Az Akkord magyar zenei dokumentumfilm Nádszegen

A nádszegi Malom Mozi adott otthont a III. Magyar Filmek Fesztiválja a Felvidéken rendezvénysorozat zárónapjának. A fesztivál február 6-án vette kezdetét komáromi vetítéssel, a Mátyusföldön az elmúlt pár napban két helyszín – Galánta és Nádszeg is csatlakozott a Vertigo Média szervezésében megrendezésre kerülő vetítésekhez.

Galántán és Nádszegen is levetítésre került a 2024-ben bemutatott magyar zenei dokumentumfilm, az Akkord. A 72 perces film levetítése után a közönség találkozhatott Kempf Márta Anna rendezővel is. A nádszegi vetítésen jártunk.

Kempf Márta Anna rendezővel a film levetítése után Sinkó Gyula műsorvezető beszélgetett. A filmre Nádszegen több generáció is kíváncsi volt, az iskolások is szívesen jöttek a délutáni vetítésre, sőt elárulták, többen ismerik azért a magyar népzene egyes elemeit, és találkoztak már a táncházmozgalommal is.

A fiataloknak leginkább Presser életműve volt ismerős a filmben megszólaló zenei legendák közül, de Nádszegen sokan kedvelik a Csík zenekart is, amelynek már volt élő nagykoncertje a településen a közelmúltban.

„Ezek a rendezvények már harmadik alkalommal zajlanak a Felvidéken. Fica Tamás a főszervezője, ő állítja össze pontosan a programot, és ő az, aki összehozza a filmekben szereplőket. Jómagam is mindhármon alkalmon részt vettem, idén négynapos volt a fesztivál, öt helyszínen: Komáromban, Rimaszombatban, Párkányban, Galántán, illetve Nádszegen zajlottak filmvetítések – Galántán és Párkányban ugyanazon a napon futott a rendezvény. Változatos a filmkínálat is, hiszen olyan magyar filmek is levetítésre kerültek, amelyek az elmúlt időszakban nagyot futottak a mozikban. Vegyük csak példának okáért a nagy sikert bejárt Futni mentemet, vagy a Demjén filmet, a Hogyan tudnék élni nélküledet. Ezenkívül a sikerlistán szerepel a Semmelweis is” – magyarázta a nádszegi filmvetítés előtt Sinkó Gyula.

Hozzátette, ezek a sikerfilmek a mozi iránt szkeptikusakat is meggyőzték, és behozták a mozikba szinte az összes korosztályt. Öröm, hogy ezen a filmfesztiválon szerepelhetnek ezek a filmek.

Az Akkord című filmet nehéz összehasonlítani a könnyedebb hangvételű rom-komokkal, hiszen eleve egyfajta vájtfülű közönséget kíván egy zenei dokumentumfilm. Sinkó Gyula Galántán és Nádszegen is tapasztalta, hogy az iskolások is meghívást kaptak erre a filmre, amely a magyar népzene és a könnyűzene kapcsolatáról szól.

„Az iskolások egy szervezett közönség, Galántán inkább azt érzékeltem, hogy nem nagyon hangolódtak rá a filmre, de ennek megvan az oka: ez a korosztály nem nagyon ismeri a szereplőket: Bródyt, Pressert, illetve furább nekik az is, hogy a modern zenét próbálja Takács Dorina keverni a népzenével. De azért szívesen megnézték ezt a szépen fényképezett és megoldott alkotást” – osztotta meg tapasztalatait a műsorvezető.

Az Akkord című dokumentumfilmnek van felvidéki vonatkozása is Agócs Marci kapcsán, aki a népdalgyűjtő Agócs Gergely zenész fia – árulta el a rendező, Kempf Márta Anna, akinek korábbi dokumentumfilmje, a Varrat a magyar tetoválóművészet történetéről szól.

– magyarázta a fiatal rendezőnő. Az Akkord cím is az egymásra épülést szimbolizálja. A film a műfaji sokszínűség bemutatását célozza meg: beszélnek benne a folk beatről, a folktronikáról illetve az autentikus népzenéről. A klasszikus értelemben vett népzenei vonalat készakarva nem célozták meg, a műfaj árnyaltsága és terjedelme miatt.

A film során egy ecseri népviseletbe öltözött lány sétál Budapesten, ő egyfajta alteregója a népzenének, amely a modern korban különböző alakokat ölt. Az alkotás hangsúlyozza a magyar népzene összekötő és életszemlélet formáló erejét. A népzene olyan, mint a levegő.

Nádszegen az Akkord film és a közönségtalálkozó után a Most vagy soha magyar film és a Semmelweis került levetítésre. Ezzel zárult a III. Magyar Filmek Fesztiválja a Felvidéken.