Árpádok nyomában: május 2-án kezdődhet hét középkori lelőhely feltárása a Lévai és az Érsekújvári járásban
Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke április 21-én, a komáromi Ferencesek utcája 26. szám alatti új székhelyükön Bali Henriettával, a lévai Barsi Múzeum igazgatójával és Zachar Pál ipolysági aktivistával közös sajtótájékoztatón szólt arról az Árpádok nyomában elnevezésű, 7 helyszínt magába foglaló ásatássorozatról, amelyre a kezdeményezésük nyomán idén tavasszal és nyáron kerül sor. A nagyszabású régészeti projekt során a Lévai és az Érsekújvári járásban eddig nem ismert, illetve még beazonosítatlan Árpád-kori lelőhelyeket tárnak fel e múzeummal és a Műemlékvédelmi Hivatallal együtt.
Miután a házigazdák nevében Duba Réka üdvözölte a jelenlevőket, elhangzott: a sajtótájékoztatóról a halaszthatatlan elfoglaltságai miatt hiányzik az elvégzett georadaros mérések „motorja“, Stibrányi Máté, jeles magyarországi geofizikus-régész és a levéltári kutatásaival is sokat segítő Juhász Gábor helytörténész-aktivista, akik velük együtt közel másfél éve lelkesen munkálkodnak ezen ügy sikere érdekében.
Majd Zachar Pál hangsúlyozta: az ásatások tekintetében az Ipoly és a Garam mente eddig „szűz területnek” számított. Miután a Sine Metu PT aktivistái kapcsolatba léptek Bali Henrietta múzeumigazgatóval, 12 helyszínen került sor georadaros mérésekre. Azok során kiderült, hogy 7 helyen lesz érdemes ásatások végezni, melyek a következők: az Ipoly völgyében, Ipolyvisken és Százdon, illetve a járás északi részében található Lülén, továbbá 3 Garam menti településen: Érsekkétyen, Nagyölveden és Farnadon, valamint az Érsekújvári járásban fekvő Kőhídgyarmaton.
Orosz Örs leszögezte: a hagyományos emléktábla-avatások, koszorúzásokkal egybekötött, közösségkovácsoló ünnepségek manapság már nem bizonyulnak elegendőnek, nagy szükség van az újabb és újabb értékeink felkutatására, a még ismeretlen lelőhelyek feltárására. Megjegyezte: mivel csak a vonatkozó licenc birtokában végezhetők régészeti feltárások, ezért az ötletgazda társulásuk hozzáértő szakemberek segítségét kérte, és meg is kapta a tervei megvalósításához. Kiemelte: vannak olyan eredeti felfedezéseik is, amelyekről eddig szakmai körökben sem tudtak. Például Lülén sikerült egy olyan középkori templomot lokalizálniuk, amelyet eddig még senki sem kutatott. E sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megkapták az ásatási engedélyeket, így május 2-án Lülén kezdődhetnek az ásatások. Az ottani hajdani templomon kívül majd 3 további helyszínen: Érsekkétyen, Nagyölveden és Farnadon templomot, Kőhídgyarmat határában, Kistata pusztán egy feltételezett kolostort, Százdon egy korabeli kutat, végül Ipolyvisken egy régi földvár helyét akarják feltárni. Az új lelőhelyek nem csak régészeti szempontból lehetnek érdekesek, hanem a jövőben akár a helyi turizmus fellendüléséhez is hozzájárulhatnak...
Zachar Pál azt is elárulta: a 7 kiválasztott helyszín közül 1 önkormányzati, 2 egyházi, 4 pedig magántulajdonban van. Örvendetes, hogy miután a tulajdonosoknak elmagyarázták a szándékukban rejlő lehetőségeket, és biztosították őket arról, hogy a területeiken nem okoznak károkat, valamennyien pozitívan állt a tervezett ásatásokhoz. Az is előfordulhat, hogy az önkormányzatok majd egy-egy helyszínt földcserével megszereznek a jelenlegi tulajoktól.
A terepszemlékkel és felmérésekkel párosuló előkészületi szakasz után tehát május 2-án kezdődhet a megvalósítási szakasz, vagyis az ásatások sorozata. Az elvégzett több száz radaros mérés során kiderült, hogy hol álltak az egykori alapfalak és a későbbiekben betemetett épületrészek. A korszerű magnetométerrel pedig Érsekkétyen több száz sírhelyet is sikerült bemérni. Végül az érintett közösségeken, önkormányzatokon múlik, hogy mit kezdenek a feltárt kincsekkel és új ismeretekkel – azok a falumúzeumokat gazdagítják-e, esetleg pályázati támogatásoknak köszönhetően turistacsalogató látványosságokká válnak, vagy anyagi források hiányában, geotextíliával letakarva, egyelőre visszakerülnek-e a földbe.
Orosz Örs azt is ecsetelte, hogy a Barsi Múzeum régészeti felügyeletével 7 közül 6 ásatási helyszínen majd 6-6 napot töltenek, ám a 4 hektáros területen elvégzendő ipolyviski ásatást 6 hetesre tervezik, mert ott előbb bozóttisztításra kerül sor. Mindenütt szombatonként majd nyílt napot tartanak, amelyek során az érdeklődőknek szakemberek közreműködésével mutatják be, hogy milyen értékeket találtak. Hozzáfűzte: a helyi önkéntesek is bekapcsolódhatnak a munkálatokba. Végül megtudtuk, hogy e projekt költségeinek javarészét magyarországi támogatásokból fedezik, mert az Ipoly mente a magyar-szlovák határ mindkét oldalán húzódik, tehát az Ipoly-hidak felépítésén kívül közös érdek az ott feltárható értékek megmentése és a térség turizmusának felvirágoztatása is.
