Amíg élek, rádiós maradok
A Felvidék krónikásának nevezett Mács József író, aki 22 regényében azok keserves sorsáról írt, akiken Trianon után „átlépett” a határ, ez év áprilisában lenne 95 éves. E kerek jubileum alkalmából hívta meg lányát, Mács Ildikót, rádiós újságírót, a miskolci Felvidék Ház szakmai igazgatóját a Csemadok Pozsonyligetfalui Alapszervezete egy beszélgetéssel egybekötött előadásra, életútról, családtörténetről Alma és fája címmel.
A gyermekkorát Pozsonyban töltő Mács Ildikó az ELTE néprajz szakán szerzett diplomát. Rádiós karrierje 1979-ban kezdődött a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójában, annak megszűnése után a Kossuth Rádió munkatársa volt egészen 2019-es nyugdíjba vonulásáig.
Küldetésének tartja édesapja, Mács József író nyomdokaiba lépve a felvidéki magyarság értékeinek felmutatását, a szülőföldön való megmaradás, az anyanyelv megőrzésének támogatását. Munkássága elismeréséül az évek során több rangos díjban részesült, például megkapta a Táncsis-díjat, a Nívódíjat, a Média-díjat, a Szabó Lőrinc-díjat, illetve a Kossuth Rádió Határok nélkül stábjával a Magyar Örökség Díjat és legutóbb az Ex Libris Díjat.
– Az én sorsom szorosan összefonódik a Felvidékkel, hiszen mintegy 40 éves rádiós pályafutásom alatt rendszeresen készítettem riportokat, tudósításokat a külhoni magyarság mindennapjairól. Ez a szoros kapcsolat a mai napig tart. Immár hatodik éve vagyok szakmai igazgatója a miskolci Felvidék Háznak, amely a Magyar Házak hálózatához tartozik, feladata az anyaországi és felvidéki magyarok fizikai és szellemi jelenlétének a fenntartása és megerősítése. Évente 20-24 kulturális rendezvényt szervezünk, hazai és külhoni magyar szervezetekkel együttműködésben – fogalmazott Mács Ildikó, aki mint mondta, örömmel tett eleget a pozsonyi meghívásnak, hiszen tulajdonképpen hazajött Pozsonyba.
Miskolc, Mács Ildikó második otthona édesapja életében is nagy szerepet játszott. 1945 után Csehszlovákiában megszűnt a magyar nyelvű oktatás, így Miskolcon folytatta középiskolai tanulmányait. 1949 és 1950 között, a Lévay József Gimnázium pedagógiai tagozatának diákja volt. Így aztán a felvidéki magyarság számára fontos szellemi és kulturális központnak számító város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye a könyveiben is gyakran megjelenik. A családi kapcsolaton túl nyilván ez is jelentős szerepet játszik abban, hogy a miskolci Felvidék Ház kiemelt figyelmet fordít Mács József Magyar Örökség-díjas író emlékének ápolására is, akinek regényei és publicisztikái alapműnek számítanak a felvidéki magyar identitás megőrzésében.
A Magyar Házak Nonprofit Kft. elsődleges feladata a határon túli magyar nemzetrészek és az anyaország közötti kulturális, közösségi és gazdasági kapcsolatok erősítése. A hálózat célja, hogy a külhoni magyarság szomszédságában lévő magyarországi városokban olyan bázisokat hozzon létre, amelyek kapuként szolgálnak az adott régiók felé. Feladata a külhoni magyarság értékeinek bemutatása, a nemzeti identitás védelme és a kulturális örökség terjesztése, különösen az ifjúság körében. A szervezet egy intézményi hálózatot működtet, amely új platformokat kínál a szórványban élő magyarság és az anyaországi kapcsolatok számára. A hálózat pillérei: a Délvidék Ház Szegeden, a Felvidék Ház Miskolcon, a Partium Ház Debrecenben, a Kárpátalja Ház Kisvárdán és az Őrvidék Ház Sopronban.
– fogalmazott lapunknak Mács Ildikó. Hozzátette, a jelenlegi munkája közben kiélheti a rádiós vénáját is, hiszen minden rendezvényük arról szól, hogy valakit be kell mutatni, beszélgetni vele.
– Tulajdonképpen most is rádiózom, csak most egy kicsit kisebb közönség előtt, de nagyon fontos témákkal – fűzte hozzá.
A Felvidék Ház a Miskolci Galéria épületében, a város szívében lévő Rákóczi-házban található, a Felvidék zászló ott lobog a bejárat felett. Mács Ildikó szerint a Felvidék Ház által kínált programokkal azt is szeretnék megmutatni, hogy a külhoni magyarok nemzettudata hatalmas.
Az ilyen és az ehhez hasonló hatalmas munkának köszönhetően talán már nem fordul elő, hogy Magyarországon rácsodálkoznak arra, egy Felvidékről érkezett ember magyarul beszél. Van még egyáltalán különbség a külhoni és anyaországi magyarok között?
– Én úgy szoktam fogalmazni, bár lehet, hogy ez sokaknak nem annyira tetszik, hogy a magyarországi magyar langyos vízben maradt. Tőle senki sem várta, hogy más nemzetiségű legyen, a külhoni magyaroknak viszont nap mint nap tenniük kell azért, hogy a szülőföldjükön magyarok maradhassanak – tette hozzá a Felvidék Ház vezetője. Erről a küzdelemről szólnak édesapja, Mács József könyvei is.
– fűzte még hozzá Mács Ildikó.
Mács József a saját bőrén is érezte népének küzdelmeit, s nemcsak a határmódosítás idején, hanem a későbbek során is. Például 1956 után, mivel ki merte mondani, amit gondolt, hogy nem ellenforradalom, hanem forradalom volt Magyarországon, elbocsátották az állásából. Amikor pedig évekkel később a Magasság és mélység című regényét sorozatban közölni kezdte a Nő című hetilap, a csehszlovák pártállam lecsapott, és a könyvet nem engedte megjelenni, mivel úgy vélte, hogy a szerző a könyvben „az egyház erkölcsét a párt erkölcse fölé helyezte”. Mácsot büntetésből tíz évre elhallgattatták, a rehabilitációra pedig a rendszerváltásig várnia kellett, ami még akkor sem volt teljes, a főszerkesztő-helyettesi tisztségébe ugyanis nem került vissza.
– mondta Mács Ildikó.
A pozsonyi beszélgetés során ezekről és még sok minden másról is szó esett. Édesapja és a Felvidék Ház mellett a tehetséges énekes fiáról, Kamarás Mátéról, is, aki most Japánban hódítja meg hangjával a közönséget, meg a Tokió utcáin matyótáskával lófráló unokájáról, akivel nagy szívfájdalmára a hatalmas távolság miatt nem lehet eleget együtt. De szó esett a küldetéstudatról, ami Mács Ildikó minden szavát áthatja, és az áldozatvállalásról is, meg persze arról is, hogy a veszteségek során nem célszerű a könnyebb utat választani és feladni. Fel kell állni, és tenni tovább a dolgunkat, amint azt édesapja példája is mutatja. A tartós eredmények és a jellemfejlődés érdekében ugyanis sokszor a nehezebb, rögösebb út a célravezető.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/17. számában.
