Akiknek természetes másokon segíteni
Van, aki csak advent idején gondol arra, hogy másokkal jót cselekedjen, és van, aki máskor is. Ilyen a királyhelmeci Kocsis Krisztina és férje, Péter. Ők folyamatosan segítik a környék beteg, vagy nehéz sorsú gyermekeit. Nekik ez hét éve természetes.
A 31 éve bolti eladóként dolgozó Krisztina elmesélte, hogyan kezdődött. Az azóta sajnos elhunyt kislány, Emike édesanyja a butikot látogató vásárlók egyike volt. A két nő előbb ismerőssé, majd barátnőkké vált. Így tudta meg Krisztina, hogy barátnője kislánya gyógyíthatatlan cisztás fibrózissal küzd. Azt az egyszerű tényt alapul véve, hogy a munkájából kifolyólag sokan ismerik, úgy gondolta, jobb, ha ő indít gyűjtést, mint Emike édesanyja. Az ötletet megemlítette a kisvárdai motoros klubbeli barátainak, akik arra egy emberként igent mondtak. Így sikerült az életet jelentő hordozható lélegeztető készülék árát összegyűjteni.
Ennek köszönhetően az éveken át a négy fal közé kényszerült kislány végre emberek közé mehetett. Szívesen és sokat volt Krisztináék családi házában.
Az udvaron élvezte a játékot a három kutyájukkal, és a különböző adománygyűjtésekkel sikerült elérniük Emike életkörülményeinek javulását. A lélegeztető gépnek köszönhetően még jó pár évet szerettei körében tölthetett a 13 évesen eltávozott kislány, akinek az orvosok annak idején mindössze 2,5 évet adtak. Elvesztését követően a legnagyobb lendületet az adta számukra mások további segítéséhez, hogy kisvárdai motoros barátaikra mindig számíthattak. Lelkileg rengeteget köszönhetnek a motoros klub papjának, a római katolikus Németh János atyának, aki balesetét megelőzően maga is aktív sportmotoros volt.
Az elmúlt hét évben mindig volt olyan gyermek, akinek költséges gyógykezeléséhez az általuk szervezett jótékonysági bálok tomboláin befolyt összeggel tudtak hozzájárulni.
Egy autista kisfiú mellett most is van két pártfogoltjuk. Krisztina elárulta, időbe telt, míg az emberek bizalmat szavaztak civil kezdeményezésüknek, de ezt természetesnek veszi. A megszerzett bizalomra viszont kincsként tekint és megbecsüli. Hitelességét úgy igazolja, hogy a szociális hálón az adományozók nyomon követhetik az egyes gyűjtéseket. Bodrogköz-szerte sokan csodálják őket és elismerik önzetlen, őszinte segítségüket. A kilenc hónapja kitört háborút követően az elsők között mentek a nagyszelmenci határra villámgyorsan összegyűjtött adományaikkal.
A romló anyagi helyzet miatt el sem tudták képzelni, hogyan alakul majd az idei Mikulás-adományuk. Nem okoznak-e csalódást az általuk támogatott gyerekeknek, ha esetleg nem gyűlnek össze a megszokott csomagocskákba az áhított finomságok. Meglepődve tapasztalták, hogy az emberek ugyanolyan szeretettel hozták a csokit, a nápolyit, a gyümölcsöt, mint korábban, amiért nagyon hálásak.
A Királyhelmecen összegyűlt csomagokból még a határon túlra is jutott. Kisvárdai motoros barátaik évek óta Mikulásnak öltözve látogatják meg a helyi gyermekkórház kis betegeit.
Az elmúlt szombaton hozzájuk csatlakozva, Krisztina volt a manó, Péter a Mikulás. Vasárnap pedig a perbenyiki anyaotthonba és a környékbeli gyerekeknek vitték a finomságokat, amit ezúton is hálásan köszönnek minden adakozónak.
Megjelent a Magyar7 2022/49. számában.
