Ápolóink keresete itthon és Ausztriában – ég és föld a különbség
Szlovákiából hetente ezrek járnak át Ausztriába, hogy ápolóként többet kereshessenek annál, mint amennyit a szlovák szociális rendszer biztosítana számukra. Erre a tényre hívta fel a figyelmet a Szlovák Köztársaság Állami Számvevőszéke nemrégiben. Kiválasztottak 24 önkormányzatot, hogy ott ellenőrizzék a szociális szolgáltatások működését. Kelet-Szlovákiában Kassa északi városrészét, Királyhelmecet és az Ung-vidéki Abarát.
Nos, azok átlagfizetése, akik itthon tehetetlen idős embereket, betegeket gondoznak 441 és 586 euró között mozog.
Az összeg attól függően változik, hogy az ápolók közvetlenül az önkormányzatoknál dolgoznak-e, vagy a helyi önkormányzatoknak szolgáltatásokat nyújtó magánszolgáltatóknál.
"Annak ellenére, hogy tavaly több mint 2000 olyan embert tartottak nyilván munkanélküliként, akik rendelkeztek ápolási képesítéssel vagy tapasztalattal, azok itthon mégsem érdeklődtek ez iránt a munka iránt" –- állítják az ÁSZ ellenőrei. Ugyanakkor több mint 20 000 szlovákiai polgár jár ki Ausztriába dolgozni.
Bérük 600 és 900 euró között mozog két heti munkáért. Így teljesen egyértelmű, hogy a minimálbér nem vonzó a hazai munkavállalók számára.
Amit Ausztriában kapnak kétheti munkáért, az az osztrákoknak csupán zsebpénz, a mi anyáink viszont ebből tartják el családjaikat.
Királyhelmec polgármestere, Karol Pataky a Korzárnak azt nyilatkozta, hogy a városban nem érzik az ápolónők hiányát, van érdeklődés az adott a munka iránt, csak az anyagiak hiányoznak hozzá. A városok és az önkormányzatok az ápolási szolgáltatást a részesedési adóból finanszírozzák, ám ennek akár a 90% -át is elviszi az ápolók bére. Pedig csak a minimálbért kapják.
Ugyanakkor csökken az ápolók száma a városban, 2017-ben 17 volt, 2019-ben már csak 7, ezzel párhuzamosan csökken az ápoltak száma is.
Ehhez viszont tudni kell azt, hogy 2017-ben a város elnyert egy támogatást az ápolási szolgálatot támogató nemzeti alapból, amely 2018 áprilisáig szólt. Ezután gondok merültek fel az ápolók hasonló számban történő alkalmazásában. Pedig ők továbbra is érdeklődtek a munka iránt. Tavaly a város kasszáját 39 ezer euróval, idén 41 ezer euróval terhelte meg az ápolók bére.
Az Állami Számvevőszék rámutatott: az uniós pénzek egy időre ugyan segítették az önkormányzati kiadások pótlását, de a szociális szféra ettől nem erősödött meg. Újra csökkent az ápolók és az ápoltak száma. Talán helyesebb lenne az európai pénzeket a rendszer megváltoztatására, és nem a bérek kifizetésére használni.
Kassa északi városrésze is biztosítja a tehetetlen idős és beteg emberek ápolását, otthoni körülmények között 153 embert ápolnak. 2017-2019 között átlagfizetésük 548 € és 791 € között mozgott. Ebben minden jutalom és pótdíj benne van, az illetékek és a biztosítás díj nélkül. A pénzt erre a célra Kassa Város utalja számukra. A számvevőszék azt állapította meg, hogy a bevétel és a kiadás nem mindig fedi egymást, ezért azt ajánlotta a városnak, hogy magasabb összeget küldjön e célra a városrésznek.
Az ápolói munka feladata elsősorban az, hogy csökkentse a szociális ellátást igénylők magas számát, valamint járuljon hozzá az idősek szellemi egészségének megőrzéséhez. Az önkormányzatokra nehezedő nyomás a jövőben vélhetően csak fokozódik majd, hiszen a 65 év felettiek száma egyre nő, már ma is a lakosság 16 százalékát alkotja.
2030-ig az előrejelzések szerint elérheti a 21 százalékot is. Ezzel párhuzamosan az ápolók életkora is növekszik, az átlagéletkor már ma meghaladja az 50 évet. Évek múltán ez még rosszabb lehet..
