Az Év Fája-díj jelöltje: Az ősök lelke járja át a csitári hársfát
Kevesen tudják, hogy a zoboralji Csitár község nem csak a Csitári hegyek alatt című népdal kincsét rejti magában. A kis település Szent Imre hercegnek felszentelt temploma előtt egy csodálatos hársfa áll, amelyről varázslatos helyi mondák mesélnek. A csitáriak számára oly kedves fa idén nagy eséllyel nyerheti el a rangos Év Fája-díjat.
Csitár, vagy hivatalos nevén Alsócsitár egy zoboralji település, Nyitrától 6 km-re északkeletre, a Tribecs-hegység részét képező Zsibrica hegy oldalán fekszik, 1113-ban a zoborhegyi apátság birtokainak leírásában említik először. A középkori Nyitrai vármegye feljegyzései szerint Csitár magyar falunak számított, ezt bizonyítja rendkívül gazdag népdalkincse is. 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal járt a községben, ahol 27 népdalt jegyzett le.
Csitár községet a Kodály gyűjtésből világhírűvé vált A csitári hegyek alatt című népdal tette ismertté, pedig méltán nevezetes lehetne a Szent Imre herceg templom előtt pompázó hársfa is, amelyet már többször neveztek be az Év Fája versenybe. Idén nagyon esélyes, hogy a győztes fa a csitári hegyek alól kerül ki. A közönség az Év Fája verseny tizennyolcadik évadában, 2020-ban 12 fára szavazhat szeptember végéig.
A csitári nagylevelű hársfa a kettes rajtszámmal szerepel a döntős fák között. A jelölést Vinkovič Zsuzsanna, Csitár polgármestere kezdeményezte.
A fát övező legendákról is ő mesélt portálunknak. A falu vezetője elmondta, a templom előtt díszelgő hárs egy rendkívül impozáns, látványra is pompázatos, gyönyörű fa, a falubeliek nagyon büszkék rá. Az egyik helyi monda szerint, amely a néphitből ered, azért olyan szép a fa, mert a közeli temetőben nyugvó ősök lelke átjárja annak törzsét és életet ad a leveleknek és a virágoknak.
Pontosan nem tudni, hogy a 15 méter magas, 530 cm átmérőjű hársfát mikor ültették, a hivatalos adatok 350 évesnek datálják, de a helyiek szerint legalább 450 éves lehet a híres növény. A helyi mesék szerint a közeli malantai kastély ura építtette azt a kápolnát a 15. században, amelyet aztán később templommá szenteltek, és amely előtt a híres fa áll. A gróf két lánykája balesetet szenvedett a lovaskocsival, de mindketten életben maradtak, így apjuk hálából építtette a kegyhelyet és ültettette a hársfát, amelynek tövében vándorok pihentek meg a későbbi években. Egy 1465-ből származó feljegyzés szerint még maga Mátyás király is járt a fánál, amikor a huszita üldözés során a községnél táborozott.
Csitár polgármestere kifejtette, nagyon örülnének, ha megnyernék a versenyt, amelyre már évek óta neveznek, hiszen maga a fa is megérdemelné szépségével és méltóságával az első helyet.
A szlovákiai Év Fája verseny felett idén is Peter Lipa szlovák énekes vállalt védnökséget. Idén 23 fát neveztek be a versenybe, ezekből a természeti csodákból választott 12 döntőst a szakmai zsűri. Az első három helyezettnek 300 eurós díj jár, amelyet a fa ápolására kell fordítani, a győztes fa pedig nevezést nyer az Európai Év Fája versenyre.
1. Kocsányos tölgy, Dernő
2. Nagylevelű hárs, Alsócsitár
3. Narancseper, Ábrahám
4. Kocsányos tölgy, Alsósztregova
5. Közönséges platán, Trencsénteplic
6. Feketefenyő, Kapi
7. Nagylevelű hárs, Malacka
8. Kocsányos tölgy, Bölzse
9. Kislevelű hárs, Ószombat
10. Nagylevelű hárs, Nagybiccse
11. Körtefa, Lászlófalva
12. Kislevelű hárs, Zákameneklin
