Amit nem mindenki tud Pozsonyról
Szlovákia fővárosa, Pozsony, amely területét és lakosságát tekintve is az ország legnagyobb városa, az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. A legutóbbi népszámlálás szerint több mint 478 ezer ember lakja a Kis-Kárpátok lábánál, a Hegyháti-síkság és a Duna menti alföld között elterülő Duna-parti várost. Itt van a parlament és a kormány, de több más hazai és nemzetközi szervezet székhelye is. A város emellett több nagyvállalatnak is otthont ad, ahová naponta több ezer ember ingázik munka és tanulás miatt.
Pozsony legdominánsabb történelmi épülete kétségkívül a vár, a jellegzetes négy tornyával és persze a Szent Márton-dóm, ahol több magyar király fejére került fel a korona. A műemlékvédelmi területté nyilvánított belváros több felújított történelmi épülettel büszkélkedhet, a szűkebb értelemben vett városközponton kívül többnyire a szocialista realizmus építészete keveredik a panelházakkal és a modern többemeletes épületekkel. A modern épületek közül az egyik legszembetűnőbb a Dunán átívelő SZNF-híd.
Gazdag kultúrája és történelme mellett Pozsonyhoz azonban több érdekesség is fűződik, amit érdemes megemlíteni. Ezek egyike, hogy több főváros is kisebb nála. Az aranyérem Vatikánvárosé, ahol nagyjából ezren élnek, Málta fővárosának, Vallettának mindössze hatezer lakosa van, de Szlovénia fővárosában, Ljubljanában is kevesebben, úgy 288 ezren élnek.
További érdekessége Pozsonynak, hogy a világ egyetlen fővárosa, amely két országgal is határos: Magyarországgal és Ausztriával.
Budapest mintegy 200 kilométerre van Pozsonytól, Bécs mindössze 55 km-re. Rómán és a római enklávénak számító Vatikánvároson kívül Pozsony és Bécs az egymáshoz legközelebb eső két európai főváros. A két nagyváros közelsége persze a történelem folyamán beárnyékolta Pozsony fejlődését, és némely külföldi utazási portálok a legunalmasabb úticélok közé sorolják a várost még ma is, békés, kisvárosias hangulata miatt. A mai békétlen időkben azonban ebből könnyen akár erény is kovácsolható. Ezt igazolja az is, hogy Pozsony egyre inkább a külföldi turisták úti célja. Évente megközelítőleg 1 millió turista keresi fel, ennek akár 70 százaléka is külföldi. Leginkább csehek, németek, osztrákok és lengyelek látogatják Pozsonyt, de az angol, amerikai és távol-keleti turisták is gyakran megfordulnak itt.
A város érdekessége az is, hogy itt található Európa egyik legnagyobb étterme, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén, az Irgalmas Testvérek egykori kolostorában.
A tágas Flagship étterem három szinten mintegy 1000 fő befogadására alkalmas. A létesítménybe több folyosón keresztül lehet bejutni, és az ide betérő vendég a hagyományos pressburgi ételeket kóstolhatja meg. A vendéglő részét képezi egy arany utcácska is, amely a 100 évvel ezelőtti Pozsonyt mutatja be.
Pozsony két folyó városa. Európa leghosszabb folyója, a Duna – hasonlóképpen, mint Budapestet – Pozsonyt is kettészeli. A belvároson kívül, a dévényi várrom alatt pedig a cseh–lengyel határon eredő Morva folyó ömlik a Dunába.
Bár sokan így hiszik, a pozsonyi vár nem négyszög alakú. Többen úgy vélik, a pozsonyi vár úgy néz ki, mint egy felfordított asztal. A legenda szerint a várat az ördög vagy egy varázsló forgatta így el, a valóság azonban az, hogy a pozsonyi vár szabálytalan alakú. Az egykor kelták és uralkodók által lakott vár a 9. században épült, többszöri átépítés után a 13. században nyerte el mai formáját.
Az Academia Istropolitana (vagy Universitas Istropolitana) volt az első egyetem a történelmi Magyarország területén.
Mátyás király alapította 1465-ben, és 1467-ben négy – művészeti, orvosi, jogi és teológiai – karral nyílt meg. II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt, Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában engedélyezte az egyetem megalapítását, nevét az Istropolitana szóról kapta, mely ógörög nyelven Pozsony városát jelentette. Bár az egyetemet 1490 körül pénzügyi nehézségek miatt bezárták, oktatástörténetünk fontos része volt. Az épületben ma a Színművészeti Egyetem működik.
Pozsony egyik érdekessége az is, hogy itt található Közép-Európa legsűrűbben lakott lakótelepe. Pozsonyligetfalun több mint 113 ezer ember él egy 28,68 négyzetkilométernyi területen, ami azt jelenti, hogy az ottani népsűrűség 3947,52 fő/km², amivel Közép-Európa legsűrűbben lakott lakóterületének számít. Ligetfalu szerves része az egyik legszebb városi parkunk, a napjainkban Janko Kráľ költőről elnevezett, 1776-ban alapított park is, amely Európa legrégibb közparkja. És Pozsony talán az egyetlen város a világon, ahol ufót is láthat az ember, ráadásul mindjárt kettőt. Egyet a SZNF-híd ligetfalui hídfőjén, a másikat pedig Pozsonyvereknye egyik parkjának dombtetőjén.
Azt sem tudja mindenki, hogy a város jelenlegi elnevezése hivatalosan csak 1919-ben került használatba. A valaha Istropolisnak, Bosenburgnak, Pressburgnak, Presporoknak vagy Břetislavnak nevezett Pozsony mai nevét csak az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása, Csehszlovákia megalakulása után kapta.
Felmerült az is, hogy a várost nevezzék Wilsonvárosnak, Woodrow Wilson, volt amerikai elnök után, aki támogatta a szlovákok és csehek függetlenségét. Végül azonban a Štúr és Šafárik ihlette Bratislav elnevezést kezdték használni, amely I. Břetislav cseh fejedelem nevéből származik, akiről Šafárik úgy gondolta, hogy a várost alapította. 1919 márciusában a Bratislav nevet azután a mai Bratislava formára változtatták.
A középkori erődvonalnak mára csupán egyetlen kapuja maradt meg, a Mihály-kapu, amely Pozsony egyik jelképe. A híres tornyos kapu a 14. században épült a városi erőd négy kapujának egyikeként, ma fegyvermúzeum van benne. Azt is kevesen tudják, hogy Jedlik Ányos egyik találmánya, a szódavízgyártó gép alapján Pozsonyban épült fel az első szódagyár a történelmi Magyarország területén. De arról is nevezetes Pozsony, hogy az osztrák zenei zseni, Wolfgang Amadeus Mozart hatéves korában, 1762-ben éppen itt adott koncertet, amire egy emléktábla is emlékeztet a Pálffy-palota falán.
Az EU által hagyományos különlegességként védett pozsonyi kifli is innen származik. A mákkal vagy dióval töltött különlegesség első említése a 16. századból származik, de akkor még bejglinek nevezték.
Amint a fenti példák is mutatják, Pozsony sok mindent kínál, azt is mondhatnánk, hogy nem marad el az európai fővárosoktól.
Megjelent a Magyar7 2025/17. számában.
