Közlekedési gondok Gömörben - Amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon
Gömörben a hónapokon át tartó útlezárás rávilágított a térség közúti közlekedésének sérülékenységére. Ennek ellenére a kormány a következő tíz évben nem számol autópálya-építéssel ebben a régióban. Az itt élők lassan már csak a csodában bízhatnak, na meg abban, hogy az előző rendszerben kiépített közúthálózat bírja még egy darabig.
Az óév utolsó napjaiban végre megindulhatott a forgalom a nyártól lezárt, Bátka és Füge közötti útszakaszon, valamint az R2-es gyorsforgalmi út újabb szakaszát is használatba vehették a sofőrök Losonc mellett. Ez mind szép és jó lenne, de mindkét esetben bőven akad kifogásolni való.
A Rimaszombat és Tornalja közti I/16-os főút 4,1 kilométeres szakaszát még augusztus közepén zárták le felújítás miatt. A mintegy 3,4 millió eurós beruházás a teljes szakasz újraaszfaltozására, valamint a rakottyási letérőnél található közúti híd felújítására vonatkozott, kivitelezője a Colas részvénytársaság.
A forgalmat Bátkából Balogújfalu, Nemesradnót, Rimaszécs, Abafalva és Sajószentkirály érintésével másod- és harmadosztályú utakon keresztül terelték Tornaljára. Azontúl, hogy ez mintegy 40 kilométeres kerülőt és jóval hosszabb menetidőt jelentett, az említett községek lakosainak is sok bosszúságot és kellemetlenséget okozott. Az elviselhetetlen zaj és a nagy forgalom mellett sok helyen megrongálódott a járda, de volt, ahol megrepedt az út menti kerítés, a házfal, vagy betört az ablak. Naponta több száz teherautó hajtott végig a falvakon, a nemzetközi teherforgalom számára alkalmatlan, szűk utakon.
A környékbeli polgármesterek és képviselők a károk megtérítését és a jelentősen megromlott állapotban lévő elkerülő út javítását kezdték követelni a kivitelezőtől. Karácsony előtt két nappal egy sajtótájékoztató keretében próbálták meg felhívni a figyelmet a tarthatatlan állapotokra.
Hencz Péter, Bátka polgármestere rámutatott, aki ezen az útvonalon közlekedik, az nap mint nap tapasztalja, mennyire leromlott a kerülő utak állapota.
– Számunkra most az lesz a legfontosabb, hogy elérjük a tönkretett útszakaszok, a községek tulajdonában lévő járdák, illetve az alatta húzódó infrastruktúra – a vízvezetékek, a kanalizáció – helyreállítását. Arra fogjuk kérni az illetékes szerveket, hogy térítsék meg a károkat – jelentette ki a polgármester, hozzátéve, hogy január közepéig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben.
Vavrek István megyei képviselő ugyancsak az elkerülő utak eredeti állapotának visszaállítását sürgette, hangsúlyozva, hogy a régiót érintő kérdésekben csak az vezethet eredményre, ha egységesen és közös erővel sikerül fellépni.
Az új választási ciklusban Hencz Péter tagja lett a megyei közlekedésügyi bizottságnak, így azt reméli, hogy legalább naprakész információkhoz juthat majd. Az útlezárás egész ideje alatt ugyanis kevés információ és olykor egymással ellentétes hírek jutottak el a településvezetőkhöz, bár igaz, hogy ebben az esetben a kivitelező nem a megye, hanem az állam által megbízott cég volt.
Juhász Péter, Besztercebánya megye alelnöke szintén a kivitelezők hozzáállását nehezményezte, akik a forgalom-elterelés kapcsán nem partnetként viselkedtek, és meg sem szólították a megyét, amit elfogadhatatlannak tart, csakúgy, mint a felújítási munkálatok folytonos csúszását.
Az előzetes, október végi átadási időpontot előbb november közepére, majd a hónap végére tolták, végül december 23-án nyitották meg az érintett útszakaszt.
Ám a munkával még korántsem végeztek, egyes részeken hozzá sem nyúltak az eredeti útburkolathoz. A szakasz elkészültét 2023 augusztusára ígérik, ami az eddigi tapasztalatok alapján nem feltétlenül jelent garanciát a befejezésre. A földkupacokkal és útterelő oszlopokkal szegélyezett félig kész utat azonban már kénytelenek voltak megnyitni a forgalom előtt. Részben talán a közvélemény nyomására és a környékbeliek tiltakozásának eredményeként, de nagyobb részt nyilván amiatt, hogy az elkerülő úton csak 2022. december 31-ig volt engedélyezve a teherforgalom áthaladása.
Kovács Csaba, Abafalva polgármestere szerint a csodával határos, hogy ez idő alatt nem történt komolyabb baleset a faluban. Őt leginkább a közlekedésbiztonsági helyzet, az aszfalt minőségének és a közúti hidaknak a megrongálódása nyugtalanítja.
A Szlovák Útkezelő Vállalat (SSC) szóvivője, Martin Guzi utólag ugyan az egyik szlovák portálon keresztül bocsánatot kért a környező települések lakóitól és azt ígérte, felmérik a keletkezett károkat és igyekeznek elhárítani azokat. Mint mondta, egyes javításokat – főként a rakottyási bekötőnél lévő híd felújítását – csak teljes útzár mellett tudták elvégezni. A munkálatokat tavasszal folytatják, s a befejezésig még számítani kell részleges lezárásokra, de teljes, 40 kilométeres kerülőre már nem. Egy nagyjából fél kilométeres szakaszon jelenleg is csak félpályán, jelzőlámpák irányításával haladhat a forgalom. Itt azonban már nem alakulnak ki nagyobb torlódások, a maximális várakozási idő 3-4 perc, ami már csak alig egytizede annak, amit a kerülő megtételével töltöttek el a Rimaszombat és Tornalja között közlekedők.
Bari Aladár, Nemesradnót polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a rakottyási híd és az első osztályú főút javítása folyt, addig a másodosztályú kerülő úton található rimaszécsi közúti híd életveszélyes állapotba került.
Az 5 km/órás sebességkorlátozás és az egy sávra szűkítés ellenére a híd szerkezete megromlott, a teherbírása csökkent. A statikusok ezért a Balog-patak felett átívelő híd alátámasztását javasolták a további használat érdekében. A szakemberek szerint az objektum egyelőre üzemképes és biztonságos, de mindenképpen szükséges lesz a megjavítása.
Lenka Štepáneková, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat szóvivője megerősítette, hogy tervben van a híd rekonstrukciója és már megindították a projektdokumentációra vonatkozó közbeszerzés lebonyolítását. A felújítás konkrét időpontjáról azonban még nagyon korai lenne beszélni.
Összegezve tehát kissé cinikusan: a Bátka és Füge közti szakaszt több havi kemény (?) munka után részlegesen összefoltozták és megnyitották, közben pedig jelentősen megromlott az elkerülő utak állapota, s egy másik közúti híd is balesetveszélyessé vált. Erre mondják, hogy amit nyertünk a réven, azt elveszítettük a vámon.
Hasonlóan kettős megítélésű lehet, és vegyes érzelmeket kelthet az R2-es gyorsforgalmi út legújabb szakaszának átadása, amelyre szintén tavaly év végén került sor. A Losonctamási és Vámosfalva közötti 13,5 kilométernyi új autópályát december 19-től használhatják az autósok.
Az építkezés még 2019-ben kezdődött, s az eredeti időponthoz képest csaknem másfél évvel később fejeződött be. Ez idő alatt a kivitelezési összeg 128 millióról 136 millió euróra nőtt. Apró szépséghiba, hogy az új, vámosfalvai autópályahidat az átadás előtt le kellett zárni, mert megsüllyedt, s egyelőre nem használható. De mégis inkább örüljünk a nógrádi R2-esnek, annál is inkább mert ez az egyetlen autópálya-szakasz, amely tavaly elkészült Szlovákiában.
– Nyolc percet tudunk majd rajta Besztercebányára vagy Pozsonyba menet spórolni, és középtávon biztosan vonz majd az infrastrukturális fejlesztés nemcsak a nógrádi, hanem a gömöri térségbe is befektetőket. A közlekedésbiztonsági szempontok sem elhanyagolhatóak. Kicsit talán távolinak tűnik a környéken élőknek, de régióink felemelkedése szempontjából ez a fejlesztés kulcsfontosságú. Reméljük, hogy belátható időn belül akad politikai akarat a gömöri részek megépítésére, és a Losonc–Fülek–Salgótarján átkötés megoldására is – írta közösségi oldalán az átadást követően Agócs Attila, a Szövetség megyei képviselője, Fülek polgármestere.
A gond csak az, hogy a politikai akarat éppen ezzel ellentétes. Andrej Doležal közlekedésügyi miniszter ugyanis ünneprontó módon már a szalagátvágást követően sietett kiemelni, hogy a következő tíz évben nem terveznek további autópályát építeni Zólyom és Kassa között. Vagyis, a már építés alatt álló Krivány–Vámosfalva szakasszal befejezettnek tekintik dolgukat e tájon, ami egyben azt is jelenti, hogy a régió felemelkedését szolgáló úthálózat bővítésére tovább várhatnak a Rimaszombat és Rozsnyó környékén élők, de nemcsak ők, hanem mindenki, aki az országnak erre az elfeledett vidékére téved.
Megjelent a Magyar7 2023/3.számában.
