Alsó-Garam menti és szarvasi sorsok
A zselízi Művelődési Otthon kistermében – a lekéri Dudich Ferenc polgári társulás és a Matica slovenská helyi szervezete jóvoltából – 2023 szeptemberében egy helytörténeti kiállítás nyílt meg, amely az Alsó-Garam menti magyarság és a szarvasi szlovákság vonatkozásában a lakosságcserére helyezte a hangsúlyt.
2023. szeptember 25-én a zselízi Alapiskola tanulói ellátogattak a helyi Művelődési Otthonban megnyílt kiállításra, amelyen Juhász Gábor helytörténész várta őket. A tárlatvezető röviden a második világháború következményeiről és a kollektív bűnösség elvéről mesélt, s szót ejtett az Alsó-Garam menti magyarság részbeni Magyarországra való áttelepítéséről, ahogy az alföldi szlovák családok deportálásáról is:
A lakosságcsere időszakából kerültek bemutatásra a kiállítási tárgyak, köztük jó néhány Szarvasról származó háztartási eszköz. Közülük több a tanulók számára is ismerős volt; megállapították, hogy hasonló kancsókat, köcsögöket, bödönöket és szőtteseket láttak már a nagyszüleik, dédszüleik holmijai között. Észrevették ugyanakkor, hogy a színezésük, a díszítésük, valamint a mintáik eltérnek a helyi tájházakban felhalmozott eszközökéitől. Rácsodálkoztak a parazsas vasalóra, az 1902-ből származó borotválkozó készletre, a rokkára és a tipikus szarvasi lekvárkeverő eszközre is.
Beleolvashattak egy vőfély feljegyzéseibe, amelyek ugyan szlovák nyelven készültek, a szerző mégis a magyar helyesírás szabályai szerint, fonetikusan írta le.
Szó volt a törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparosokról, vagyis a drótostótokról, ahogy arról is, hogy a Bakonyságban különleges temetési szokás él. Amint azt a szarvasi szlovák gyökerekkel is rendelkező Juhász Gábor elmondta, az oda kitelepített garamdamásdiakat a mai napig Garam menti földdel temetik el.
– summázta a tanulóknak szánt üzenetét a helytörténész.
