2021. december 8., 20:11

Bélán csak november végén hagyták jóvá a 2021-es költségvetést

Már a 2020-as évet is úgy indították, hogy a költségvetés csak februárban lett elfogadva, a 2021-es pedig november 23-án, amikor más önkormányzatok már javában a 2022-es év költségvetésének elfogadásáról tárgyalnak.

A bélai községháza
A bélai községháza
Fotó: Béla község

A helyzetről és a miértekről Pintér Klaudia polgármesterrel beszélgetünk.

Mi okozta ezt e nehéz helyzetet?

A költségvetési tervezetet négyszer próbáltam benyújtani. Az elsőt tavaly decemberben, mint minden más faluban. A májusit megelőzte egy munkamegbeszélés, ahol saját terveimből visszavéve, a testület fejlesztési javaslatával nyújtottam be a tervezetet. Ezúttal az energiaárakra hivatkozva nem lett megszavazva, holott ezek közbeszerzésen lettek versenyeztetve, csakúgy, mint a régió minden településén. Augusztusban újra beterjesztettem, módosítva a refundált pénzzel a árvízkárokért. Nos, innentől már soha nem volt határozatképes a testület – egyes képviselők egyszerűen nem jártak az ülésekre. Gyakori volt, hogy csak egy képviselő jelent meg. Amikor már hangosbemondóban hirdettem ki, hogy ismét nem tudtunk döntést hozni a képviselők távolmaradása miatt, akkor végre, talán lakossági nyomásra, de november végén megszavazták a költségvetést.

Nem lehetett egyszerű ilyen körülmények közt gazdálkodni

El lehet képzelni, micsoda emberfeletti ebben a koronavírus járvánnyal terhelt időszakban az előző év költségvetéséből gazdálkodni. Jöttek a Covid-19 tesztelések. Ahányszor a helyzet kívánta, annyiszor beöltöztünk (én is), hogy lakosaink helyben tudjanak részt venni a mintavételen. Nehezíti anyagi helyzetünket, hogy szinte egyedüli faluként nem emeltünk szemétdíjat, a testület döntése szerint maradt személyenként 12 euró egy évre. Egyetlen szerencsénk, hogy a 2020-as évben az osztályozás aránya 46,23 % volt, így olcsóbb lett a hulladékgazdálkodás díja, de a helyzet így is siralmas.

Pintér Klaudia, Béla község polgármestere
Pintér Klaudia, Béla község polgármestere
Fotó:  Béla község

Hatalmas érvágást okoztak költségvetésünknek a tavalyi árvizek. A tavaly elvégzett helyreállítási munkák csak idén lettek átfizetve. Ötezer homokzsák, két romos ház lebontása, éveken keresztül az előző árvíz sarával behordott árkok megtisztítása és egyéb munkák lettek elvégezve. Tavaly amikor már feltudtam volna lélegezni, arról értesültem a készülőben van egy leváltásomat kezdeményező népszavazás a testület részéről. Ez meghiúsult, mivel a szervezőknek nem sikerült kellő mennyiségű aláírást összegyűjteniük a lakosoktól. A leváltás oka az lett volna, hogy elköltöttem a falu pénzét. Természetesen ez nem igaz, mert az árvízkárok eltakarítására költött 32 956,63 eurót az állam ez év júliusában teljes egészében visszatérítette.

Mit jelentett az ideiglenes költségvetés a község számára?

Ez a mi esetünkben havi 16 761,33 euró, az utolsó elfogadott költségvetés szerint. Ennyiből gazdálkodhadtunk - kifizetjük a béreket, a rezsiköltségeket és egyéb havi kiadásokat. A hónap felétől olyan minden napom olyan, mint Bonapartéé - csata a számokkal, újratervezés. Októberben a gázár emelkedésével teljesen a padlóra kerültünk, holott a számlánk azt mutatta, hogy nagyon szépen gazdálkodunk. Sőt, ha bárki küldött volna a számlánkra mondjuk 50 ezer eurót, azt is csak nézhettük volna, mert a provizórium nem enged egy centtel sem többet elkölteni.

Bevalom, mikor megnyitom reggelente a postaládámat, ahol különböző pályázatokkal bombáznak elkap a sírhatnék, hiszen a most elfogadott költségvetésben is nulla euró lett jóváhagyva projektekre, fejlesztésekre, beruházásokra. Nem mindegy hogy 10-20 %-os önrésszel fejlesztünk a faluban bármit, vagy ha nagy a baj mélyen a saját zsebünkbe kell nyúlnunk. Ha most novemberben nem lett volna elfogadva a 2021-es évre a költségvetés, akkor a 2020-as-ból kellett volna gazdálkodni a 2022-es évben, ami teljes lehetetlenség az áremelkedések tükrében.

Mennyiben érezték meg az átmeneti költségvetés negatívumait a lakosok?

Iparkodtam úgy gazdálkodni egész idő alatt, hogy a lakosaink különösen ne érezzék meg ennek hatásait. Sokan észre se vették. Azon dolgoztam, hogy a rendezvényeinket megtudjuk valósítani, hogy a falu lakosait összekovácsoljam és tartsam bennük a lelket ebben a nehéz időszakban. Már májusban, mikor a költségvetést újra megszavazásra bocsájtottuk, hangsúlyoztam, hogy a falunapig az életveszélyes színpadot rendbe kell tenni. Sajnos, erre se voltak tekintettel, továbbra is költségvetés nélkül maradtunk. Ezért újra terveztem - sikerült egy rendezvénysátrat vásárolnunk és a falunapi vigadalom egy szép rendezvény lett, ahol a meghívott tűzoltóknak is tisztelegtünk. Egy apró gesztus a közösségünktől az árvíz alatti nagy segítségért. Ezen a rendezvényen került sor a Szép porta díj átadásra is.

Minden vágyam, hogy a falunknak legyen saját tájháza. Szép gyűjteményünk van, amit a garázsomban tárolok, mert a falunak nincs rá helye. Lenne is egy tájháznak megfelelő épület, amit megvásárolhatnánk. Keret is van rá, csak hiányzik a testület jóváhagyása, annak ellenére, hogy csak ezen az ingatlanon keresztül tudtunk felmenni elvégezni a gátmegerősítését homokzsákokkal az árvízkor. Szeptemberben az Ifjú Szívek néptáncegyüttes nálunk is fellépett. Ez sem ment zökkenőmentesen. Mivel a szabadtéri színpad teljesen szétrothadt, más helyszínt kellett keresnem. A végén minden jól sikerült, a tájházas kiállítás a kultúrházban különös hangulatot teremtett. A kiállítás tovább szolgált búcsúig kiegészítve a kiskertészek kiállításával.

Falunk évente tízezer euróval gazdagodott az idegenforgalomból a kastélynak köszönhetően. Most, a járvány idején ez lecsökkent hatezer euróra. A legszomorúbb az egészben az, hogy ebből egy euró sem lett visszafordítva az idegenforgalom fejlesztésére. Sőt! Egyenesen kidobtuk a szemétre. Ennyi ugyanis a hiányzó összeg a szemétdíjnál.

Ez mellett, ha körül járom az ingatlanainkat lépten nyomon a javításra szoruló problémák tárulnak elém. Az árvíz több helyen otthagyta a nyomát, többek közt alámosta az új járdát. A biztosító jóváhagyta a kártérítést, de provizóriumban nem tudtuk megvalósítani ezt sem. Félő, a továbbiakban majd nem is fizet, mondván, a 2022-es árak magasabbak, mint a 2020-ban voltak. A ravatalozóban viszont sikerült felújítanunk az első két helyiséget. Természetesen ezt is fejvakarva. Szeptemberben kifizettük az anyagot, októberban a cég elvégezte a munkát és novemberben fizettünk. Így októberben megtudtuk tartani a jubilánsok köszöntőjét a kastélyban. Megpróbálok mély levegőt venni és az energiám a legfontosabbra fókuszálni, mégpedig az emberekre. Közeledik a karácsony. Részt veszünk a Világító ablakok kalendáriumában, a szaloncukor mellé sikerült lakosainknak C és D vitamint is beszereznünk. Röviden összegezve, nehéz év volt, de Isten segedelmével folytatom. Sok még a munka.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.