Bihari Antal, televíziós és díjalapító
Az esztergomi Körzeti Televízió és az országos rangú Szent István-díj alapítása is a szőgyéni gyökerekkel rendelkező Bihari Antalhoz köthető, aki családjával Esztergomban él. Televíziójával máig összeköti a Duna jobb és bal partját. A magyarságot összekovácsoló munkásságáért 2011-ben megkapta a megyei Príma Díjat, 2016-ban pedig a köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkeresztjét. A környékünkön is széles körben ismert televízióssal a párkányi Komp kávézóban beszélgettünk.
A ’80 és ’90-es, illetve a kétezres évek egyik legkeresettebb esküvői videósa a régióban Bihari Antal volt. Neki volt abban az időben a legjobb technikai felszerelése; két évre előre lefoglalták minden hétvégéjét. Most is alig tudott időt szakítani a beszélgetésre, mert Pilisvörösváron szervez találkozót azoknak a pilisi pároknak, akiknek az elmúlt harminc évben ő készítette esküvői videóit. Már elővételben zsúfolásig megtelt a dr. Vitályos Eszter miniszterhelyettes védnöksége alatt zajló rendezvény.
Mi vezetett a videózástól a televízió megalapításához?
Így az esküvői videózás és a tévé egymást erősítette, mert a műsorok által egyre ismertebb lettem. Akkoriban nehezen viselték, hogy magánemberé legyen a televízió, nem is engedtek a város egész területére. Nagy küzdelmek voltak ekörül, és azért gondolkodtam a sugárzáson, hogy független legyek. 2004-ben a nemzetpolitikára hivatkozva kértem a sugárzás engedélyezését. A médiahatóság egyeztetett a szlovákiai hatósággal, s ők olyan feltétellel mentek bele az engedélyezésbe, ha Párkány is kap sugárzási lehetőséget. Mivel Esztergom területileg „kifli” alakú, így a sugárzás nem tudta elérni a város egész területét, ezért a médiahatóság engedélyt adott arra, hogy a háromszáz méter magasan található telkemre adót telepítsek. Plusz adalék, hogy a Gerecséről és a Börzsönyből visszavert jel következtében messzebbre tudtam sugározni, mint a párkányiak. Lelkesen fogtam a munkához, elmentem sok helyre felvételt készíteni a Felvidékre is. Persze a környék lakóinak tetszett az ingyen tévézés, hiszen a műsorainkért senki nem fizetett. Jó kapcsolatom volt a párkányi tévésekkel, de tönkrementek, mert nem volt bevételük. Akkoriban még Párkány leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármestere, Ján Oravecz is úgy nyilatkozott, hogy ha valamit tudni akar Párkányról, akkor a Körzeti Televízió adását kell néznie. A 2013-ban végrehajtott digitális átállással Komárom-Esztergom megye egyetlen földi sugárzással is működő televíziójává váltunk. A KTV Felvidéken az UHF 44. csatornán fogható, 658 MHz frekvencián, például Léván és a környező falvakban.
Milyen a televízió műsorkínálata?
A tévénél a kezdetektől társadalmi munkában dolgozunk, többnyire tanáremberek. Mindig is próbáltunk a napi politikától függetlenek maradni, célunk, hogy a televíziónk a régiós kultúra és demokrácia megbecsült fóruma legyen. Régebben többet jártam át a Párkány vonzáskörzetéhez tartozó falvakba, alig volt falunap, megemlékezés, ünnep és hagyományőrző program, amin ne vettem volna részt.
Az első két évtizedben sok volt a stúdióbeszélgetés, az akkori parlament egyharmada megfordult nálunk, mert Nemere István rendkívül korrekt módon vezette a beszélgetéseket. Mára a Duna mindkét oldalán kevesebb rendezvény van, és mi vissza szeretnénk állni a rövid beszélgetésekre. Emellett folytatjuk a megkezdett munkát a történések kétparti közvetítésével, amely nemcsak az összetartozást erősíti, hanem a jövőt is építi.
Díjat is alapított, mégpedig a Szent István-díjat. Azok kaphatják meg, akik az összmagyarság érdekében kiemelkedő jelentőségű tevékenységet végeztek. Mi vagy ki inspirált?
Éppen akkor voltam Aachenben, amikor átadták a Károly-díjat. Párhuzamot vontam a császárváros és Esztergom királyváros között, és arra gondoltam, Esztergom is alapíthatna díjat. De milyet? István királyunk neve ugrott be, aki elvesz egy bajor hercegnőt. A Szent István-díj alapítását felajánlottam a városnak. Ők bizottságot, albizottságot hoztak létre, két évig tárgyaltak, majd lemondtak róla.
A 2000-es történelmi dátumhoz közeledvén kezembe vettem a dolgokat, hat hét alatt megvalósult, ami hat évig nem jött össze a városnak. Összeállt a kuratórium, Prokopp Mária művészettörténészt kértük fel elnöknek. A díjazott kiválasztása közvélemény-kutatás és szavazás alapján történik, s a díjat minden év augusztus 20-a előtti vasárnapon, Esztergomban adják át.
díjazottak között van Orbán Viktor, Duray Miklós, Tőkés László, Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Béres József, Egerszegi Krisztina, Dr. Tamás Aladárné és a Csemadok is. Emellett a helyi tevékeny emberek a Szent István-díj emlékérmet érdemelhetik ki. Felvidékről már Dániel Erzsébet, Burián László és Lábik János is megkapta.
Tele van ötletekkel. Milyen távra tervez?
2038-ban lesz Szent István királyunk halálának 1000. évfordulója. Addigra el kéne készülnie a Szent Antal-dombon egy 27 méter magas szobornak, ami százszorosa az államalapító szent királyunkat ábrázoló díj méretének. Már most gyűjtöm az eddigi díjazottaktól azokat a kedves tárgyaikat – ruhákat, érmeket, kitüntetéseket, kéziratokat –, amelyeket felajánlanak a készülő kiállítás számára.
Megjelent a MAGYAR7 4. számában.
