Arisztokraták honfoglalása Galántán
Izgalmas történeteket mesélt az európai, leginkább az erdélyi arisztokrácia élő-lélegző történelméről Csinta Samu, sepsiszentgyörgyi újságíró, közíró a mátyusföldi Galántán. Az erdélyi arisztokrácia leszármazottainak „honfoglalása” élő, szinte naponta változó folyamat. A Csinta Samu által lejegyzett történetekből tudomást szerezhetünk otthonaikért, jogos örökségükért vívott sziszifuszi harcaikról.
Csinta Samu tíz erdélyi főnemesi család újkori történetével, visszatérésüknek körülményeivel és mindennapi harcaikkal foglalkozik az Erdély újranemesítői, valamint az Arisztokraták honfoglalása című köteteiben. Az újságíró kilenc évvel ezelőtt járt a Mátyusföldön, és mutatta be munkásságát. Most az azóta lezajlott történéseket, kutatásait ismertette a galántai közönség előtt.
A romániai rendszerváltást követő visszaszolgáltatások nyomán egyre több arisztokrata család leszármazottja jelenik meg Erdélyben, lakja be ősi birtokát. Kezdetben a román állam nagylelkűen viszonyult az arisztokraták honfoglalási kérelmeihez, hiszen így nem az államnak kell restaurálni, gondot fordítani az építészeti műemlékek karbantartására.
Rájöttek azonban, hogy a nem beépített birtokok, mint például az erdőségek igencsak szép jövedelmeket hozhatnak az államnak, így azok körül különböző akadályozó jogi procedúrák alakultak ki. Ezzel a nemesi családok elestek a birtokok fenntartásához szükséges bevételektől. A régi fáma szerint egy négyzetméter építmény fenntartásához egy hold erdőség szükséges.
Az arisztokrácia így napi szinten vívja honfoglalási harcát, ki több, ki kevesebb sikerrel. Ők is csak emberek, akiknek családtörténetét tépázta meg a huszadik század, őseik sokszor méltatlan körülmények közé keveredve harcoltak a család fennmaradásáért.
Csinta Samu életszerű történetekkel, sokszor mesébe illő sztorikkal szórakoztatta a galántai közönséget. Az arisztokrata családokkal gyermekei iskolája révén került közeli viszonyba, Kálnoky Tibor gróf volt az, akivel gyermekeik egy osztályba jártak, így a gróf sokat mesélt Csinta Samunak a miklósvári kastély felújítása és lakhatóvá tételének fordulatos eseményeiről is. A Kálnoky családon kívül Csinta még kilenc másik arisztokrata család 20-21. századi sziszifuszi munkáját mutatja be, elárulva azt, hogy az európai arisztokrata családok számon tarják egymást.
– beszélgetünk Csinta Samuval az előadása után, rámutatva az európai magyar vonatkoztatású arisztokrácia összefonódására.
Csinta Samu nem az arisztokrata családok régmúlt történetét akarta kutatni, nem lévén sem történész, sem családfakutató. Elsősorban újságírónak tartja magát, ezért szerette volna olvasmányos módon megeleveníteni az arisztokrata családok történetét, átemelni őket kicsit a jelenbe és talán a jövőbe is.
Ezek a családok ugyanis mindig azon közösségek élén álltak, azokat gondozták, ahová születtek. A jelenkorban sokszor felmerül a kérdés, milyen az arisztokrácia jelenlegi közösségi szerepvállalása. Erre Csinta Samu is kritikusan volt kíváncsi.
– fejtegetjük a meg nem fejthető kérdéseket Csinta Samu újságíróval.
