Blaha Lujza könyve Batyiban
A Pósa Lajos Társaság által szervezett Légy Lámpás előadássorozat részeként mutatták be Rimaszombatban az „Akit az egész ország szeretett – Blaha Lujza könyve” c. kötetet, amelyet Praznovszky Mihály szerkesztett.
A Csillagházban tartott könyvbemutatón Praznovszky Mihály muzeológus, irodalomtörténész humorosan megjegyezte, hogy ezúttal veszélyeztetett terepre tévedt, hiszen a „batyiak” talán többet tudnak a nemzet csalogányáról, mint ő. Ezt mutatja, hogy a városban eleven Blaha Lujza-kultusz van, s szerinte figyelemre méltó, ahogy a helyiek ápolják az emlékét: előadásokkal emlékeznek a magyar színháztörténet legnagyobb alakjára, születésének évfordulóján megkoszorúzzák a szobrát és egy kórust is elneveztek róla.
Blaha Lujza 1850. szeptember 8-án Rimaszombatban látta meg a napvilágot. Az osztrák–magyar kiegyezés utáni évek legnépszerűbb énekes-színésznője volt. Az ő nótái révén tanult meg magyarul Pest és Buda német ajkú lakossága. Már életében utcákat, színházat neveznek el róla, gasztrohírekben szerepelt, női piperecikkek reklámarca volt.
Temetését Jókai és Kossuth temetéséhez hasonlították a kortársak, sírjánál 200 cigány húzta kedvenc nótáit.
Gödöllőn, ahol tíz éven át nyaralót tartott fenn, városnegyedet neveztek el róla. A Balatoni Szövetség 1926-ban plakettel díszített emlékpadot állíttatott neki Balatonfüred sétányán, füredi villáján tábla őrzi emlékét.
„Mit tudott Lujzácska, aki apró termete ellenére mindenki közül kimagaslott? Nehéz ezt szavakkal megfogalmazni, csak az elragadtatott sorokból lehet kiolvasni varázsos lényének titkát. Sokan sokfélét írtak róla.
Ha nagy rendezők áradoznak róla, ha az irigy pályatársnők hódolnak előtte, csak volt valami varázslat! Ha kritikusok, kiváló újságírók fenntartás nélkül ajnározzák, csak tudhatott valami ez a Blaha Lujza!” – írja a Tempevölgy legújabb kötetének bevezetőjében Praznovszky. Ez a szokatlan műfajú olvasókönyv próbál választ adni ezekre a kérdésekre. A teljesség igénye nélkül válogatva, szemezgetve mindabból, ami róla megjelent akkoriban, 1850 és 1926 között. Szerepelnek benne neves írók és költők sorai, pályatársak, színházi emberek visszaemlékezései, interjúk, bökversek, anekdoták és különböző történetek.
Blaha Lujza születésének 170. évfordulóján volt már előadásunk, amit Gajdó Tamás tartott, de színháztörténészként ő teljesen más vonatkozásban mutatta be Blaha Lujzát, mint egy irodalomtörténész – foglalta össze Pósa Judit szervező, a Pósa Lajos Társaság elnöke.
Az érdeklődők a kötetet a helyszínen megvásárolhatták, majd az est végén megkóstolhatták a Varga Katalin által készített Blaha Lujza szeletet. A kísérőműsorban közreműködött Sonkoly Csilla, valamint a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus.
Megjelent a Magyar7 hetilap 27. számában.
