Bodrogköz mint a kelet kapuja
A valamikor egységes, ma 55 település alkotta kistérségi tájat, a Bodrogközt több mint 100 éve kettészeli a szlovák–magyar határ. A településvezetők egy ideje azon munkálkodnak, hogy a hátrányt előnnyé változtatva elindulhassanak a fejlődés útján.
A térség külön sajátossága, hogy nagyon zárt, földrajzilag homogén és pontosan emiatt próbálják a Bodrogközt egységként értelmezni területfejlesztési szempontból is. Azt vették észre ugyanis a polgármesterek, hogy mindig a periférián kezelik őket, és érthető módon a várakozást elunva saját kezükbe vették sorsuk irányítását.
Nem most kezdtek el együttműködni, hiszen évekre visszamenőleg is számtalan példa igazolja, hogy a határ két oldalán, egymással testvérvárosi, illetve települési, vagy akár csak baráti kapcsolatban lévő bodrogközi önkormányzatok, civil szervezetek közösen szerveztek kulturális rendezvényeket, kisebb fesztiválokat vagy éppen határon átívelő Interreg-projekteket valósítottak meg.
A térség célként tűzte ki, hogy egységesen egy olyan „mozgalom” mögé álljon, amely módot adhat a fejlődésére.
A hatályos uniós szabályok értelmében létrehozhatók az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC), s most az 55 bodrogközi település ennek megalapításán dolgozik. Tavaly év elején Cigándon rendezték meg az érintett települések találkozóját, amelyen a bodrogközi polgármesterek megerősítették szándékukat. Az egyezményt Cigánd polgármestere, Oláh Krisztián és Királyhelmec polgármestere, Pataky Károly írta alá. Ezt követően a tavalyi kisgéresi informális találkozón a megjelent településvezetők felhatalmazták a Cigándról megjelentek kis csapatát, hogy dolgozzák ki a területi együttműködési csoportosulás jogi keretét.
Amint azt Ablonczy Dániel térségfejlesztési szakember lapunknak elmondta, ehhez a magyarországi illetékes szervektől jogi segítséget kapnak, de a szlovákiai hatóságokkal is kommunikálnak. A létrejövő EGTC-t önálló, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogi szubjektumként jegyzik majd be a székhelyként szolgáló ország külügyminisztériumában. Adminisztratív okok és a különböző jogi eljárások indokolják, hogy csak néhány település legyen az alapítók között, s majd csak a bejegyzést követően, a már megalakult EGTC-be lépjenek be a többiek. Így született a polgármesterek találkozóján a megegyezés arról, hogy a határ mindkét oldalán a legnagyobb és a legkisebb község lesz az alapító tag.
Az Alsó-Bodrogközt így Cigánd és Kisrozvágy, a Felső-Bodrogközt pedig Királyhelmec és Bodrogszög képviseli.
Ezen önkormányzatok mindegyike külön-külön elfogadja a társulás alapításáról szóló közös egyezményt és az alapszabályzatot. Ha ezt mind a négy alapító tag meglépte, következhet az alakuló közgyűlés. Itt még nem tartunk, de a neve már megvan: BOTILA ETT, ami a Bodrog –Tisza–Latorca Európai Területi Társulás elnevezésből született mozaikszó. Székhelye a magyarországi Cigánd lesz.
A közelmúltban döntöttek az alapító önkormányzatok képviselő-testületei a BOTILA ETT létrehozásáról, jelenleg pedig a hatóságok jóváhagyására várnak. A következő lépés tehát az alakuló közgyűlés összehívása, és a folyamat zárásaként a társulást európai szinten bejegyzik. Ettől fogva az EGTC európai jogi státusszal rendelkezik, európai szinten képes majd képviselni tagjait, illetve érdekeit. Mivel a Bodrogközt egy funkcionális gazdasági egységként kezelné, fontos hangsúlyt kap majd egyedi jellege, nevezetesen, hogy az Unió határain belül közös múlttal rendelkező, de két különböző országon belüli kistérség hogyan tud együttes erővel dolgozni az elmaradottság leküzdésén.
Az EGTC kidolgozhatja a térség identitását meghatározó komplex fejlesztési stratégiáját, segítheti egyes települések régión belüli projektjeit, megkönnyítheti a közös projektek eljuttatását az érintettekhez és európai szinten adhatna lehetőséget a főbb regionális programokért felelős intézményekkel való közvetlen párbeszédre, emellett a helyi és regionális hatóságokat, önkormányzatokat tömörítő európai szövetségekkel való közvetlen kommunikációra is. Az EGTC önállóan pályázhat, a térségre egy egységként tekintve turisztikai, örökségi és gazdaságfejlesztési szempontból fellendítheti.
A fent vázolt európai szintű együttműködési és közös fejlesztési lehetőségen túl a Bodrogköz képviselői olyan közös szlovák–magyar vidékfejlesztési mintaprojekten dolgoznak, amely a reményeik szerint mindkét ország kormányának támogatását elnyeri.
Fontosnak tartják ugyanis, hogy a két ország között megszülessen az elhanyagolt keleti régiók felemelését célzó megállapodás. A „Bodrogköz a kelet kapuja” címmel már van is egy tervezet, amely ideális esetben konkrét államközi fejlesztési programként kerülhetne kidolgozásra, reményteljesebb jövőképet adva e leszakadó, egyre inkább elszegényedő, zömében magyarok lakta régiónak.
E közös kezdeményezés felterjesztését az adott ország régiófejlesztési minisztériumába Felső-Bodrogköz esetében Kassa megye alelnöke, Pataky Károly, az Alsó-Bodrogközből pedig dr. Hörcsik Richárd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye országgyűlési képviselője vállalta. Azt szeretnék, ha a Bodrogköz fejlesztéséről a két ország megegyezne, s az illetékes minisztériumok kiemelten kezelnék ezt a kérdést.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/7. számában.
