Az utolsó láncszem: Református alapiskola nyílik Rimaszombatban - Képgalériával
Az új tanévben megnyitja kapuit a Rimaszombati Református Alapiskola, amely a felekezeti fenntartású oktatási intézményeket tekintve az utolsó hiányzó láncszem volt Gömörben. Ennek köszönhetően a közeljövőben olyan református iskolaközpont jöhet létre, amely az óvodáskortól az érettségiig biztosít színvonalas, keresztyén alapelvekre épülő oktatást a magyar diákok számára.
Több mint húsz évvel ezelőtt, 1999. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Tompa Mihály Református Gimnázium, amivel Rimaszombatban több évtized után indult újra a protestáns egyházi fenntartású oktatás. A tavalyi kerek évforduló azért is marad emlékezetes, mert ekkor, az ünnepélyes tanévnyitóval egybekötve adták át a Gólyavár óvodát és a Református Alapiskola épületét. Bár az óvodában két csoporttal elindult a tanév, az egyházi alapiskola nem kapta meg időben a működéséhez szükséges engedélyt az oktatásügyi minisztériumtól, ezért ott nem kezdődhetett meg a tanítás. A besorolást végül szeptember 18-án hagyták jóvá, néhány nappal (!) a határidő után érkezett meg, így a felújított épület egy évig üresen állt. Az üresjáratot a kisebb munkálatok befejezésére fordították.
Az egykor a Ráróssy család tulajdonában álló ingatlant egy magánszemélytől sikerült megvásárolnia az egyházközségnek. A Daxner utcában, a Csillagház és a cserkészotthon szomszédságában található épület teljes külső és belső renováláson esett át. A kibővítésnek köszönhetően öt tantermet, egy tanári szobát, öltözőt, az alagsorban egy tornatermet sikerült kialakítani, az épülethez tartozó szociális helyiséggel és raktárral együtt. Az intézmény így 80 gyermek befogadására lesz alkalmas.
"Már befejeztük az osztálytermek felújítását, felszerelését, egyedül a beépített szekrények gyártása van folyamatban, de május végére azok is a helyükre kerülnek. A faliújságok és a digitális táblák is felkerültek, a tornaterembe még a bordásfalak érkeznek, illetve a kinti területen berendezünk egy tanításra alkalmas teret, ahol egy osztály számára lehet szabadtéri foglalkozásokat tartani" – részletezi Molnár Sándor rimaszombati lelkipásztor, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) főtanácsosa.
Az ingatlan megvásárlásának, átépítésének és berendezésének több mint 700 ezer eurós költségét, minimális önrész mellett szinte teljes egészében a magyar kormány által nyújtott támogatásból fedezték.
A járványügyi helyzet miatt itt is digitális formában zajlott a beíratás. A szülők zömében éltek is ezzel a lehetőséggel, mindössze hárman keresték fel személyesen a fenntartót. Az eredmény felülmúlta a várakozást: összesen 29 elsőst írattak be, ebből egy diák számára kértek halasztást. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen szükség lesz két első évfolyamos osztályra az újonnan induló intézményben.
"A célunk az volt, hogy minél több helyet biztosítsunk a magyar gyerme-keknek, és legyen miből választani. Eredetileg egy osztályban gondolkodtunk, de mivel vegyes házasságokból is érkeztek diákok, akiknél feltételeztük, hogy esetleg a szlovák iskolát választják, ott nem mondhattunk nemet, és nem utasíthattuk el őket, ezért inkább amellett döntöttünk, hogy két kisebb létszámú osztályt nyitunk" – mutat rá Molnár Sándor, hozzátéve, hogy az alapiskolába beíratottak többsége nem rimaszombati, ezért a jövőben el kell gondolkozniuk iskolabusz biztosításáról a beutazók számára.
"Lehet, hogy ez már az óvodaprogram áldásos hatása" – mondja a főtanácsos –, "hogy képbe került a református egyház oktatása, így országos viszonylatban is növekedett a református iskolákba beíratott elsősök száma. Amikor a szülő látja, egy iskola jelentős összegeket áldoz arra, hogy még megfelelőbb körülményeket biztosítson a gyerekeknek, ha látja, hogy a fenntartó ezek megteremtésén fáradozik, akkor azt is érzi, hogy ennek az intézménynek van jövője, és kiépül egyfajta bizalom a fenntartó és a szülők között."
Molnár Sándor azt is elárulja, hogy a pedagógusok esetében a legjobb szakemberek kiválasztására törekedtek. A választás folyamata még nem zárult le, de az érdeklődés ezen a téren is várakozáson felüli volt. A megadott időpontig 20 kérelem érkezett pedagógiai és 13 nem pedagógiai állásra. Jelenleg annyi bizonyos, hogy két elsős pedagógusra és két nevelőre biztosan szükség lesz. A 2–5. évfolyamokba május végéig lehet átjelentkezni, így még nem dőlt el, hogy összesen hány diák és hány évfolyamban kezdi meg a tanulmányait szeptembertől. A pedagógusok számát értelemszerűen a diákok végső létszámához igazítják.
A református egyház elképzelései szerint a már bejegyzett óvoda, alapiskola, napközi otthon, gimnázium és a hozzá tartozó kollégium összevonásával egy olyan iskolaközpont jöhet létre, amely egyedülálló lenne a Felvidéken. Az oktatásügyi minisztériumban már tettek lépéseket ennek engedélyeztetésére, s ha minden jól megy, akár 2021. január elsejével megvalósulhat az átminősítés.
A református alapiskola élére addig egy megbízott igazgatót választanak, s az összevonás jóváhagyását követően új pályázatot írnak ki az egész iskolaközpont igazgatói tisztségének betöltésére.
Rimaszombatban tavaly 43 elsős kezdte meg tanulmányait a város addigi egyetlen magyar általános iskolájában, a Tompa Mihály Alapiskolában. Az állami fenntartású intézményben ugyan csökkent az elsősök száma, de még így is két osztályt tudnak nyitni ősszel. Bár vannak olyan vélemények, hogy a két iskola gyengíti egymást, hosszú távon a két különálló oktatási intézmény meglétéből a város és a gömöri régió magyarsága csak profitálhat.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2020/19-es számában.
