Berobban végre Hancsovszky a köztudatba?
Tornalján is bemutatták a Hancsovszky Béla történetét feldolgozó filmet. Az ízig-vérig szlovákiai magyar alkotást 16 mozi tűzte műsorára Pozsonytól Eperjesig, s már több mint ezren nézték meg az ősbemutató óta. De hogyan vélekednek róla a tornaljaiak? Ennek jártunk utána.
A film egy tornaljai gimnazista hihetetlen történetén keresztül eleveníti fel Csehszlovákia egyik legsötétebb időszakát. 1945 nyarán egy 19 éves magyar fiú, Hancsovszky Béla a magyarellenes csehszlovák intézkedések elleni tiltakozásként felrobbantotta a tornaljai csendőrőrs épületét. A népbíróság, amely a hatalom szándékai szerint Hancsovszky személyén keresztül akart példát statuálni bármiféle magyar ellenállással szemben, halálra ítélte a fiút, aki azonban kalandos körülmények között külföldre szökött.
A Laczkó Sándor által rendezett 80 perces filmben történészek és hazai színészek keltik életre a történetet. A két főszereplő Hégli Bence és Oszlík Péter mellett feltűnik még többek között Gál Tamás, Kiss Szilvia, Culka Ottó, Hostomský Fanni és még sokan mások.
Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy a négy évvel ezelőtt indult projekt több szempontból is jó. Hancsovszky Béla története egyrészt azért jó, mert egy fiatalember ügyéről van szó, akinek az életébe belesűrűsödött mindaz, ami a szlovákiai magyarokkal történt 1945 után. De azért is jó, hogy egy fiatalemberről szól, mert így a mai fiatalok talán könnyebben tudnak vele azonosulni és közelebb kerülhet hozzájuk a történelmünk.
Győrfi Erika, Tornalja polgármestere rendkívül büszke arra, hogy Tornalján egy helyi történetből ilyen film készült és hogy az ősbemutató is nagy érdeklődés mellett zajlott. Mint mondta, nagyon régen, nagymamájától hallotta a Hancsovszky nevet, de ennyire pontosan nem ismerte a részleteket.
– vetette fel a polgármester asszony, hozzátéve, hogy nem sok ilyen regénybe illő téma van Tornaljáról. Ezért is fontos ez a film, (amit az iskolásoknak is meg kell ismerniük), mert a fiatalabbak erről a történetről már biztosan nem hallottak.
– Ez egy elhallgatott epizódja Tornalja történelmének. Valóban a lakosság nagy hányada most hall először Hancsovszkyról. Ez több okra is visszavezethető, egyrészt a generációváltások, másrészt, hogy sokan elköltöztek Tornaljáról, és új lakosok érkeztek a helyükre, akik ezzel nem foglalkoztak – mondja Pusko Gábor, a tornaljai Tompa Mihály Művelődési Központ igazgatója. Felidézte, hogy gyerekkorában olyan rokonaitól hallotta Hancsovszky Béla esetét, akik személyesen is ismerték, de őket kitelepítették Magyarországra. Hosszú éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a név ismét a köztudatba kerüljön. A ’90-es évek elején jelent meg egy könyv Gál Imrétől, aki helytörténeti kiadványában már foglalkozott a Hancsovszky-üggyel, majd most a levéltári kutatás és a filmforgatás kapcsán irányult rá ismét a figyelem.
– mutatott rá Pusko Gábor.
Tamás Ákos, a Csemadok Tornaljai Területi Választmányának titkára elmondta, hogy ő először a komáromi egyetemi évei alatt találkozott Hancsovszky nevével. A filmben is szereplő Popély Árpád történész órájára kellett szemináriumi munkát írnia a témával kapcsolatban, s akkor ismerte meg a robbantás történetét és néhány egyéb adatot, részletet ezzel kapcsolatban.
– véli Tamás Ákos.
Kerepesi Igor, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa szintén jelen volt a tornaljai bemutatón, s így részese lehetett a nézőkkel teli teremben kialakult különleges hangulatnak, amit a film váltott ki.
Hancsovszky, regionális, de egyben felvidéki történetünk szereplőjeként is, nem része a tananyagnak, s valójában a közbeszédnek sem. Pár évvel korábban én sem ismertem a nevét, s biztos vagyok benne, hogy ez így van a 10-es, 20-as, 30-as éveikben járó emberek legnagyobb részének esetében is. Ezért is fontos, hogy olyan jól elérhető és népszerű műfajban dolgozzuk fel a történetét, mint a film. Nagyobb eséllyel nézik azt meg az emberek, mint hogy könyveket olvassanak róla. Fontos, hogy akár Hancsovszkyról, akár a felvidéki magyarság más személyiségeiről, legyenek azok ismertek vagy kevésbé ismertek, filmek formájában meséljünk, mert a kollektív nemzeti emlékezet szempontjából ezek fontosak, s nem mellesleg az összetartozás érzését is erősíthetik bennünk – fejtette ki Kerepesi Igor.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/43. számában.
