Bizonytalan időkben fontos a tapasztalat – interjú Hájos Zoltánnal
Dunaszerdahely az egyetlen járási székhely, ahol a Magyar Szövetség adja a polgármestert. Minek köszönhetően őrizte meg a bástyáját a magyar párt az előző választásokon? Melyek az előző ciklus legfontosabb eredményei, mit szeretnének megvalósítani a következő négy évben? A magyar párt legutóbb sikeresen szerepelt Nagyszombat megyében, mi kell a siker megismétléséhez? Hájos Zoltánt, Dunaszerdahely polgármesterét, megyei képviselőt kérdeztük.
Javában zajlik az október 24-i önkormányzati választások előtti kampány. Mit lehet ebből érzékelni Dunaszerdahelyen?
Hivatalban lévő polgármesterként vezetnem kell a várost. Függetlenül attól, hogy kampány van, a prioritás az, hogy a városnak működnie kell. Másrészt a helyi és a megyei önkormányzati kampány egy plusz feladat számomra. De ez nem panasz, ezt vállaltam, teszem a dolgom.
Dunaszerdahely egyre inkább a felvidéki magyarság fővárosává válik. A többi járási székhelytől az is megkülönbözteti, hogy a Magyar Szövetség egyedül itt ad polgármestert. Érzi ennek a súlyát, felelősségét a következő választásokon?
Mindenképpen. De nemcsak a képviselet jár felelősséggel. Minden egyes helyi választáson, amikor képviselőket vagy polgármestert választanak a dunaszerdahelyiek, felelős döntést kell hozniuk. Kardinális kérdés, Dunaszerdahely megmarad-e magyar vezetésű városnak, vagy éppen teret ad más politikai pártok jelöltjeinek.
2009 óta tölti be a polgármesteri tisztséget, de ez az a munka, ami sosincs befejezve. Milyen eredményekre a legbüszkébb az előző évekből?
Nyugodtan tudom mondani, azért lehettem sikeres az elmúlt 17 évben, mert volt egy olyan képviselő-testület, amely támogatott, kivéve a 2010 és 2014 közötti időszakot, amikor az MKP kisebbségben volt a testületben.
A polgármester és a képviselő-testület jó együttműködése révén lehetett felmutatni azokat az eredményeket, amelyeket közösen elértünk. Emellett fontos megemlíteni a városi hivatalban dolgozó munkatársakat, akik szakemberként támogatták a munkánkat.
Az utóbbi négy évben európai uniós és állami forrásokból összesen 15,3 millió euróval sikerült növelnünk a városi költségvetést, amely összeget fejlesztésekre fordítottunk. Ha nem lenne a hivatal részéről ilyen szakmai háttér, és nem lett volna összhang a polgármester és a képviselő-testület között, bizonyára ennek csak egy töredékét tudtuk volna megszerezni. Azt hiszem, azért is sikeres a város, mert a polgármester és a képviselők nem hadakoznak, mint más helyeken. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy megalapítottuk a százszázalékban városi tulajdonban lévő Municipal Real Estate közhasznú szolgáltató céget, így házon belül tudjuk biztosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket korábban az önkormányzat külsősöktől rendelt meg. Így sokkal rugalmasabbak és költséghatékonyabbak vagyunk. Ezen felül 2016-17-ben kezdtünk azon gondolkodni, hogyan tudjuk a közétkeztetést korszerűsíteni. A kérdés az volt, külön-külön felújítjuk-e az önkormányzati fenntartású óvodák és iskolák konyháit, vagy központosítjuk, hatékonyabbá tesszük a munkaerő és a beruházás szempontjából. Az utóbbi mellett döntöttünk, és az idő minket igazolt, és napjainkban más településekről jönnek érdeklődni, hogyan tudtuk ezt megvalósítani. A központi konyháról nemcsak az óvodásokat és az iskolásokat látjuk el meleg étellel, de a szépkorúak számára is a piaci árhoz képest fele áron kínáljuk a menüt.
Az elmúlt években a kormány az önkormányzatokra többlet feladatokat ruházott át, de plusz forrásokat nem rendelt mellé, így nehéz helyzetbe hozta a településeket. Milyen pénzügyi helyzetben néz a választások elé Dunaszerdahely?
Azt hiszem, a lehetőségeinkhez mérten maximálisan odafigyeltünk a pénzügyi háttér biztosítására. Mindössze 22,6 százalékos a város eladósodottsága, vagyis egészséges kondícióban vagyunk. A felelős gazdálkodást mutatja az is, hogy négy év alatt több mint 39 millió eurót tudtunk beruházni, és ebből 4,4 millió eurót pedig a közbeszerzéseken spóroltunk meg. A keletkezett többletet más célokra tudtuk felhasználni. A Covid időszakáig jó előre tudtuk tervezni a kiadásokat, az elmúlt években azonban a meglóduló infláció, napjainkban pedig a fenyegető energiaválság miatt eléggé bizonytalan időszakot kellett és kell a belátható jövőben is megélnünk.
A kihívásokkal akkor tudunk eredményesen szembenézni, ha megfelelő tapasztalat van a városvezetés részéről. A képviselők és a polgármester részéről is meg kell jelenjen ez a tapasztalat, hogy megfelelő megoldásokat találjunk a várható kihívásokra.
Említette a kihívásokat: melyek lesznek a legfontosabb fejlesztések, beruházások, amelyeket el kell végezni a következő négyéves időszakban?
Elég kiindulni a választási programunkból, amelyet tételesen városrészekre és témákra lebontva dolgoztunk ki. Az élhető város csak egy szlogen, amely nem tartalmaz konkrétumokat, aki ezzel jön, nem lehet elszámoltatni. De ha azt mondjuk, hogy megvalósítjuk a Városligetet a Kisudvarnoki úton, a ciklus végén mérlegre lehet tenni, teljesült-e a vállalás, vagy nem. További célunk a Bartók Béla sétány felújítása és a földalatti szemétgyűjtő konténerek bővítése a városban. Már jelenleg is azon települések közé tartozunk, ahol jelentősen megugrott az osztályozott hulladék mennyisége. Ez is azt bizonyítja, az elindított stratégiai beruházások meghozzák a gyümölcsüket.
Dunaszerdahelyen a magyarok és a szlovákok együttélése konfliktusmentes. Mégis vannak olyan szlovák civilek, akik egy-egy kifejezés használatát, megemlékezést, emlékművet úgy kereteznek át, hogy abból etnikumközi feszültség legyen. Ön ezt hogyan éli meg polgármesterként?
Igazából nem is értem, mert Dunaszerdahely a tolerancia városa. Jól megférnek egymás mellett magyarok és szlovákok. Az én szomszédságomban is laknak szlovákok, akikkel kisegítjük egymást, és nem azt nézzük, kinek milyen a nemzetisége. Sokan vannak Dunaszerdahelyen, akik hasonlóan gondolkodnak, és amikor a feszültségkeltéssel szembesülnek, ők is értetlenül állnak előtte.
Akiknek nem tetszik a Felvidéki Vágta, vagy gondjuk van az összetartozás emlékművével, amely miatt hét magyar embert fogtak perbe, minden bizonnyal a túlérzékenységükből fakad. Sem a Felvidéki Vágta, sem a kifogásolt emlékmű mögött nincs politikai szándék, ez pusztán a közösségekről szól.
Azt tudom mondani, a Felvidéki Vágtán is találkoztam szlovákokkal, akik eljöttek a gyermekeikkel és jól érezték magukat, függetlenül attól, mi a megnevezése. A Felvidéki Vágtára éppen a pozitív élmények miatt látogatnak ki évről évre egyre többen.
Négy évvel ezelőtt a magyar párt sikeresen szerepelt a megyei választáson a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban. Érzése szerint adottak a feltételek a siker megismétléséhez?
Négy éve a választópolgároknak el tudtuk mondani, miben rejlik a sikerünk. Már a korábbi választásokon kialakult az az erős csapat, amelyre támaszkodhatunk. Elmondtuk az embereknek, a 40 tagú megyei testületben csak akkor tudunk eredményeket elérni, és fejlesztéseket hozni a déli régiókba, ha a jelöltjeink közül minél többen megkapják a mandátumot a következő választási időszakra.
A most záruló ciklusban az erős pozíciónknak köszönhetően elértük, hogy a fejlesztési forrásokból lakosságarányosan részesüljön a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás. Most is arra törekszünk, hogy elmondjuk az embereknek: akkor tudunk további fejlesztéseket hozni, ha a déli járásokban megválasztott képviselők a mi frakciónkban fognak dolgozni, nem pedig függetlenként vagy más pártok soraiban.
Politikai erőnk akkor van, ha maximális létszámmal tudunk jelen lenni a Nagyszombat megyei testületben, amely ősztől 42 tagú lesz, és a Dunaszerdahelyi járásból nyolc helyett már kilenc képviselő szerezhet mandátumot.
Annak dacára, milyen fontos hatáskörei vannak a megyei testületnek, a felmérések szerint a választók jelentős része még mindig nem tudatosítja a megyei választások tétjét és jelentőségét. Mennyire érzékelik ezt a munkájuk során és a kampányban?
A lakosok számára picit még mindig idegen a megye, mert ez viszonylag új szintje az önkormányzatiságnak, csak az ezredforduló óta létezik, és az uniós csatlakozás feltételeinek megfelelve hozták létre. Aki viszont kapcsolatba kerül a megyei fenntartású intézményekkel, például a középiskolákkal vagy a szociális intézményekkel, rögtön megérti, mi a jelentősége a megyei önkormányzatoknak. Vagyis, ha azt szeretnénk, hogy a déli régiókban is elérhető legyen a megfelelő színvonalú anyanyelvi oktatás és a szociális ellátás, működjenek a kulturális intézményeink, mint például a Csallóközi Múzeum, nem is beszélve a másod- és harmadosztályú utakról, nem mindegy, kikre bízzuk a megyei képviseletet.
Ha valaki Pozsony felé tart Légen keresztül, azt tapasztalhatja, éppen újítják fel az egyes útszakaszokat. Ezt csakis amiatt tudtuk megvalósítani, mert a megyei testületben komoly politikai erőt képviselünk. Ahhoz azonban, hogy a felújított légi út egészen Dunaszerdahelyig elérjen, ott kell lennünk a következő választási időszakban is.
Ahogy ahhoz is erős magyar képviseletre lesz szükség, hogy folytatódjon a rossz állapotban lévő hidak felújítása a déli járásokban. Ha mindezt figyelembe vesszük, a választópolgár mégiscsak szembesül azzal, miért is fontos a megyei döntéshozatalban jelen lenni a magyar képviselők által.
Az október 24-i választásokra a Magyar Szövetség ugródeszkaként tekint a jövő évi sikeres parlamenti szerepléshez. Mit profitálhatna a régió és Dunaszerdahely azáltal, ha a magyar párt országos szinten is beleszólhatna az ügyek alakításába?
Nagyon sokan összetévesztik a város és az állam feladatait, kompetenciáit, így például a Metrans melletti körforgalom kapcsán, ahol sajnálatos módon a napokban újabb halálos kimenetelű közúti baleset történt. Vagy Dunaszerdahely városát okolják, vagy pedig a megyét, hogy nem építettük már meg a körforgalmat. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez állami feladat. Az első osztályú utakért, amilyen a 63-as út is, az állam a felelős. A megye, ahogy már említettem, a másod- és harmadosztályú utak fenntartója, illetve a települések belterületén a fennmaradó alsóbb osztályú utakat az önkormányzat kezeli. Tehát Dunaszerdahely önkormányzatának semmi köze a 63-as úthoz, ez kimondottan állami feladat. Az önkormányzat átvállalta, hogy elkészíti a tervezett körforgalom tervdokumentációját, vázrajzát a Szlovák Útigazgatóság szakemberei helyett, illetve most folyik az érintett területek tulajdonjogi rendezése.
Ha viszont a Magyar Szövetség 2027-ben nem lesz ott a parlamentben, esetleg a kormányban, helyettünk senki nem fog érvelni amellett, hogy a szükséges négymillió eurót elkülönítsék a körforgalom megépítésére. Helyi szintről ezt nem lehet befolyásolni, csakis parlamenti pozícióból. Ahhoz viszont, hogy beleszólhassunk az országos ügyekbe, be kell jutnunk a parlamentbe.
A magyar választóknak pedig tudatosítaniuk kell, hogy nem fecsérelhetik szavazataikat szlovák pártokra, az egyetlen magyar pártot kell támogatniuk.
Az interjú a Nézőpont szeptember 18-i adásának szerkesztett átirata.
Hájos Zoltán (1967) jogász, politikus, 2009 óta Dunaszerdahely polgármestere, a csallóközi járási székhelyen négyszer választották újra. Polgármesteri teendői mellett megyei képviselő, a Magyar Szövetség Nagyszombat megyei frakcióját vezeti. Nős, két gyermek édesapja.
Megjelent a Magyar7 2026/39. számában.
