Besztercebánya és Balassi
„Már nem »hasad« tovább?”
Bizonyára sokan emlékeznek még középiskolás, esetleg egyetemista éveik magyar irodalom tananyagának részeire, például Balassi Bálint költészetének (és életének) ismertetésére. Szóba kerülhetett a költő világi verseinek a gyűjteménye is, amelyet elég későn fedeztek fel, hiszen csak 1874-ben került elő a Radvánszky család zólyomradványi könyvtárából. Úgy tudható, hogy ez a költészetének nagy részét magában foglaló kézirat egy másoló munkája és ötven évvel a költő halála után készült.
- írja a Wikipédia. E kéziratos könyv később Balassa-kódexként vált ismertté.
A neten megtalálható a verseket másoló személynek a bevezetője is, amelyben többek között a következőket írja:
Persze felmerülhet rögtön a kérdés, hol is van voltaképpen az a hely, az a kastély, ahonnan a kézirat előkerült. A hely Radvány (Radvaň), Besztercebánya városrésze. A hajdani gyönyörű kastély mára teljesen leromlott állapotba került, parkja is elhanyagolt. Erre már sokan felhívták a figyelmet, de eleddig sok dolog nem történt az ügyben, igaz,a felújítás elkezdődött a helyi művészeti akadémia révén. A magyar irodalom szempontjából is kivételes épületnek a falára a Palóc Társaság jóvoltából még 2004-ben egy emléktábla került. Az emléktáblán a szlovák és magyar felirat mellett Oláh Szilveszter budapesti szobrászművész domborműve látható. Mindez persze csak a „történet” rövid összefoglalása. A lényeg, hogy
úgy látszik, Besztercebánya városának sikerül majd felújíttatnia a szóban forgó Radvánszky-kastélyt és annak a parkját.
Erről egy hírügynökségi hírecske is megjelent a minap. Ebben olvasható, hogy a 16. századi kastély, több évtized után ismét a városhoz kerül. Önkormányzata megszüntette azt a bérleti szerződést, amely gátja volt a város által történő felújításnak. A város európai források révén kívánja felújíttatni az objektumot. A költségeket 16 millió euróra „sacccolják”. A felújított kastélyt kulturális célokra használnák. Tervezik a kastély belső udvarát üvegtetővel befedni, amely megnövelné a későbbi használat lehetőségeit. A Besztercebányai Művészeti Akadémia (Akadémia umení v Banskej Bystrici) rektora kifejezte óhaját, mely szerint a felújított kastélyban a művészeti oktatási intézmény három fakultása számára szeretnének továbbképzéseket, oktatási programokat lebonyolítani.
A kastélyról az első írásos említés 1687-ből származik. A Radvánszky család több évszázadon át lakta. Az épületet gyönyörű kertek vették körül. A park ma elhanyagolt, buja, rendbehozatala is értő, szakmai hozzáállást igényel.
Egyébként a Radvánszky család múltja messzire vezet, egészen a 13. századig. Volt köztük a különböző századokban nagybirtokos, koronaőr, a Felsőház alelnöke; zólyomi alispán, országgyűlési követ, udvari tanácsos; nagybirtokos, politikus, főispán; művelődés- és irodalomtörténész, politikus, koronaőr, az MTA tiszteleti tagja; nagybirtokos, evangélikus egyházkerületi felügyelő; zólyomi alispán, országgyűlési követ, királyi tanácsos; II. Rákóczi Ferenc tanácsosa, költő, evangélikus egyházkerületi felügyelő; genealógus, teológus, országgyűlési követ stb. (A Radvánszky-családfa a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján megtalálható.) A család tagjai a második világháború végéig éltek ősi kastélyukban. Számunkra persze elsősorban Balassi-emlékhely miatt érdekes, mint fentebb szó volt róla: 1874. augusztus 21-én a kastély levéltárában fedezték fel a költő verseit tartalmazó kéziratokat. Ki tudja, talán a rekonstrukció során előkerül még valami?
