2021. január 14., 17:41

Az Ipoly menti farsangi szokásokról

A szokáshagyományokban rendkívül gazdag farsang az Ipoly mentén is az esztendő legvidámabb időszakának számított. Eme ünnepkör egykor élénken élő hagyományait mára már szinte csak egy-egy batyubál idézi meg; az idén azonban – a február 16-áig, tehát összesen negyvenkét napig tartó farsangi időszak alatt – a járványhelyzet miatt ezek is elmaradnak.

ipolyhídvégi farsangi fánk
Fotó: www.ipelskepredmostie.sk
Minden faluban más volt a szokás. Volt, ahol a lányok farsangi fánkot sütöttek, ami a palócoknál pampuska néven ismert. Várták a legényeket, hogy hívják őket a farsangi táncba. A legények házról házra jártak, ahol eladó lány volt, s mindenütt megkínálták őket fánkkal, borral, pálinkával. Ahol elfogadták a megvendégelést, abból a lány tudta, hogy szívesen látják a táncban”

– idézi fel a farsangi idő régi szokásainak egyik elemét Lőrincz Sarolta Aranka, aki emlékeztet, hogy ez a lakodalmak ideje is volt. A palóc falvakban hetente két-három lakodalmat tartottak. A népművelő a különböző hiedelmekről is szólt:

Asszonyszemélynek a farsang kezdetén tilos volt vizet húzni, mert kiszáradt a kút. Tilos volt fonni és kenderrel dolgozni, mert a disznóhús megnyüvesedett, s varrni is tilos volt, mert a tyúkok eltojtak. Húshagyó kedden lisztbe nyúlni és mosni sem volt szabad az asszonyoknak; semmilyen munkát nem végezhettek, mert betegséget vontak magukra.”

A legtöbb szokás a farsang kiteljesedéséhez, a farsang farkához, tehát farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyó keddhez kötődött. Ipolybalogon ekkor próbabálokat tartottak. Lőrincz Sarolta Aranka elmondása szerint a fiatalság a házak előtti téren, a széles hidakon gyülekezett; daloltak, táncoltak, vigadtak, a talpalávalót egy alkalmi citerás vagy harmonikás húzta:

Ilyenkor az idősebb asszonyok herőkével, vagyis farsangi csörögefánkkal kínálták a jelenlévőket. A legényeknek bort vagy pálinkát hozott ki a gazda, akinek a hídján vagy a háza előtt tartották a próbabált. A nagy farsangi mulatság vasárnap délután, litánia után kezdődött, ahol a 18 év alatti legénykék, leányok is megjelenhettek, de este 10 órára haza kellett menniük. Azok a suhanc legénykék, akik még nem estek át a legénykeresztelőn, nem volt keresztapjuk, nem maradhattak tovább a táncban. Ilyenkor megjelent a falu papja, és hazaparancsolta a nem oda való fiatalokat.

Amikor Csáky Károly néprajzkutatót arról kérdeztük, létezik-e olyan farsangi szokás, ami kizárólag az Ipoly mentére jellemző, a sok-sok változattal rendelkező perőcsényi tebehordást említette meg.

Csak egy szűk vidékre jellemző tiszta népszokást már alig lehet találni. Variációkról, kisebb változatokról lehet beszélni, amire kutatásaim során jöttem rá. A kizárólagosság nem gyakori jelenség”

– fogalmazta meg.

Tőle tudtuk meg, hogy a tebefát, ezt a világfát is jelképező rítustárgyat Perőcsényben már a 20. század első éveiben a farsangvasárnapi ajándékozás szimbolikus tárgyaként vitték egyik helyről a másikra. Ugyancsak Csáky Károly kutatásai világítanak rá arra, hogy Pereszlényben úgy tartották, „ha a farsang rövid, akkor a jányok megvénőnek, ha meg hosszú, akkor a véjjányok is férhömennek”. Ehhez hasonlóan a kóváriak is jósolgattak: „Ha a farsang hosszú, akkor abba’ a’ évbe’ a szép jányok, ha rövid, akkor a csúnya jányok mennek férhö.”

A farsangvasárnap előtti csütörtököt az Ipoly mente egyes községeiben kövércsütörtöknek nevezték. Kelenyén ilyenkor »köllött utojjára jólaknyi, mer’ osztán mán a böjt gyütt«. Ezen a napon húst, pogácsát, »tepertőt«, kolbászt, káposztát ettek. Ipolyhídvégen a módosabb gazdák ebédhez még az aratójukat is meghívták. Előfordult, hogy aratóik a hétfői ebédnél is helyet kaptak; a gazdasszonyok rétest, »húsféliket« sütöttek, ezzel vendégelték meg munkásaikat”

– írja Csáky Károly az Irodalmi Szemle egyik 2006-os számában is megjelent, A farsangi szokások hiedelemköre, költészete és dramaturgiája című írásában.

Ahogy azt Lőrincz Sarolta Aranka megfogalmazta, a második világháború előtt még számos farsangi szokás élő hagyomány volt, az ötvenes és hatvanas évekre azonban sok esetben csak a farsangi batyubálok maradtak meg.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.