Az első világháborús emlékmű Udvardon
Udvard vezetői 1930 márciusában elhatározták, hogy emlékművet állítanak az első világháborúban elesett hősök tiszteletére, és hét évvel később, 1937. május 17-én, pünkösdhétfőn avatták fel a katolikus templom mellett. Az emlékműre a világháborúban elesett 130 udvardi áldozat neve került fel.
Az ünnepségen az udvardiak mellett szinte az egész környék képviseltette magát. Az érsekújváriak küldöttségét Holota János polgármester vezette, beszédet mondott Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, és Borka Géza, a komáromi főgimnázium tanára versben örökítette meg az udvardiak helytállását.
Alul temetőt jelképez a művész egy kereszt és egy fejfa ábrázolásával. Ez azt jelenti, hogy a katolikus és a református áldozatok előtt is tisztelegtek az emlékművel. Felső részén kálváriai jelenet, a Krisztus levétele a keresztről dominál. Hátsó oldalán a következő felirat volt olvasható: „A világháborúban elesett hős fiainak emlékére emeltette Udvard község hálás közönsége.” Ezt a feliratot 1948-ban szlovákkal helyettesítették.
A falun átvonuló front idején, 1945. március 28-án az emlékmű a közelében lejátszódó orosz–német tankcsatában jelentős károkat szenvedett.
1993. augusztus 22-én új táblákat helyeztek el az emlékművön, felkerült a második világháborúban elesett 96 udvardi lakos neve is, majd 1994-ben a 65 udvardi zsidó mártír nevével egészítették ki az emlékművet.
Megjelent a MAGYAR7 26. számában.
