Balogh Csaba: a magyar nemzet a békében sikeres igazán
A Medikus-kertben található Petőfi-szobornál került sor idén is a magyar szabadságharc és forradalom 177. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre Pozsonyban a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya, Országos Tanácsa és Ifjúsági Tagozata, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége, valamint a Liszt Intézet Pozsony szervezésében.
A Petőfi-szobornál Jégh Izabella, a Csemadok Városi Választmányának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. „Ünnepet és megemlékezést is tartunk a mai napon! Ünnepet, mert 177 éve tört ki a magyar forradalom és szabadságharc, amely a magyar nép szabadságáról és az osztrák járom felszámolásáról szólt. És megemlékezünk mindazokról, akik részt vettek ebben a harcban, akik életüket és vérüket adták a magyar szabadságért!” – fogalmazott köszöntőjében az elnök asszony.
A megemlékezés ünnepi szónoka idén Balogh Csaba, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt. „177 éve ezen a napon indultak útra Pest utcáin a márciusi ifjak, hogy elindítsanak egy olyan eseménysort, amely közel 20 évvel később a modern polgári Magyarország megvalósulásához vezetett. Azért nem a létrejöttét mondtam, mivel a modern polgári Magyarország a kor különböző társadalmi rétegeinek ritka egyetértésétől övezve már az áprilisi törvényekben testet öltött.
De hosszú és véres fegyveres harc, majd állhatatos mindennapi ellenállás kellett ahhoz, hogy az e törvényekben megálmodott alkotmányos rend végre valósággá is válhasson” – mondta ünnepi beszéde elején Balogh Csaba nagykövet. Hozzátette, az egész ország egységesen és felemelt fejjel szállt szembe azzal a külső akarattal, amely nekünk, magyaroknak és a velünk egy hazában élő népeknek meg akarta szabni, hogy hogyan is éljünk.
– fogalmazott ünnepi beszédében a nagykövet, aki szerint az egyik legfontosabb tanulság, hogy Magyarország, a történelmi Magyarország Európa legsikeresebb többnemzetiségű állama volt közel ezer esztendőn keresztül. „Talán ezért is kellett elpusztulnia” – fűzte hozzá a nagykövet.
„A közép-európai térséget csak kiaknázandó erőforrásként, egyszerű gyarmatként kezelő nagyhatalmak nem nézték azt jó szemmel, hogy a mi régiónk a 19. század végén, 20. század újra megszervezi önmagát, és sikerrel veszi a modernizációs lépcsőfokokat” – mondta Balogh Csaba, hozzátéve, Közép-Európa belülről történő újraszervezése ma is a közös sikerünk legfontosabb záloga.
– hangsúlyozta a nagykövet.
Mint mondta, a másik dolog, amit megtanulhatunk a történelmünkből, hogy a magyar nemzet a békében sikeres igazán. „A Kárpát-medence igencsak huzatos hely, s akkor tudunk gyarapodni és fejlődni benne, ha kelet és nyugat, észak és dél között az eszmék, az áru, a tehetséges emberek áramolnak, s nem a fosztogató lovas hadseregek, nem a harckocsik és a hódítók” – mondta. A harmadik pedig a magyar karakter, amit a történelem tanít nekünk.
Ezzel a kitartással szálltak szembe a Habsburg Birodalom újra és újra ismétlődő központosítási törekvéseivel. Ezzel az egészséges magabiztossággal védték az ország hagyományos belső rendjét, jogait, ősi értékeit, pluralizmusát, nemzeti és vallási toleranciáját. És ezzel a felemelt fejjel és egészséges magabiztossággal indultak el Petőfi Sándor vezetésével a márciusi ifjak csak maroknyian, hogy ők legyenek az a csíra, amelyből a modern polgári Magyarország kisarjad” – fogalmazott az ünnepi szónok.
Ma itt a 21. század elején a mi is egy olyan Kárpát-hazát, egy olyan Duna-medencét képzelünk magunk elé, amely magabiztos és szuverén nemzetek szövetségére építve újra az európai gazdasági és társadalmi élet centrumába kerül, mondta.
„Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, helyre kell állítanunk az együttműködést és a bizalmat a velünk élő népekkel, meg kell teremtenünk és meg kell őriznünk a tartós békét a kontinens ezen pici szegletében, és hagyományos értékeinkre támaszkodva ki kell húznunk magunkat. Fel a fejjel, magyarok, tekintet az égre!” – zárta ünnepi beszédét Balogh Csaba nagykövet.
Az ünnepi beszéd után került sor a megemlékezés koszorúinak és virágainak elhelyezésére a szobornál. Az ünnepségen közreműködött Metzner Dóra, a Duna utcai MTAG diákja, akinek az előadásában egy népdalcsokrot hallhattunk.
A koszorúzást követően a Liszt Intézet Pozsony és a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának közös szervezésében a Csemadok Rákosi Ernő termében Kossuth-díjas színművészünk, Boráros Imre és a múzsák Teátruma Nonprofit Kft. bemutatta Platón Szókratész védőbeszéde című koncertszínházi előadását.
