Emléktáblát avattak a kismácsédi iskolai oktatás megkezdésének 180. évfordulóján
Emléktáblát avattak a Nagyszombat megyei Kismácsédon a kismácsédi iskolai oktatás megkezdésének 180. évfordulója és a magyar oktatás újraindításának hetvenedik évfordulója alkalmából. Bár a kisközségben évtizedek óta nincs iskola – az iskolaköteles diákok a környező falvakban tanulnak – a magyar közösség bizakodó. Mint mondják, Kismácsédon az iskola hiányának ellenére is kemény és kitartó a magyarság.
Ünnepélyes emléktábla avatást tartottak a mátyusföldi kisközségben, Kismácsédon. Az iskolai oktatás megkezdésének 180. évfordulója és a magyar oktatás újraindításának hetvenedik évfordulója alkalmából a helyi szlovák nevelési nyelvű óvoda falán helyeztek el emléktáblát, az intézmény ugyanis Kismácséd egyetlen oktatási intézménye.
A településen 1978-ban megszűnt mind a magyar, mind a szlovák tanítási nyelvű kisiskola. Hontvári Ferenc, a falu polgármestere elárulta portálunknak, azóta a magyar gyerekek többnyire Diószegre, a szlovák diákok pedig Ábrahám falujába járnak iskolába. Hozzátette, az óvodát igyekszenek fenntartani. Bár a helyi óvoda szlovák nevelési nyelvű, a magyar gyerekek is ide járnak. Az igazgatónő Nagy Mónika is magyar anyanyelvű, és mindent megtesz azért, hogy a magyar gyerekek is megélhessék magyar hagyományaikat és anyanyelvük szépségeit.
Kismácsédnak jelenleg közel hatszáz lakosa van, fele-fele arányban van a magyar, illetve szlovák nemzetiségű lakosok száma. A polgármester kíváncsi a következő népszámlálási adatokra, mint elmondta, a falu képviselő-testületében még mindig a magyar nemzetiség dominál. Hozzátette, az azért jó, hogy az utóbbi időben nem nagyobb az elhalálozási ráta, mint a születési.
A tábla-avató ünnepségen szép számban voltak jelen magyar nemzetiségű kismácsédiak, bárki meggyőződhetett arról, hogy a kicsiny lélekszámú falu magyar kultúrája él és lélegzik, számos rendezvényt képesek sikerrel összehozni, annak ellenére is, hogy a faluban nincs iskola.
A falu krónikája szerint idén szeptemberben van 180 éve annak, hogy Kismácsédon megalakult a római katolikus elemi népiskola egy tanteremmel, tanítói lakással. Mindaddig a kismácsédiak Magyardiószegre jártak iskolába. 1925-ben az iskola már kicsinek bizonyult, így további osztályokkal bővült az épület. Az iskola első tanítójának nevét homály fedi. Az 1920-as évek második felében az iskola igazgatója Szkladányi Károly volt, aki egy kiadványban örökítette meg az iskola és a kismácsédi kultúrélet történéseit. Ebből a könyvecskéből idézett, és méltatta az intézmény valamikori vezetőit és pedagógusait Pék László, Nagyszombat megye képviselője.
A rövid történelmi kitekintő után Pék László rámutatott arra, mekkora fontossággal bír egy népszervező tanító jelenléte a faluban.
„Minden falu szegényebb azzal, ha nincs iskolája“ – emelte ki Pék László, aki kifejtette, lehetnek itt idegeneknek, nem falubelieknek elképzelései, de akkor is a faluban kell megtalálni a békés együttélés módját, és az anyanyelv megőrzéséhez szükséges eszközöket. Kiemelte, szerencsére Kismácsédon az elmúlt években egészséges magyar közélet folyik, és bizakodásra ad okot akár az is, hogy a táblaavatásnál a helyi magyar anyanyelvű kis óvodások adtak műsort Nagy Mónika igazgatónő vezényletével.
– emelte ki Pék László, aki arra biztatta a helyieket tanuljanak a múltból, abból, ahogy 1950-51-ben a szülők összefogva létrehozták újra az iskolát. Pék László a saját kertjéből szakított virággal, egy cíneával, bakarózsával avatta fel az emléktáblát.
- zárta le ünnepi gondolatait a képviselő.
Az emléktáblák megalkotását és elhelyezését a Pannonia Polgári Társulás elnöke, Lanz Roland támogatta, aki több mátyusföldi iskola és a zoboralji Esterházy Zarándokközpont mecénásaként is ismert.
