkozás után. Ez a hely lesz az ő és édesanyja Amodája. Bár a történet nagy része fikció, Karola sokban hasonlít Friderikához.
– A zenei ízlésünk megegyezik, mindketten eléggé szószátyárok vagyunk, megvédjük a magunk igazát, és a nehézségek ellenére is próbáljuk vidáman és szórakozva felfogni az életet. Viszont, ha olyan problémával kerülünk szembe, amit bajosabb feldolgozni, akkor mindketten meg tudunk törni egy kicsit – avat be az alkotó, aki szívesen használ tájszólást és „szlovakizmust” regényében, ami jól illeszkedik a történet közegéhez. A zene szeretete mellett a kötetben nagy hangsúlyt kap a gasztronómia is.
– Az étel elengedhetetlen tényezője az életünknek, a kultúránknak, ezért szerettem volna beleszőni a Palócföldre jellemző ízeket, például a sutolicát vagy a részeges Izidort – teszi hozzá a szerző.
Az egyik fejezetben megelevenedik egy egri buszos kirándulás, ami szintén Friderika gyermekkorát idézi.
– mondja nevetve Fridi, aki szerint a regény nincs korosztályhoz kötve, és a visszajelzések szerint mindenki megtalálja benne a számára kedves részeket.
A kisregény összesen 10 fejezetből áll. Az egyes fejezetek végén, mintegy rövid összegzésként, Pro tippek olvashatók, amelyek egyfajta tanulságként is szolgálnak. Álljon itt zárszóként az utolsó fejezet Pro tippje, ami a legmeghatóbb is egyben: „Te tényleg teljesen eltűnhetsz Palócföldről, de Palócföld sohasem tűnik el belőled teljesen és ténylegesen.”
