Az érsekújvári múzeumban nem sokat törődnek a történelmi hitelességgel
Nem lett volna könnyű dolguk a törököknek 1663 nyarán, ha az érsekújvári Thain János Múzeum történészeinek és muzeológusainak jelenkori útmutatása lett volna érvényben az ő idejükben, ha ennek alapján akartak volna tájékozódni Érsekújvár és Párkány környékén. Több alkalommal is eltévedtek volna az úton Budáról Érsekújvárba jövet.
Az még hagyján, hogy eldöntötték, elfoglalják az érsekújvári erődítményt (novozámocká pevnosť), és július 16-án elindultak Budáról, szerintük Budínból Esztergom (Ostrihom) irányába.
A zárójeles kifejezések a cikk további részében is a múzeum szakembereinek névváltozatai olyan együgyű természetességgel, mintha 1663-ban már használatosak lettek volna ebben a formában.
A Dunához (Dunaj) érve az átkeléshez hidat kellett építeniük. Közben Érsekújvárba (Nové Zámky) egymással ellentétes hírek érkeztek a törökök mozgásáról, ezért gróf Forgács Ádám (Adam Forgáč, lásd a fotót) várvédő nem igazán tudta, mitévő legyen, mert időközben arról tájékoztatták őt a komáromi erődítményből (komárňanská pevnosť), hogy az árvíz miatt nem tudott átkelni a Dunán az egész török sereg Párkánynál (Štúrovo), mert az árvíz elsodorta a felépített pontonhidat.
Ezért Forgács (Forgáč) úgy döntött, hogy Párkánynál (Štúrovo) megtámadja a már átkelt török seregrészt. Augusztus 5-én kétezres seregével indult útnak Érsekújvárból (Nové Zámky). Csatlakozott hozzá a pozsonyi (Bratislava) és nyitrai (Nitra) nemesek serege, valamint Illésházi György (Juraj Illéšházi!!) csapatai is. Ennek ellenére a többszörösére duzzadt sereg vereséget szenvedett a túlerőben lévő török seregtől, mivel az átkelésről, a török seregről és az árvízól szóló hírek hamisak voltak. Forgács megmaradt katonáival visszamenekült az érsekújvári (novozámocký) várba. A törököknek tehát mégis sikerült teljes létszámban Párkánynál (Štúrovo) átkelni a Dunán (Dunaj), és hamarosan az egész török sereg ott állt Érsekújvár (Nové Zámky) előtt.
Ilyen hátborzongató módon elevenítették fel a Thain János Múzeum „történészei” Érsekújvár megszállása előtti eseményeket a múzeum FB-oldalán.
A történelmi eseményeket követően a törökök 22 évre birtokba vették a várost. Hol volt még Nové Zámky, Štúrovo, Komárno, Bratislava 1663-ban, de minden bizonnyal akkoriban Illésházi György és Forgács Ádám sem a múzeum által feltüntetett módon használta a nevét…Történelmi hűség? A múzeum névadója, Thain János helyi festőművész, helytörténész, népművészeti gyűjtő volt. Nyugdíjba vonulásáig az érsekújvári gimnázium tanára, az Érsekújvári Városi Múzeum egyik alapítója és 1935-től a második világháború végéig igazgatója volt. Foroghat a sírjában…
A múzeum Nyitra megyei fenntartású intézmény, tevékenysége figyelmet érdemelne a megyei önkormányzat magyar nemzetiségű képviselőinek részéről is…
Hozzászólások
Hát igen. Ez az egész lopott ország a hazugságon és a történelem meghamisításán alapul. A legszomorúbb az, amikor magyarul beszélők is segédkeznek ebben. Nem tudom, hogy "kétnyelvű e" még mindig az érsekújvári magyar gimnázium pecsétjében Pázmány Péter neve. Na, ő is foroghat a sírjában...