Az ősök útján járva
A Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor Program célja, hogy megerősítse a veszélyeztetett területek fogyásban lévő magyarságának nemzettudatát, és segítse a még meglévő magyar közösségeket. A 2025–2026-os időszak ösztöndíjasai szeptember 15-én kezdték meg szolgálatukat. Harminchárman indultak a Kárpát-medence egyes területeire, közülük nyolcan a Felvidékre. Egyikük Chovan Lilla, aki munkájával a Csemadok füleki alapszervezetét és a Felföldi Dalia Szövetséget segíti. Mentorai Szvorák Zsuzsanna és Kopecsni Gábor.
Az ösztöndíjasok elsősorban közösségi és kulturális tevékenységet látnak el, de foglalkoznak hagyományőrzéssel, néptánccal, kézművességgel, oktatással, neveléssel, cserkészettel, rendezvényszervezéssel, marketinggel és sok egyébbel.
Dalia edzésre érkezem a füleki II. Koháry István Alapiskolába. Az újoncok nemrégen kezdték az edzéseket, most az íjászatot gyakorolják. „Emeld ki így, és ne a szemedhez húzd. Ez az, feszítsd meg! Látod, máris jobban, erősebben ment az a vessző”, magyarázza Lilla, az edző, aki a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa, egyben a Felföldi Dalia Iskola tagja. Hatéves kora óta tanulja a magyar nemzeti harcművészetet, és azóta foglalkozik zenéléssel is. Utóbbi tudását is kihasználva a Ringató foglalkozások rendszeres résztvevője.
A füleki Magyar Közösségi Házban zajló, a legkisebbek zenei nevelésére összpontosító együttlétet néhány hónapja Lilla gitár, citera és énekkísérete is színesíti.
– Nagyon örülök, hogy Chovan Lilla itt van velünk, hiszen az ő tudása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Ringató foglalkozások és a baba-mama klubok még élvezetesebbek legyenek. Különleges a hangszíne és kiváló a hangszertudása, citerán és gitáron is nagyon jól játszik. Ezt a tudását remekül kamatoztatja a foglalkozásokon, hiszen az élő zene nagyon fontos a gyerekeknek. Ami pedig különlegessé teszi számukra a foglalkozásokat, hogy a hangszereket ki is próbálhatják – nyilatkozta Kovács Farkas Gabriella, foglalkozásvezető.
Lilla emellett a nemzeti ünnepek és a helyi rendezvények szervezésében, lebonyolításában is részt vesz. Füleki tartózkodása idején főként a Csemadokot segíti, amely a Petőfi Sándor Program kezdetétől fogadószervezetként működik. Az első ösztöndíjas Burovincz Laura volt, őt követte Endrődi-Mike Attila, majd Balog József. Mindhárman szívvel-lélekkel segítették a Csemadok munkáját, csakúgy, mint most Lilla.
– Nagyon hálásak vagyunk a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, amit többször is jeleztem feléjük, hiszen az, hogy humánerőforrással segítik a munkánkat, számunkra az anyagiaknál is többet ér. Idén Chovan Lilla érkezett hozzánk, aki egy nagyon sokoldalú fiatal leány. Hozta magával a fiatalos energiát, a lendületet, a vezetőség fiataljai is rögtön köré gyűltek, aminek külön örülök, mert így a stafétát át tudják venni tőlünk, idősebbektől – mondta Szvorák Zsuzsanna, a Csemadok füleki alapszervezetének az elnöke.
Lilla felvidéki gyökerekkel rendelkezik, de néhány évet élt Magyarországon is. Fiatal kora ellenére aktívan részt vesz a Kárpát-medencei magyar közösségek életében. A Csemadokkal párhuzamosan, ösztöndíjas munkájával a Felföldi Dalia Szövetséget is erősíti.
Vagyis nemcsak a kilenc hónapos szolgálatot látja, az ösztöndíjas évét, hanem látja a jövőt, és úgy tudja építeni a közösséget, hogy az hosszú távra is hasznos legyen. Nagyon ügyesen dolgozik az adminisztratív területen is, de nem riad vissza a fizikai munkától sem. Gyakorlatilag bármiből ki tudja venni a részét, gyermekedzéseket is vezet, a programok előkészítését, szervezését is rá lehet bízni, nagyon hasznos munkaerő számunkra – nyilatkozta Kopecsni Gábor, a Felföldi Dalia Szövetség vezetője.
Lilla a sport, a zene és a kulturális rendezvények összességével tudja megélni a magyarságát. Legyen szó nemzeti dalok énekléséről, harci bemutatókról, előadásokról, hagyományokat éltető eseményekről.
A közösség az én nagy családom, itt tudok igazán kibontakozni. A kilenc hónap alatt szeretném a legjobb tudásomat átadni mind a gitároktatásban, mind pedig a harcművészet területén. Számomra rendkívül fontos, hogy a körülöttem lévőknek élményt vigyek a mindennapjaiba, és értéket közvetítsek a gyerekek felé, hiszen bennük van a közösségünk jövője – fogalmazott az ösztöndíjas.
A fiatal lány vállalása, hogy szolgálatát az ősök útján járva, alázatosan, határozott és kitartó elszántsággal fogja teljesíteni.
Megjelent a Magyar7 2025/48. számában.